A Duna-korzó nem feltétlen az a hely, ahol budapestiként megejtjük az esti sétákat, hiszen többnyira a tursiták már jóval előbb elfoglalják a terepet. Pedig lehet, hogy érdemes lenne gyakrabban járnunk erre, legalább azért, hogy benézzünk a március elején nyílt DNB Budapest bisztróba. Ami minket illet, minimális fenntartásokkal érkeztünk, majd 3 óra alig észrevehető elröppenése után teljes megelégedéssel távoztunk, mögöttünk újragondolt rizottóval, életünk egyik legemlékzetesebb töltött kürtőskalácsával és az elcsépelhetetlen dunai panorámával. Mesélünk.

Nagyon örülünk, ha egy étterem mögött átgondolt koncepció és tehetséges séf áll, hát még ha ez hazai alapanyagokkal,stílusos enteriőrrel és olyan kilátással társul, amit a Duna-korzó legújabb bisztrójában, a DNB Budapestben tapasztaltunk. Ha most épp a DNB rövidítés jelentésén gondolkodnátok, Danube lesz a megfejtés.

Ahol régebben a Pepper's! állt (a Budapest Hotel Marriott aljában kialakított magyaros étterem), és "pirospaprika-por" lengte be a teret, most elegáns, csokoládészínű és méregzöld bútorok, kézzel készített táblarajzok és rácsos térelválasztó hoz friss, art decót idéző lendületet. A hely még csak márciusban nyílt, de semmiféle zöldfülűség nem érződik rajta, nem is csoda, hiszen a látványkonyha pultja mögött Varga Roland konyhafőnök áll.

A látványkonyha pedig nem csak a díszlet része: a viszonylag szűk étlap minden tétele itt sül-fő, vagyis akár végig is nézhetjük kiválasztott ételünk elkészítési és díszítési folyamatát - utóbbi különösen tetszett nekünk.

A kínálat szezononként változik, és ami nagyon fontos, hogy mindent Magyarországról, sőt, 100 kilométeren belülről szereznek be, jelentsen ez balatoni rákfarmot vagy egy vidéki kistermelőt. Igaz ez a borokra is: a kínálat kifejezetten az ország borrégióira koncentrál - ezeknek a legjobbjaiból áll össze.

De kanyarodjunk vissza az ételekhez! A mi összes fogásunkról sütött a tavasz, élénk színekkel és ezekhez passzoló alapanyagokkal találkoztunk, pedig most egyetlen salátát sem kóstolunk. Azonban mindenbe becsempésztek valamilyen különlegességet; például almás polentát, homoktöviskrémet és csicsókapürét a sült libamáj mellé (4500 Ft).

Kóstoltunk még velős csontot és mangalica csontos karajt (7000 Ft), de a legnagyobb meglepetést a rizi-bizi (1800 Ft) okozta, a menzás köret helyett egy rizottó jellegű egytálételt kaptunk, amire öröm volt ránézni. Hasonlóképpen vélekedtünk a grillezett fogasfilé és folyami rák párosáról (5300 Ft), ami mellé lassan sült gyökérzöldségeket választottunk.

Kis híján már nem fért belénk a desszert, de ezt nagyon nagy kár lenne bárkinek is kihagyni (másként fogalmazva csak desszertre is érdemes betérni): almás pite, töltött kürtőskalács, somlói galuska és túrógombóc frissített változatait kóstolhatjuk (1500-1800 Ft). Az ételek ára egész széles skálán mozog, de átlagos bisztrójellegűnek mondhatjuk.

Néha elcsépelten használjuk ezt a kifejezést, de a DNB Budapest szó szerinti színfoltja lett nemcsak a Duna-korzónak, de egész Budapestnek is, ahová hétvégi brunchokra vagy vacsorárade egy kávé-süti vagy üzleti ebéd apropóján is érdemes betérni. Közben valószínűleg csak egyetértően bólogatunk majd a "A boldogság ott van, ahol a finom ételek"-jellegű feliratokra.