5 budapesti hír, ami nem a koronavírushoz kapcsolódik

Öt óriásvidra kölyök született a Fővárosi Állatkertben

A március 11-én világra jött emlősök az első magyarországi születésű óriásvidrák. Az ellést a szülőszobának kialakított férőhelyre beszerelt kamera segítségével mozgóképen is sikerült megörökíteni. Az erről készült kisfilmet március 27-én osztotta meg az állatkert hivatalos honlapján és közösségi oldalain.

A kölykök szülei, Cumana és Madidi múlt ősszel kerültek össze. Az állatkerti szakemberek kezdettől fogva nagyon bíztak abban, hogy a párnak előbb-utóbb kölykei születnek. Cumana, aki most először lett anya, 2012. október 13-án született a Lipcsei Állatkertben és 2014 őszén érkezett meg Budapestre; Madidi 2010. december 28-i születésű és tavaly ősszel került a magyar főváros állatkertjébe.

A Dél-Amerikában őshonos óriásvidra akár 30 kilogrammosra is megnőhet, teljes testhossza a két métert is meghaladhatja. Az állatfaj a lassú folyású, gyenge sodrású folyamokat és a mocsaras, lápos területek nyílt vízfelületeit kedveli. A korábbi vadászat miatt lecsökkent állománynagyság, valamint a természetes élőhelyek zsugorodása miatt napjainkban is veszélyeztetettnek számít. A Fővárosi Állat- és Növénykertben hatodik éve foglalkoznak a veszélyeztetett állatfajnak számító óriásvidrákkal.  

Rudolf Péter lesz a Vígszínház igazgatója

Rudolf Pétert bízza meg a Vígszínház vezetésével Karácsony Gergely főpolgármester, miután Eszenyi Enikő az őt ért támadások miatt visszavonta színházigazgatói pályázatát.

Eszenyi Enikő mellett Rudolf Péter színművész és Csányi János rendező adott be pályázatot a Vígszínház igazgatói posztjára a 2020. július 1-től 2025. június 30-ig tartó időszakra. A szakmai bizottság az eddigi igazgató, Eszenyi Enikő pályázatát találta a legjobbnak.  

A szakmai bizottság döntése előtt azonban a társulat több korábbi tagja vádolta meg az igazgatót megalázó kommunikációval, hatalmi visszaéléssel, agresszív vezetői módszerekkel. Az igazgatót ért vádakkal kapcsolatban a színház több korábbi és jelenlegi munkatársa is megszólalt. Az igazgató a vádakra reagálva azt mondta, határozott vezetőnek tartja magát, de minden döntését a színház érdekében hozta meg. A fővárosi önkormányzat az ügyben vizsgálatot indított.

Eszenyi Enikő március 19-én közölte, hogy vígszínházi munkáját befejezi, és visszavonja a színház vezetésére beadott pályázatát. Közleményében úgy fogalmazott, az elmúlt napokban élete legnehezebb pillanatait élte meg. Sokat tapasztalt ez alatt a néhány nap alatt: támogatást, gyűlöletet, együttérzést és kiközösítést. Mint írta: ahogy 39 évvel ezelőtt, most is úgy látja, egyesek nem tudnak megbékélni a személyével. Mindent elkövetve igyekeznek a Vígszínház társulatát megosztani, a művészetbe vetett hitüket megtörni.

Rudolf Péter másfél évre kapta meg a színházigazgatói posztot, és ő úgy nyilatkozott: „Örülni majd csak akkor lesz okom, okunk, ha újra felmegy a függöny, ha teltházak előtt tudunk megharcolni szereppel, önmagunkkal. Ha újra béke lesz bennünk és a világban" - fogalmazott a Vígszínház új igazgatója az MTI-hez eljuttatott közleményében. "Addig is, teszem a dolgom, és minden erőmmel azon leszek, hogy a Vígszínház készen álljon az újraindulás pillanatában" – írta.

A Puskás Aréna nyerte az Év stadionja címet

A tavaly novemberben átadott Puskás Aréna nyerte a 2019-es Év stadionja címről döntő szavazást. A futballarénákkal foglalkozó stadiumdb.com honlap által meghirdetett verseny kiírása alapján 19 ország létesítményei közül választhatták ki az öt legjobbat a szavazók.

