Ybl, Lechner, Fischer József, Finta – leghíresebb épületeiket mindenki ismeri, de izgalmas vetni arra is egy pillantást, hogy ismert és sztárolt főműveiken kívül miken dolgoztak még életük során, megmutatva egyéni zsenialitásukat. Szubjektív és végtelenségig bővíthető sorozatunkban tizenöt ismert építész ismeretlenebb munkáinak a nyomába eredtünk, és most elérkeztünk az utolsó, egyben legmegosztóbb részhez. Következzenek a modernek és szocmodernek, öt építész munkáin keresztül!
Fischer József
Nevéhez a két világháború közötti hazai modern építészet több kiemelkedő példája is kötődik, például az 1943-ban elkészült Járitz-villa a Baba utca 14. alatt. A villa 1943-ra készült el, másfél évre rá pedig a lángok martaléka lett – Budapest ostroma alatt bombatalálat érte és kiégett. A család még újjáépítette, de öt év múlva már költözhettek is, az államosításkor elvették tőlük a villát.
Az épület nagy átalakítása, a hozzáépítés és a tetőterasz lefedése akkor történt, amikor az 50-es évek elején tomboló poliovírus, azaz járványos gyermekbénulás alatt kórházzá alakították át. Sokáig a János Kórház Légzésrehabilitációs Osztálya működött benne, légzésbénult betegek laktak benne, most úgy tűnik, mintha már használaton kívül lenne.
Dúl Dezső
Dúl Dezső már ahhoz a nemzedékhez tartozik, akik a háború alatt, majd a konszolidáció éveiben végezték el a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karát 1943-48 között. Ő tervezte az ország első atomreaktorának épületét Csillebércen, de lakó- és középületek tervezésében egyaránt jeleskedett.
Talán legismertebb munkája a Mechwart ligetnél a Bimbó út-Margit körút torkolatának két oldalán álló, 1955-59 között Fenyves István, Hont Róbert és Hegyi Lajossal tervezett, a szocreálból a modernizmusba vezető házak. A környéken amúgy több zseniális épületet is tervezett, többek között a szintén Margit körúti első Lottóházat. Kedvencünk tőle mégis a szokatlan külsejű, rozsdabarna alumíniumburkolatos volt Vízügyi Hivatal a Fő utcában a 70-es évek elejéről, amely izgalmasan illeszkedik a környező Víziváros barokkos városképébe. Az épület bővítése az Iskola utca felőli oldalon 1982-ben készült el Rádai György tervei alapján.
Pázmándi Margit
Pázmándi Margit, az egyetlen kétszeres Ybl-díjas építésznőnk megannyi remek épület tervezője, mégis a férfiak uralta építészeti szcénában néha hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, legalábbis a szakmai berkeken túl egyre halványodik az emléke sajnos. Legismertebb épülete talán a Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának, az „Othernity – Modern örökségünk újrakondicionálása” projektjébe is beválogatott 13. kerületi Váci úti egykori MSZMP-pártszékház. De ő tervezte a mára már elbontott Ifi-park belső teraszait is.
Mi most az 1985-ben a Munkásőrség Országos Parancsnokságának tervezett, a Gellérthegy lejtőin (Somlói út 51.) álló tömböt választottuk, amely több szempontból is különleges. Azon kevés modernista-brutalista épületek egyike, amelyek valahogy sikeresen megérkeztek a 21. századba egy kis ráncfelvarró felújítás után, és némi nehézség után (Országos Rendőr-főkapitányság is működött itt egy ideig, nem túl praktikus módon) sikerült megfelelő funkciót találni neki. Külön szeretjük a betonépület piros-zöld festését és a hátsó front színes kis részleteit.
Vadász György
Pályája a 70-es években indult, építészeti munkássága mellett kiemelkedő szobrászati öröksége is van; kedvenceink azok az épületei, ahol ez a két vonal találkozik. Egyes munkáit igazi kultusz övezi, például a Gellérthegyi víztározót, mely 1975-81 között készült el, vagy a Jókai téren álló egykori MEDOSZ-vendégházat, amely most hotelként működik.
Kedvencünk mégis egy korai munkája Perczel Annával: a budai hegyek között megbújó Árnyas utcai kék tömbök. A lábazat vibráló kék csempéje, az erkélykorlátok plasztikus kiképzése a kor építészetének igazán különleges darabjává teszik ezt mini lakóparkot.
Finta József
A kortárs magyar építészet mai napig aktív nagyöregje. Országos ismertséget a pesti korzón álló, 1969-ben emelt Duna Intercontinental szálló hozott számára – az épületet mai napig viták övezik, hogy mennyire uralja látványa a pesti látképet.
Finta később is jeleskedett a hotelépítészetben, több nagy lánc budapesti szállodáját tervezte ő. Ezek közül a legizgalmasabb talán az Krisztina körúton álló egykori Hotel Buda Penta, melyet 1982-ben adtak át.
