A Mies van der Rohe építészről elnevezett elismerést olyan megvalósult európai projektek kaphatják, amelyek építészeti minőségük és kulturális jelentőségük révén a modern városfejlesztés meghatározó alkotásai. A díjra való jelölés körülbelül olyan, mint a filmek esetében az Oscar-díjra való jelölés.
Az 1886 és 1969 között élt német–amerikai építészről, Ludwig Mies van der Rohéról elnevezett díjat 1988-ban adták át először. Az elismeréssel a kortárs építészet területén születő legkiemelkedőbb európai projekteket díjazzák. A díj kiválasztási folyamatában a Puskás Aréna bekerült a második fordulóba, és ezzel hivatalos jelöltté vált. A Mies van der Rohe-díj esetében a hivatalos jelölés már olyan elismerésnek számít, mint a filmek esetében az Oscar-jelölés.
A Puskás Arénát tervező Középülettervező Zrt.-nek (KÖZTI) nem ez az első jelölése, már a Papp László Sportarénának is sikerült a hivatalos jelöltek közé bekerülnie. De az elmúlt évek során más hazai kortárs épület is bekerült a díj jelöltjei közé.
A Puskás Aréna 52 méter magas, és ezzel a mérettel karakteresen formálja a városképet. Az épület alapterülete 208 000 négyzetméter. Az Arénát 3 évig tervezték, majd ugyanennyi idő alatt építették fel, és 2019-ben adták át.
A Mies van der Rohe-díj versenynaptára szerint 2021 elején az első kör jelöltjei kerülnek nyilvánosságra – ezek a 2018 és 2020 között épült projektek. 2021 szeptemberében pedig a második fázis jelöltjeit, vagyis a 2020 és 2021 között épült projekteket jelentik be. Az Aréna mellett a jelöltek között van még a MOME Campus és a Gyarmati Dezső Uszoda is.