A legjobbnak ítélt stadionra öt, a másodikra négy, a harmadikra három, a negyedikre kettő, az ötödikre pedig egy csillagot kellett adniuk a voksolóknak és a szavazatok összesítése, valamint szakértő építészek véleménye alapján ítélték oda az Év stadionja díjat. A listára csak a tavaly átadott és legalább 10 ezer néző befogadására alkalmas arénák kerülhettek fel, a Puskás Aréna mellett a dunaszerdahelyi MOL Aréna is versenyben volt. Szavazni március 15-ig lehetett a weboldalon. A honlap emlékeztetett: tavaly a szakmai zsűri a DVTK arénáját választotta az év legszebbjének.

A portál beszámolója alapján a világ 107 országából 30 632 voks érkezett, ezek majdnem felét, közel 14 955 ezer szavazatot a budapesti stadion kapta. A közlemény szerint a november 15-én felavatott létesítményre a világ minden tájáról, így a többi között Indonéziából, Argentínából, Lengyelországból, Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból és a Fülöp-szigetekről is érkeztek voksok.

A díjnyertes Puskás Aréna lesz az egyik helyszíne a koronavírus-járvány miatt idény nyárról a jövő évre halasztott labdarúgó Európa-bajnokságnak. A 2021. június 11-től július 11-ig tartó kontinensviadalon három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt rendeznek a stadionban, amely 2022 májusában otthont az Európa-liga fináléjának is.

Március 25-től lehet szavazni a Libri irodalmi közönségdíjasára

A Libri 2016-ban alapította meg a Libri irodalmi díjat és az ehhez kapcsolódó Libri irodalmi közönségdíjat, az évenként odaítélendő elismerésekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A szabályzat szerint a versenybe csakis élő magyar szerző könyve kerülhet be. A nyertesek 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

Az idén 179 könyvet tartalmazó listából az alábbi 10 könyvet választotta ki a 180 fős szakmai bizottság (melynek tagjai voltak többek között Arató László, Barabás Zsófi, Bárdos András, Bősze Ádám, Bus István, a Budapesti Fesztiválzenekar tagjai, Csáki Judit, Csáki László, Gyurkó Szilvia, Horváth Gergely, Kepes András, Krusovszky Dénes, Sándor Pál, Vecsei H. Miklós és Zacher Gábor is.):
 

Babarczy Eszter: A mérgezett nő
Barnás Ferenc: Életünk végéig
Bodor Ádám: Sehol
Darvasi László: Magyar sellő
Grecsó Krisztián: Vera
Láng Zsolt: Bolyai
Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
Tóth Krisztina: Fehér farkas
Závada Pál: Hajó a ködben

A tíz döntős közül ötfős szakmai zsűri – Bálint András színész, Beck Zoltán dalszerző, Fullajtár Andrea színész, Károlyi Csaba irodalomkritikus, Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, kritikus – választja ki az idei Libri irodalmi díj nyertesét, az olvasóknak leginkább tetsző könyv pedig a Libri irodalmi közönségdíjat nyeri el.

Tavaly a közönség tetszését Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye nyerte el, a Libri irodalmi díjat pedig Szvoren Edina vehette át Verseim című novelláskötetéért.

A közönség idén március 25-től május 8-ig szavazhat a Libri weboldalán. 

Folytatódnak a munkálatok az M3 déli szakaszán

Az M3-as metróvonal déli szakaszának rekonstrukciós munkálatai jelenleg a tervezett ütemezés szerint haladnak a rendkívüli járványügyi veszélyhelyzet ellenére is. A felújításon dolgozók védelme érdekében az alagútban és az állomásokon területileg széthúzott munkavégzés zajlik, a szűkebb üzemi helyiségekben pedig a megfelelő távolságok és higiéniai előírások betartásával folytatódik a korszerűsítés.

Kőbánya-Kispest metróállomásnál az új sínpárok már a helyükre kerültek, és hamarosan befejeződik a vonatok elektromos ellátását biztosító – az úgynevezett harmadik sín – burkolatának szerelése is. A dízel tehervágánygépkocsik (TVG-k), szinte megállás nélkül róják a köröket Kőbánya-Kispest és Nagyvárad tér között, hogy az építési anyagok, szerszámok, új gépek, berendezések beszállítása valamint a hulladékok kiszállítása ne okozzon fennakadást.

A legfontosabb új berendezések – légkezelők, főszellőzők, vízköddel oltó berendezések – már a helyükön vannak. Az elektromos bekötések után, a jelenlegi ütemterv szerint nyár végén kezdődhetnek el a tesztelési folyamatok. Az állomásokon beépített álmennyezetek és falburkolatok tartószerkezete látványosan átalakította az utasterek képét, a Határ úton és Ecseri úton lerakott padlóburkolatok pedig már sejtetik, milyen színvilággal újulnak meg a metrómegállók.