Budapest és vonzáskörzete ma már összesen 4 millió lakost számlál, rengeteg ingázóval, akik közül sokan inkább autóba ülnek, ha be kell jutniuk a városba, hiszen az elővárosi vasútvonalak között még mindig van olyan, amelyen csak óránként és extralassan jár a vonat – ha jár. Éppen ezért a Budapest Fejlesztési Központ belekezdett a két legrosszabb állapotban lévő, fővárosba vezető vonal, vagyis a lajosmizsei és váci fejlesztésébe.
Annak ellenére, hogy Budapesten egyre többen ülünk kerékpárra, és autó helyett is inkább a tömegközlekedést választjuk, a gépjárműforgalom nem igazán csökken, sőt élhetetlenné teszi a várost. Ebben nagy szerepe van annak, hogy sok ingázó érkezik az agglomerációból, akik az elővárosi tömegközlekedés helyett az autót választják, hiszen sok helyen még mindig korszerűtlen állapotok uralkodnak, ha a vasútról vagy egyéb tömegközlekedési eszközről van szó. A jövőben ezen a helyzeten javíthat a Budapesti Agglomerációs Stratégia, ennek keretében újítják fel és fejlesztik az elővárosi vasút-, valamint a HÉV-vonalakat.
A fővárosba vezető vasútvonalak közül a Budapest–Gyál–Dabas–Lajosmizse és a Budapest–Veresegyház–Vác vasútvonalak még mindig egyvágányúak, műszaki és utaskényelmi szempontból rosszak. Ezeken a vonalakon óránként közlekedik szerelvény, amin nem ritka a zsúfolásig megtelt kocsi. A lajosmizsei vasutat ráadásul eddig még nem is villamosították, dízelmeghajtású személyvonatok járnak. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia ezen a két vasútvonalon azonosította a legnagyobb utasszám-növelési potenciált.
A fejlesztések végére az elképzelések szerint részben kétvágányú, 80–120 km/órával járható, villamosított vonalakon a belső szakaszokon 10-15, a külsőkön 30 percenként követik majd egymást a szerelvények minden irányban, az akadálymentes megállókban pedig kulturált környezet, P+R gépkocsiparkolók és B+R kerékpártárolók várják majd az utasokat.
A közbeszerzési kiírás a vasútvonalak teljes körű felújítására és kapacitásbővítésére vonatkozik. Jelentős és időigényes tervezési munka áll a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) előtt, az építési engedéllyel bíró terveket a BFK 2022-re készíti elő a kormány döntése szerint, Fürjes Balázs államtitkár felügyeletével, európai uniós támogatás felhasználásával.
„A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia modellezése alapján a felújítást követően a veresegyházi vonalon az eddigihez képest háromszorosára, a lajosmizsein pedig háromszorosára-négyszeresére nőhet az utasszám – ez az északi és déli agglomerációból autók tízezreitől kímélheti meg Budapestet és teheti kényelmesebbé az ingázást. A beruházások Budapest külső kerületeinek és az agglomeráció településeinek egyaránt jelentős fejlődést jelenthetnek, hiszen mai szintbeli vasúti útátjárókat váltunk ki, új vasúti megállókat létesítünk, kétvágányosítjuk a ma csak egy sínpáron működő elővárosi vonalakat. Célunk, hogy a Budapesthez közeli legbelső szakaszon 10-15, a külső szakaszokon 30 perces járatkövetést kínáljunk mindkét vonalon, Veresegyház és Lajosmizse felől is. A vonalak mentén élők véleményét, javaslatait várjuk a tervezéshez, ennek érdekében két honlapot is indítottunk, ahol részletes kérdőív várja a vonalak mentén élők válaszait" – mondta Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója.
A tervek és a döntések előkészítési fázisában a lakosság is elmondhatja véleményét az egyes szakaszok hiányosságairól és az állomások, megállóhelyek környezetének fejlesztéséről a lajosmizsei és a veresegyházi vonalakhoz tartozó projektoldalakon.
