Van, amelyiknek a sorsa bizonytalan, másoké már megpecsételődött és bontásra várnak – a közös bennük, hogy hosszabb-rövidebb ideje lakatlanul állnak és pusztulnak. Az okok ezerfélék lehetnek – a gazdasági válság, spekuláció, politikai játszmák vagy a vonatkozó műemlékvédelmi korlátozások, esetleg megcsúszó, nagyléptékű tervek – de amíg a bedeszkázott, lelakatolt ajtók, omló homlokzatok néznek ránk, szinte mindegy is az indok, fáj az elpazarolt lehetőségekért a szívünk.
Korábbi cikkeinkben már összegyűjtöttük a leghíresebb lakatlan épületeket vagy a kisebb, ismeretlenebb izgalmasakat is, a Balettintézettől a Tőzsdepalotán át a volt Könnyűipari Minisztérium tömbjéig – ezek között már van pár, amelynek tisztázódni látszik a sorsa, vagy már sajnálatosan zajlanak is bontási munkálatok, de a szellemépületek listája sajnos egyre csak bővül, amint nyitott szemmel járunk a városban.
A Lipótmezei Elmegyógyintézet
Lipótmező, OPNI, Sárgaház – a köznyelvben ezernyi néven emlegetik a budai hegyekben található egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet.
Az intézmény 1868-ban nyitotta meg kapuit még, mint a Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda, és kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 2007-ig működött, mint az ország első számú pszichiátriai központja. A közhiedelemmel ellentétben a névadó nem Lipót császár volt, hanem a telek eredetileg Göbl Lipót tulajdona volt – róla kapta a terület a Leopoldfeld, azaz Lipótmező nevet.
A romantikus stílusban épült négyszintes komplexumot már eleve úgy alakították ki, hogy az itt ápoltak szobái és kórtermek mellett az orvosok és a személyzet is itt lakhassanak (területre alig kisebb a Parlamentnél), és az egész épületet egy hatalmas, 50 holdas parkos erdő övezte – ez volt a modern Magyarország első pszichiátriai kórháza. Mára már 13 éve áll üresen, és romlik folyamatosan az elképesztően értékes ingatlan állapota, elképzelések ugyan voltak, hogy szanatórium vagy szálloda lenne belőle, azonban mindeddig semmi komolyabb terv nem készült a hasznosítására.
A hűvösvölgyi Magyar Szentföld-templom
Ez az épület ugyan kicsit kilóg a sorból, hiszen egy soha be nem fejezett torzóról van szó – a hűvösvölgyi Magyar Szentföld-templom építése 1949-ben maradt félbe – de még így is a főváros egyik legkülönlegesebb épületéről van szó.
Az ötlete Majsai János Mór atyától származik, aki 1932-es szentföldi zarándoklata után egy olyan szakrális épületet álmodott meg Budapestre, amely a legfontosabb szentföldi zarándok- és kegyhelyek pontos másolatait egyesíti magában (mint az angyali üdvözletnek vagy a kánai menyegzőnek a helyszínei vagy a betlehemi barlang).
Ezzel az volt a célja, hogy azok is átélhessék a zarándoklat élményét, akiknek nincs lehetőségük felkeresni az eredeti helyszíneket. Érdekes fordulat a történetben, hogy az építésznek a ferences rend a Bauhaus-iskolában, Walter Gropius tanítványaként is tanult építészt, Molnár Farkast kérték fel.
A világháború után 1949 után eleinte a Vöröscsillag Traktorgyár raktára, később művésztelep és beatkoncertek helyszíne is volt, végül a Fővárosi Levéltár költözött be, egészen 2004-ig. Az épülettorzót 2006-ban műemlékké nyilvánították, a ferences rend pedig 2013-ban kapta vissza.
Károlyi Alajos palotája a Mágnásfertályon
A palotát Ybl Miklós tervezte, az első megrendelő Károlyi Lajos volt, majd halála után fia, Alajos elképzelései alapján készül el a végleges változat. A franciás jellegű, meredek hasáb alakú manzárdtetők a megrendelő kifejezett ösztönzésére születtek meg, derül az Ybl Miklós Virtuális Archívumból.
Az épületet az 1920-as évektől egészen a második világháborúig az olasz nagykövetség bérelte, az ostromban súlyos károkat szenvedett, és a helyreállítása sem történt meg utána, csupán a homlokzatot renoválták.
A rossz állapotú épület így raktárként funkcionált, majd a Magyar Rádió alig használt épülete volt, vagy filmforgatások helyszíneként adták bérbe. Például feltűnik Maupassant Bel Amijából a Robert Pattinsonnal forgatott kosztümös filmben, de az egykor oly díszes hátsó kert helyén kialakított silány parkoló a Napszálltában is fontos szerephez jut, itt építették fel a nevezetes kalapszalon díszletét. A legújabb tervek szerint a rádió összes tömbjét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapja meg, és az új kampuszuk része lesz.
A szovjet tiszti lakótelep üres tornyai
A Hungária körúti üresen álló, zöldes tornyok sokaknak szemet szúrtak már – főleg ahogy az épületeket lassan visszaveszi a természet. A 60-as évek végén épített elit lakótelep az itt állomásozó szovjet tiszteknek és családjaiknak épült, a korszakban luxusszínvonalon. A rendszerváltás előtt több mint 180 család élt itt, szinte város volt a városban, saját óvodával, diszkóval, bolttal.
Naphegyi neoreneszánsz villa
A Lisznyai utcában álló nagyon szomorú képet nyújtó épületre már tíz éve is mint felújítás alatt álló villára hivatkoztak, de azóta csak romlott az állapota.
A neoreneszánsz stílusban épült, kétemeletes, fedett loggiás épületet 2009-ben helyezte az I. kerületi képviselő-testület helyi védelem alá, ám sajnos ez sem segített rajta sokat. A homlokzati díszek egy elenyésző hányada van már csak meg, pedig az 1930 körül épült villa egykor igazán elegáns lehetett.
