„Ezek a mai fiatalok! Ezek a mai gyerekek!” – mondja majd mindenki 40 felett, pedig ha végignézzük az alábbi gyerekportrékat, maximum a divat és a játékok változtak. A csibészes mosoly, a krokodilkönnyek, az önfeledt öröm és a kényszeredett kamerába nézés ugyanolyan ma is, mint 100 éve.
„Bezzeg a mi időnkben” – hallottuk oly sokszor gyerekkorunkban, és valószínűleg az ezt hangoztató felnőttek is sokat hallották ezt a felmenőiktől. És legyünk erősek, nekünk is eszünkbe jutott már, hogy a mi időnkben azért ilyenebbek vagy olyanabbak voltak a gyerekek.
Pedig a saját gyerekkorunk mindig különleges, akkor is, ha forradalmi időkben nőttünk fel, és akkor is, ha a 80-as évek kevéssé EU-konform játszóterein. Fortepanos összeállításunkban a 20. század gyerekkorainak képeiből válogattunk.
Gyerekcsapat a Tabán utolsó éveinek egyikében, 1912-ben. Van, akinek jutott cipő, van, akinek nem – az mindenesetre látszik, hogy a Tabán ebben az időben már túl volt a legszebb napjain, és jobbára szegényebbek lakták.
1926, Pasarét – az egykori Császári és Királyi Gyalogsági Hadapródiskola parkja. Hogy a gesztenyét mire használták fel később, arról sajnos már nem szól a fáma...
Fő utca 59., a Feuer Gusztáv – F. Kurz Auguszta belsőépítészpár lakása. Feuer és Kurz Prágában tanultak, egy ideig cseh és szlovák irodáknál dolgoztak, később Budapestre jöttek. Feuert inkább az építészet érdekelte, de diplomamunkáját nem honosították itthon, így aztán a feleségével együtt belsőépítészettel és bútortervezéssel kezdtek foglalkozni. Kislányuk, Helga 1935-ben született. A képen ő van, valószínűleg külön neki készített kiságyban.
1940 nyarán, a Remetehegyi úton készült a kép egy kislányról, aki gondos szeretettel ápolja a házuk előtt lakó kaktuszkertet.
Vicces kedvű anyuka – vagy nagynéni – és a szemetesbe tett, teli szájjal mosolygó baba 1943-ban az Új Köztemetőnél.
Volt, akinek 1945-ben olyan szerencséje volt, hogy felkapaszkodhatott egy szovjet dzsipre. A gondosan öltöztetett kisfiú még az ostrom után is elegáns tudott maradni!
A csillogó szemű kisfiú Jánosi Ferenc, a háttérben mosolygó nagypapa pedig Nagy Imre egykori miniszterelnök.
Jóleső lefetyelés – de legalábbis próbálkozás a kánikulában. 1953, Palatinus strand.
Forradalom előtt vagy után – a hatalmas hó és a szánkózás ilyen mosolyt csalt minden arcra. 1956, Széchenyi-hegy.
Ez a mini-Al Capone remélhetőleg csak a fénykép kedvéért kapott cigarettát a szájába az újpesti Brunovszky vendéglőben.
Ez a gyönyörű, kicsit komor kislány Kaczander Ágnes, későbbi sokszoros magyar bajnok úszó 1958-ban, egy kirándulás alkalmával.
A kisfiú vagy most érkezett a Keletibe vidékről, vagy amúgy is nagy a barátság. 1960, Baross tér.
Emlékeztek még ezekre a játszótéri mókuskerekekre? Szülői segítség nélkül szinte képtelenség volt felmászni rájuk. 1968, Városmajor.
Forradalmasat játszani mindig jó! Kemény srácok a Hadtörténeti Múzeum udvarán, egy T–34/85-ös harckocsi tetején, 1975-ben.
Aki a 80-as években volt gyerek, mind attól rettegett, hogy egyszer az ő szemét is letakarják. A képen lévő táborozó kisfiú szerencsére mosolygósan tűri a felnőttként már nem is olyan megrázó szemerősítést.
