Számtalan legenda és történet fűződik a Lánchídhoz: gyerekként biztos hallottuk, hogy ha esik, a hidat betolják az alagútba, a hatalmas kőoroszlánoknak pedig nincs nyelvük – felnőttként aztán persze rájövünk, hogy ez nincs így. Viszont a hídépítő Széchenyi, akinek az ország első dunai hídját köszönhetjük, egyszer sem kelt át rajta. A hamarosan tényleg a felújításához érkező híd jelenlegi állapotáról Dragon Tamás készített fotókat.
Budapest és a Lánchíd elválaszthatatlanok egymástól. Az 1839–1849 között épült híd a főváros egyik legnépszerűbb jelképe, ami nemcsak a turisták kihagyhatatlan fotótémája, de filmek, videóklipek és irodalmi alkotások is gyakran választják helyszínként. Annak ellenére, hogy egy ennyire kedvelt és fontos műemlékről van szó, 1988-ban újították fel utoljára, állapota egyre csak romlott, miközben a felújításáról egészen sokáig nem sikerült közös nevezőre jutniuk a döntéshozóknak. Azonban február végén végre elkezdődik a régóta várt felújítás, így a William Tierney Clark tervezte hidat hosszú hónapokra elzárják előlünk.
Az első cölöpöt 1840. július 28-án verték le a budai mederpillérnél, míg a teljesen elkészült hidat formálisan 1849. november 20-án adták át, meglehetősen borús és megfélemlített légkörben, Haynau vezetésével.
A klasszicista stílusban elkészült függőhíd legendás kőoroszlánjait, amiből egyébként 4 darab van, Marschalkó János szobrászművész készítette. Az 1848-as szabadságharc alatt megpróbálták felrobbantani és átjárhatatlanná tenni a készülő hidat, nehogy az ellenséges csapatok átvonuljanak rajta. A budai vár ostrománál pedig az osztrákok egy lövedékkel eltalálták a Lánchíd part felőli nyílásának egyik lánclemezét. A II. világháborúban a visszavonuló német csapatok 1945 januárjában felrobbantották, a pesti horgonykamra teljesen megsemmisült, a budai épségben megúszta a detonációt.
A február végén kezdődő munkálatok során a híd közúti pályalemezét teljesen elbontják és újjáépítik, javítják és rozsdavédelemmel látják el az acélszerkezetet, és visszakapja az 1916-os műemléki elemeit, többek között gróf Széchenyi István és a finanszírozást szervező Sina György bronzcímerét. A LED-es lámparendszernek köszönhetően pedig gazdaságosabb és környezetbarátabb lesz a köz- és a díszkivilágítása.
Dragon Tamásról és fotóiról itt találtok bővebb információt:
WEB
Instagram
Behance
