A Kálmán Makláry Fine Arts Galériában nyáron is a francia és magyar kapcsolatoké a főszerep, sikeres Magyar-Párizs-kiállítássorozatuk harmadik részében (a Párizsi iskola festményeit és grafikáit követően) most szobraik mutatkozhatnak be. A francia művészvilág kemény magja, egy, a nemi identitással folyamatos játékot űző vamp, erőt sugárzó és figyelmet követelő alkotások egészen a 30-as évektől.
Senki sem próféta a saját hazájában. A mondás talán még igazabb a Párizsi iskola magyar művészeire, akik Picassóval, Chagallal vagy Modiglianival alkottak szellemi közösséget, életművük pedig Franciaországhoz kapcsolja őket. Miklós Gusztáv, Csáky József, Beöthy István, Anton Prinner, Sylvester Katalin, Victor Román és Szabó László neve ismerősebben cseng Nyugat-Európában, mint Magyarországon, műveiket olyan ismert nemzetközi intézmények állítják ki, mint a Tate Modern vagy a Pompidou Központ. Ezért is öröm, hogy most végre mi is megtekinthetünk szobraik közül néhányat a Kálmán Makláry Fine Artsban.
A kiállítás ugyan kicsi, de az erőteljes megjelenésű alkotások olyan határozottan jelölik ki saját helyüket a térben, hogy hosszan belefeledkezhetünk szemlélésükbe.
A kiállítás ugyan kicsi, de az erőteljes megjelenésű alkotások olyan határozottan jelölik ki saját helyüket a térben, hogy hosszan belefeledkezhetünk szemlélésükbe.
A kiállítás egyik legszebb műtárgya Anton Prinner Fáraónő című impozáns szobra. A legkiforrottabb egyiptomi hagyományokat idéző műtárgy egy olyan lenyűgöző lényt mutat, akinek ereje és hatalma felülemelkedik női princípiumán, szinte nemisége fölé nő. Az eredetileg Annának született Anton Prinner (Picasso barátja) általában férfiruhákban járt és férfinevet használt, nem véletlen tehát a nemi identitással való izgalmas játék.
Érdemes még a várható magángyűjteménybe kerülés előtt megcsodálni Csáky József Fej című kubista alkotását, és Beöthy István Kozák tánc című bronzszobra is kiemelkedik az anyagból, absztraktságában csodálatosan ragadja meg a mozgást. Sylvester Katalin színes emberfigurái pedig szeretettel és humorral mutatják be az emberi személyiségnek azt a váratlanságát, ami legalább annyira szórakoztató, mint amennyire néha bosszantó is tud lenni.
Ha a nyári kánikulában időt szeretnénk adni saját érzéseinknek is, akkor látogassunk el erre a kiállításra. Ha pedig kérdésünk is lenne, akkor forduljunk a galéria lelkes és segítőkész kollégáihoz, akik nagyon szívesen bevezetnek bennünket a Párizsi iskola izgalmas világába.
Az ingyenes kiállítás július 30-ig, hétköznaponként 10–18 óra között tekinthető meg, védettségi igazolvány bemutatásával.
