Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

szabadidő

szerkesztés

Szigetek, parkok és Gobbi Hilda – Bringás kalandozás a városban

Szerzők

  • Wágner Gábor

2021. 05. 10. 10:48

Számtalanszor elmondtuk már: bringázni jó! Mind fizikai, mind mentális állapotunkra jótékony hatással van, nem beszélve arról, hogy a várost is bejárhatjuk úgy, ahogy se gyalog, se autóval, se tömegközlekedve nem tudjuk. A bezártság hosszú hónapjai alatt egyre többen pattantak kerékpárra, és csak remélni tudjuk, hogy azért, mert elkezdődött a nyitás, senki nem teszi el a kétkerekűjét. Pláne hogy már a jó idő is itt van. Mi sem teszünk másképp, mint hogy most is keresztül-kasul bringázunk a fővárosban meg azon túl is. Ezúttal nem hagytuk el a város végét jelző táblát, bizonyítva ezzel, hogy Budapesten belül is jobbnál jobb bringaútvonalakat találhat magának az ember. A Duna két partját, a parkokat és a város egyes természetközeli részeit érintő túrára ráadásul nem is akárhogy mentünk el, hanem egy Gepida Legio Pro elektromos kerékpárral, ami nemcsak hogy gyönyörű géptest, de még könnyedén és magabiztosan is szeli az utat. Egy igazi nagyvárosi cirkáló.

Rögtön az elején oszlassunk el egy tévhitet! Gyakran éri az a kritika az elektromos bringát a hagyományos kerékpárt előnyben részesítők részéről, hogy hát azzal könnyű, mert a motor miatt nem kell erőt kifejteni meg tekerni sem, megy a gép magától. Nos, ez az állítás nem igaz. Először is, a motor csak akkor segít rá, ha teker az ember, amikor csak gurul, akkor nem, így időről időre ugyanúgy neki kell állni tekerni, mint egy hagyományos bringánál. Másodszor, a motor 25 km/h-s sebesség eléréséig segít, utána viszont automatikusan kikapcsol, és minden bringás tudja, hogy ha valaki folyamatosan teker, akkor elég hamar az említett sebesség fölött találja magát. Ráadásul 4+1 fokozatba állítható a Gepida bringáját meghajtani képes Bosch-motor, vagyis rajtunk áll – meg persze az előttünk álló út meredekségétől is függ –, hogy mennyire hagyjuk neki a segítséget; a +1 pedig azt jelenti, hogy akár ki is kapcsolhatjuk a rásegítést. Az említett kritika így abból a szempontból jogos, hogy talán a lábunk izomzata nincs annyira igénybe véve, ellenben a folyamatos hajtás és ezzel együtt a kardiózás megmarad. Vagyis, amit a bevezetőben már elmondtunk a pozitív testi-lelki hatásokat illetően, az egy elektromos bringára ugyanúgy áll.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Azt is gyakran felhozzák az elektromos bringa ellen, hogy városon kívüli túrázáshoz, ahol azért könnyebben előfordul a hosszú időn keresztüli felfelé tekerés, tök rendben van a használata, városon belül viszont felesleges. De gondoljunk csak bele: akinek nap mint nap oda-vissza meg kell tennie az utat a belváros meg a Normafa, a Gellérthegy vagy Hűvösvölgy között, netán végig kell hajtania a Kapy utcán, vagy aki a munkája miatt egész nap teker, vagy egyszerűen csak bringával jár minden egyes nap, és nem akar mindenhova izzadtan beesni, annak a városon belül is nagyon jó szolgálatot tesz egy elektromos bringa. És ne legyünk képmutatók sem: vannak kényelmes emberek, nem is kevesen, gondoljunk rájuk is. A Gepida pedig gondol rájuk is. 

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Indulás: Margit híd budai hídfője

A túrát a Margit híd budai hídfőjénél kezdjük, megcélozva a Hajógyári-szigetet. Ez azért is jó kezdés, mert addig jórészt hosszú, egyenes szakaszokból áll a bringaút. Ha az ember először ül egy kerékpárra – és nem csak elektromosra –, akkor szereti azt elsőre jól meghajtani, hogy megtapasztalja, mire képes a bringa. Végig a Duna partján vagy annak közelében halad a kerékpárút, és csak két akadály van közben: a Tímár utcai gyalogos- és bringásfelüljáró meg a III. kerületi Fő tér macskakövei, bár azokat ki lehet kerülni. Vetünk egy-két pillantást a Filatorigát graffitiseire és falfestményeikre, mielőtt a rövidesen felújításra kerülő K-hídon át behatolunk a Hajógyári-szigetre. Út több irányba is indul, a minőségük elég vegyes, általában inkább nem jó, de a legjobban akkor járunk, ha a hídról letérve azonnal élesen balra fordulunk, az ártér mellett futó töltésre. Kellemes, árnyas út, itt is jól meg lehet tekerni a bringát, nagyjából a kétharmadánál pedig letérhetünk a partra megpihenni kicsit a Dunába benyúló kavicsos földnyelven, ahol kutyások, bringások, kisgyerekes családok töltik az idejüket, és ahonnan átlátni a Gázgyár lakóházaira meg a Népszigetre. Oda vezet a következő szakasz.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Irány az Óbudai Gázgyár és a Népsziget

