szabadidő

budapest

szerkesztés

Főszerepben Budapest – maradj otthon, és ha hiányzik a város, ezeket a filmeket nézd!

Szerzők

  • Nemes Nóra

2020. 03. 19. 15:48

Kint tavasz lett, mi pedig be vagyunk zárva, és nem láthatjuk Budapest legszebb átalakulását. De ha nagyon hiányzik a város, összeszedtük azokat a filmeket, amelyekben jelentős szerepet kap Budapest is – élvezzük a kanapéról!

Azt régóta tudjuk, hogy Budapest népszerű forgatási helyszín, és időnként felbukkan egy-egy hollywoodi produkcióban is – bár a legtöbbször nem magát, hanem Moszkvát, Berlint vagy más kelet-európai várost játssza. Mostani összeállításunkban azonban olyan filmeket gyűjtöttünk össze, ahol Budapest önmagát alakítja, a régmúltban és napjainkban, vidámabb és komorabb időszakokban. 

Moszkva tér

A cím is mutatja, hogy Török Ferenc első filmjében Budapestnek kiemelt szerepe van. Olyan fontos helyszínek tűnnek fel benne, mint a címadó – ma már (ismét) Széll Kálmán – tér, az azóta bezárt Pajtás, a Gellért fürdő, a Déli pályaudvar vagy a Fasor eszpresszó. A rendszerváltás megindulása, veszkócsizmák, kocka Ladák, hamis vonatjegy és meghekkelt érettségi – igazi kis nosztalgiajárat, amit ha valaki még nem látott, kötelező megnézni, ha pedig látta, akkor újranézni.

I Love Budapest

Incze Ágnes 2001-es filmje két párról szól a millenniumi évek Budapestjén. A filmnek elég vegyes volt a fogadtatása, és valóban, kicsit az az érzésünk támadhat a film nézése közben, hogy az alkotók a legelcsépeltebb sémákkal rajzolták meg a budapesti és a vidéki fiatalságot, mégis, ennyi év távlatából vicces visszanézni azt az időszakot, mikor még menő volt plázázni, és a tapadós haspólóké volt a főszerep a budapesti éjszakában.

Édes Emma, Drága Böbe

Szabó István egyik legkülönlegesebb alkotása két orosztanár vergődését mutatja be a rendszerváltást követő években. A film több budapesti helyszínre is elkalauzol minket, a Vörösmarty tértől kezdve a külvárosi munkásszállóig, és végig tartja azt a feszültséget, ami a 90-es évek elején mindenkire jellemző volt. Bár a sűrű atmoszféra nem a legjobb ajánlat karantén idejére, ha másra nem, arra mindenképpen jó, hogy ráébredjünk, a nehéz idők is elmúlnak egyszer.

Budapest Noir

A Kondor Vilmos regényéből készült film a fasizálódó Budapesten játszódik, a 30-as évek végének sűrű levegőjében – a másfél órás film alatt bejárhatjuk az akkori Budapestet az elit bordélyházaktól a mai bulinegyed akkor még nyomortanyának számító utcáiig. Hogy a film dramaturgiailag mennyire sikerült, azon egy darabig vitatkoztak a kritikusok, de ahhoz nem fér kétség, hogy már önmagában Ragályi Elemér gyönyörű képeiért érdemes megnézni a filmet – különösen, ha Budapest-hiányunk van. 

A napfény íze

A három generáció életét bemutató, az egész XX. századon átívelő családregényben Budapest helyszínei nem kapnak kiemelkedő szerepet, mégis érdemes végignézni, mert a háttérben mindig felbukkan, milyen volt a Gerbeaud a XIX. század végén és az 50-es években, hogyan néztek ki a villamosok, a Hűvösvölgy, a Ferenc tér, a Keleti Pályaudvar és megannyi helyszín az elmúlt században a fővárosban. 

Kontroll

A budapesti metrót most egy ideig ajánlatos elkerülni, de ha hiányzik a speciális atmoszférája, akkor keresve sem találnánk jobb filmet, mint a Kontroll. Antal Nimród első filmje egy generáció kedvence volt, és ebben nagy szerepe volt annak, hogy a film teremtette helyzetekben sokszor magunkon nevettünk – na meg a Neo remek zenéinek is. 

Amerikai rapszódia

Gárdos Éva 2001-es filmjében saját fiatalságát meséli el. A történet szerint az 50-es években disszidált család kénytelen hátrahagyni pár hónapos kislányát, akit csak évek múlva sikerült kijuttatni Amerikába. A kamasszá cseperedett Zsuzsi keresi a valódi gyökereit és önmagát, így visszatér a 60-as évek Budapestjére. A filmben a Margit-szigettől kezdve a Hősök terén át a Keleti pályaudvarig jó pár ismert és rejtettebb pontja előkerül Budapestnek. Plusz Scarlett Johansson ezzel a filmmel lett nagykorú!

Budapest retró

Papp Gábor Zsigmond kisfilmjei a 60-as, 70-es évek filmhíradóiból, reklámjaiból, rövidfilmjeiből összevágott montázsok, amelyekkel kedvünk szerint alámerülhetünk a budapesti presszók, a kirándulós vasárnapok, a korabeli áruházak, kisboltok, szórakozóhelyek világába – jó adag nosztalgiával vegyített körkép a Kádár-korszak napos oldaláról. 

Csak szex és más semmi

A 2000-es évek egyik legnagyobb közönségsikere, melyben több híres és kevésbé ismert budapesti helyszín is feltűnik: az Operaház környéke, a Belvárosi Színház, a Széchenyi fürdő, a Corvin mozi melletti, azóta bezárt gyrosos is, ami majd egy évtizeden keresztül volt a város egyik kedvenc pitázója, sőt a Margit körúti „dugattyús” ház is, amiről itt írtunk bővebben.

Fehér Isten

Mundruczó Kornél a Cannes-i Filmfesztiválon is díjazott alkotásában az ember egykor legjobb barátja, a kutya lázad fel – a főváros utcáit elözönlő négylábúak apokaliptikus hangulatot teremtenek a Margit hídtól az Alagútig végig Budapest utcáin. 

Hasonló tartalmak

Admin mode