Csupa erő, csupa izom – Így sportoltunk régen

Napsütés, madárcsicsergés, emelkedő hőmérséklet, egyértelműen jön a tavasz, és így már nemcsak kirándulásokkal múlatjuk az időt, hanem szabadtéri sportolással is. A jó idő beköszöntével még azok is felveszik a futócipőt, akik eddig téli álmukat aludták, és a szokásos egészségügyi sétánk során is egyre több sportolót látunk a parkokban, mert legalább ilyenkor kiszakadhatunk a bezártságból. Futók, tajcsizók, kerékpározók és labdával egyedül zsonglőrködők jelennek meg a rügyező fák között. Na de hogy is volt ez régen?

A tavasz beköszöntével kiszivárgunk a természetbe, és már nemcsak a kirándulásnak szenteljük minden szabadidőnket, hanem a sportnak is. Az elmúlt években szinte minden budapesti parkban megjelentek a kültéri fitneszeszközök, ráadásul a parkrehaboknál arra is figyelnek, hogy változatos sportolási lehetőségeknek adjanak teret, nem is beszélve arról, hogy Budapest régóta leharcolt szabadtéri sportparkjait is felújították. Persze a fekvő- és az evezőpadok, a lábtoló- és a sífutógépek előtt is volt élet: míg a 19. század elején az úri sportok terjedtek el, addig a század végére a lakosság nagy részének körében divat volt valamilyen sportot űzni.

A tenisz, az evezés, a síelés, a korcsolyázás és a vitorlázás sokáig úri sportnak számított, a 19. század végén, 20. század elején fordult a kocka, és a polgárság körében is népszerűvé váltak. Egyre többen csúsztak le a hóval borított Normafa lejtőin, ahogy egyre többen merészkedtek rá a városligeti Műjégre is, a dunai evezés pedig kifejezetten sláger volt.

A 20-as, 30-as évek elején a Római-part, a Margitsziget és az Óbudai-sziget környékén rendszeres volt, hogy kajakosok, kenusok és evezősök lepték el a vizet – a strandolókon kívül. De ha az evezés annyira nem jött be, akkor persze ott volt még az úszás, az atletizálás, a foci és a kerékpár is. 

A lakótelep házai közötti füves terep, a belvárosi tetőteraszok, az üres telkek és az utcák mindig jó helyszínt biztosítottak a sportoláshoz. Szerintem sokan vagyunk, akik sötétedésig kint voltunk az utcán tollasozni, biciklizni és focizni már egészen kisgyerekként.