kultúra

szerkesztés

Rejtett látnivaló a Várban: a Koller Galériában, Amerigo Tot egykori műteremházában jártunk

Szerzők

  • We Love Budapest

  • Jász Annamária

2019. 02. 18. 16:43

Az aprócska, bájos kertben elüldögélni, ámuldozni az értékes műkincsek láttán, megcsodálni az egyedi panorámát a kalandos életű szobrász alkotókörnyezetéből – többféleképp töltekezhetünk az eldugott galériában, ha a Budai Várban sétálva elegünk lesz a turistaáradatból.

Amerigo Tot (1909–1984) magyar születésű olasz szobrász munkáit Pécsen és szülővárosában, Fehérvárcsurgón őrzik, de párat a Budai Várban rejtőző Koller Galériában is megtekinthetünk. A művész Tóth Imre néven született, budapesti képzőművészeti tanulmányait követően Moholy-Nagy László Bauhaus mozgalmához csatlakozott Németországban, majd a 30-as évek közepétől Rómába költözött. Ha a Termini pályaudvaron járunk, a homlokzat frízeire pillantva az ő keze nyomában gyönyörködhetünk.

Fotó: Zoltán Szalay

A sármos művész kalandos, nagyvilági életet élt, aminek az Al Pacinóval, II. János pál pápával, Salvador Dalíval készült közös fotók is bizonyítékai. Autóversenyző is volt, filmekben is szerepelt, például A Keresztapa 2-ben Michael Corleone névtelen testőrét alakította. Híres munkái között van A Mag apoteózisa című dombormű, amely a gödöllői Szent István Egyetem auláját díszíti, illetve a szülővárosa iránti tiszteletből készült Csurgói Madonna. Ennek egyik változatát egykori műteremházának harmadik emeletén is szemügyre vehetjük.

Fotó: Szabó Gábor - We Love Budapest

Amerigo Tot élete legnagyobb részét ugyan Olaszországban töltötte, a 60-as évektől azért hazalátogatott Magyarországra, 1969-ben a Műcsarnokban kiállítása is nyílt. A Várban található foghíjtelket a magyar állam adományozta neki, itt épült meg műteremháza 1976-ban, ahova a Hotel InterContinentalból járt fel dolgozni. 1980-ban a Koller Galéria jogelődje, a Rézkarcoló Művészek Alkotóközössége költözött ide, hivatalosan is megalapítva az ország első magángalériáját.

Ilyenek ugyanis a szocializmusban értelemszerűen nem léteztek, és az alapító Koller Györgynek sem volt kezdetben könnyű dolga: a Rézkarcoló Művészek Alkotóközössége 1950-ben jött létre, egy olyan vészterhes időszakban, amikor nemhogy magángalériát nem lehetett nyitni, de még a belföldi műkereskedelmet is épp csak eltűrték. Nagy nehézségek közepette mégis képesek volt viszonylag szabadon működni, Csók István, Szőnyi István, Glatz Oszkár és mások segítségének, továbbá Erdei Ferenc miniszter szimpátiájának köszönhetően.

Fotó: Szabó Gábor - We Love Budapest

Ma főleg a magyar kortárs és modern művészet legnagyobb neveit kínálják eladásra a háromszintes kiállítótérben, Tóth Ernő, Boldi, Borsos Miklós, Szőnyi István, Kass János, Vasarely, Párkányi Péter, az óbudai esernyős szobrokat is jelző Varga Imre munkáit, de nemzetközi művészekben sincs hiány: ha belépünk, rögtön Aleyandro Perayra Amelie-kollázsával, vele szemben pedig Salvador Dalí akvarellel színezett rézkarcával találjuk szembe magunkat. Vannak szobrok, amelyek a reneszánsz stílusú, elvarázsolt szoborparkban kaptak helyet, ahová kiülni szinte téren és időn kívüli élmény.

Szűk lépcsősor visz Amerigo Tot egykori műtermébe, ahol néhány alkotását, a róla készült fotókat, személyes tárgyait, például a szerszámait, kandallóját is szemügyre vehetjük a lenyűgöző panoráma mellett, ami a pesti oldalra nyílik. A Koller Galériában impozáns kortárs fotószekciót is találunk, az alagsorban antik gyűjteményt, a második emeleten épp Papp Elek fotóművész időszaki kiállítását – van mit nézni, csodálni bőven.

Hasonló tartalmak

Admin mode