Megnéztük az Oscar-díjas Deák Kristóf első egész estés filmjét – a Foglyok az 50-es évek elejének Budapestjén játszódik, és megtörtént eseményeket dolgoz fel. Mi történik, ha egy burzsoá polgári lakás kisgömböcként elkezdi bekebelezni azt, aki csak a közelébe megy?

Budapest, 1951 – a világháború után lassan újjáépül a város, a főszereplők fiatalok, szépek, nyár van, a Dunába robbantott hidak mellett pezseg az élet – közben meg az elharapott félmondatokból, sanda félrepillantásokból és lehalkított suttogásokból lassan kibontakozik egy minden mögött meghúzódó félelem és feszültség. 

Deák Kristóf – aki a Mindenki című alkotásával 2017-ben megnyerte a legjobb élőszereplős rövidfilmnek járó Oscar-díjat – első egész estés filmjének alapja egy igaz történet, Szüts Miklós festőművész gyerekkori emlékei ihlették. A teljesen abszurd történetet elmesélő videóra a forgatókönyvíró, Vörös András bukkant rá, amikor a Rákosi-korszak eseményeit kutatta az átlagember szemszögéből.

Adott egy gangos, szebb napokat is látott bérház (sunyi házmesterrel), benne egy nagypolgári lakás (rendszeridegen lakóival, albérlővel) – ide toppan be egy hajnalon két ÁVÓ-s, akik azonban a várt kitelepítés helyett beköltöznek, és a saját lakásukban foglyul ejtik a családot. Majd szép lassan mindenkit, aki erre téved, rokont, szomszédot, távoli ismerőst, kifutófiút, a lakás kisgömböcként bekebelez mindenkit, miközben egyre ürül a kamra és fogy a fekvőhelyek száma is. De mit akarnak? Kit keresnek? Miért nem lehet kimenni? Magyarázat nincs, csak a feszültség nő, miközben egyre borostásabb és ziláltabb mindenki. 

A film egyszerre történelmi dráma és helyzetkomikumok sorát felsorakoztató darab, egy-egy odaszúrt mondattal a legkeményebb történelmi mélységeket villantja föl – mint a szereplők jelentős része által a pincékben átélt nyilasterror és ostrom hetei – máskor meg képes viccet csinálni a korszak uszító propagandájának elcsépelt szlogenjeiből. Ezzel kicsit fel is idézi bennünk az azonos korszakban játszódó, annak minden abszurditását karikírozó A tanú humorát és kiszólásait. 

A Foglyok hatalmas erénye, hogy tényleg képes érzékeltetni, milyen lehetett abban a korban élni – a mindenkit igazgató fortélyos félelem ellenére is szeretni és kiállni valamiért, és milyen lehet az, amikor nem tudod, a saját családodban megbízhatsz-e, nem árulnak-e el a saját bőrük mentése közben. A film lezárása (SPOILER) megadja a történelmi keretet és magyarázatot – az állambiztonság által hatalmas erőkkel keresett Michnay Gyula egyike volt azoknak a raboknak, akik megszöktek a recski kényszermunkatáborból, és aki egyedüliként kijutva nyugatra, felfedte milyen embertelen táborok léteznek a kommunista blokkban. Az ő elfogására nem egy budapesti lakásban – hasonlóan a filmben látottakhoz – csapdát állítottak neki. 

Az Egy napból ismert Szamosi Zsófia átható tekintete és hibátlan színészi játéka mellett Fekete Ernő cinikus alakja, és a rendszerben hinni akaró húgát alakító Sodró Eliza karaktere köré sűrűsödő szereplőkkel (Porogi Ádám, Csőre Gábor, Jászberényi Gábor, Lengyel Ferenc, Molnár Levente és Vasvári Emese) tökéletesen összeválogatott a színészi gárda, amelynek minden tagja között működik a kémia. 

A Foglyok televíziós premierje december 28-én, szombaton este 19.40-kor lesz a Duna Televízión, utána a MédiaKlikken egy héten át lesz látható.