A szigetről kifelé jövet, a K-híd végéhez érve ismét éleset kell fordulni, de ezúttal jobbra. Hátulról érkezünk meg a Gázgyár pompás régi és a Graphisoft Park modern, vagány épületei közé. Ezután az Összekötő vasúti hídig az autókkal kell osztozni az úton, de ez csak egy rövid rész, kibírható, figyelni kell. A hídhoz érve nem fordulunk a Római-part irányába, hanem határozottan feltekerünk és egészen a népszigeti lejáróig megyünk, ahol legurulunk egészen a híd lába alatt elnyújtózó, szabadtéri helyekkel teli, hangulatos partrészig. Itt akár meg is pihenhetünk, olyan csábítóan hívogatnak a függőágyak, a burjánzó növényzet, a víz közvetlen közelsége, a vidám emberek, a barátságos kutyák, a zeneszó, az ételek ínycsiklandozó illata meg persze az is, hogy a szomjunkat oltsuk. Nem arra megyünk tovább, amerről jöttünk, nem megyünk vissza a vasúti hídra, hanem a kevésbé ismert, betonból emelt gyalogoshídhoz tekerünk, és azon át hagyjuk el a Népszigetet. Így a Marinapart lakóparknál csatlakozhatunk vissza a bringaútra.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

A Duna mentén a Szent István park felé

A Jászai Mari térig maradunk a folyó mentén. Két olyan rész következik, ahol alaposan fel lehet gyorsulni a kerékpárral: elsuhanunk a Duna Aréna mellett, majd végighajtunk a Moszkva sétányon. A Dráva utcánál elhagyjuk a víz közvetlen közelét, egy szinttel feljebb, a Gabriel García Márquezről elnevezett kis parkon keresztül visz tovább az út, majd a Pozsonyi úti református templom különleges épülete következik, aztán a Szent István park kutyafuttatója, végül a Jászai. Itt két irányba is folytathatjuk, a cél az Andrássy út, a döntés pedig attól függ, milyen nap van éppen. Ha hétköznap, akkor a Kossuth tér–Alkotmány utca–Bajcsy útvonalon érjük el az Andrássyt. Ha hétvége van, akkor viszont egyértelmű, hogy irány a rakpart, amit a Lánchídnál hagyunk el, majd a József Attila út mellett gurulva közelítjük meg az Andrássyt. Aztán meg sem állunk a Városligetig. Itt ismét tarthatunk egy röpke pihenőt, miközben a parkos fejlesztéseket mustráljuk, meg az építkezések állását.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

A Városligettől a Népligetig

A város két gigantikus pesti parkját, a Városligetet és a Népligetet bringaút köti össze, ami előbb végigvezet a Stefánia úton, majd a Hungária és a Könyves Kálmán körút mentén halad. Itt akár be is gurulhatunk a hatalmas parkba, ami éjjel ugyan veszélyes, nappal viszont tetszetős és jól bringázható. A kerékpárútról még egyszer letérünk utunk során – és ismét csak ideiglenesen –, a Müpánál, hogy kifújjuk magunkat kicsit. A Nemzeti Színház előtti, magyar színészóriásokról készült szobrokkal teli parkban kedvenc helyünkre, Goddi Hilda (szobra) mellé telepszünk le. Miután kiücsörögtük magunkat a város egyik legnyugisabb parkocskájában, feltekerünk a Rákóczi hídra, majd át a másik oldalra, Budára. 

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Panoráma a Gellért-hegy tetején

Innen szinte nyílegyenes út vezet vissza, végig a folyó mellett, a kiindulási pontra, a Margit híd budai hídfőjéhez. De hogy mégse legyen az egész sétagalopp, egy hurokkal mégis megtörhetjük ezt az utolsó szakaszt – pláne hogy egy elektromos bringán ülünk. A Gellért térnél bár vonzó legurulni a Rudas irányába a bringaúton, helyette inkább tekerhetünk is, méghozzá felfelé, a Gellért-hegy tetejére. Tökéletesen alkalmas a terep arra, hogy az elektromos bringa motorjának mind a 4 fokozatával megismerkedjünk. Különösebb elfáradás nélkül fel is ér az ember a hegytetőre, a jutalma pedig az elé táruló várospanoráma, meg az, hogy lefelé már nem kell hajtani, sőt még motor sem kell, mert magától is suhan a kerékpár. Ha szerencsésen jön ki a lépés – vagyis a gurulás –, a végcélig ki is tart a lendület. 

A cikk megjelenését a Gepida kerékpárok gyártója támogatta.

Hasonló tartalmak

Admin mode