Riccardo Giraudi alias „beef boy” Beefbarjainak története 2005-ben kezdődött. Azóta az egész világon megtalálhatóak éttermei, mi több, hongkongi egysége Michelin-csillagot is kapott már. Ahány Beefbar, annyi féle, hiszen ugyanúgy találunk tengerparti helyet és erősen városközpontit is. Az alapelvek azonban mindenhol ugyanazok: kiemelten figyelnek a konzisztenciára, vagyis, hogy a vendég mindig ugyanazt a minőséget kapja akkor is, ha egy januári délután jár náluk, és ha egy augusztus esti vacsorára érkezik. A vendéglátás egyik legsarkalatosabb kérdése ez, hogy ne gyárosodjon és lélektelenedjen el egy hely a fontos, állandó kritériumok miatt, ám a profizmus megoldást kínál minden felmerülő kétségre.
Már nyitáskor beszélgettünk arról a fajta koncepcióról, hogy bárhol is van a világban egy Beefbar, az adott nemzet, város jellegzetességeit és tipikus stílusjegyeit magán kell viselnie. Nevéből fakadóan természetes, hogy az étterem fókuszában a húst találjuk, abból is a legprémiumabb fajtákat: argentin, amerikai vagy ausztrál angust, wagyut, és az országban először japán Kobét. De itt közel sem ér véget a kínálat, amit ráadásul olyan opciókkal bővítettek, mint a brunch, az ebédmenü és a közelmúltban bevezetett Budapest Exclusive ajánlat, mely reagál a franchise ars poeticára, és szépen mutatja be a magyar konyha kedvelt tételeit.
Szükség volt rá, nem csak a szellemiség miatt, hanem a vendégek igényei miatt is. Nem meglepő, hogy még mindig több a külföldi vendég, egyrészt a lokációból fakadóan (hotelben található, éppen a Lánchíd lábánál), másrészt árszínvonala is nekik kedvezőbb. A betérő turisták, szállóvendégek, üzleti úton lévők joggal választanának a húsok mellett a magyarosabb gasztro-vonalról, mely sokáig a nyitástól az étlapon lévő black angusból készült gulyást jelentette, ám mára ez nagyban változott, bővült.
A Budapest Exclusive fogások ebédidőben és vacsorára is rendelhetőek, külön kis szekciót kaptak a menün. Két levessel indítanak: a már említett black angus gulyás (2950 forint) és marhahúsleves (1950 forint) közül az előbbit kóstoltuk. Semmi csavar vagy túlművészkedés: egy őszinte, mély levest kaptunk, kivételesen finom hússal.
A ház lángosát (3950 forint) sem hagytuk ki: a 28 cm átmérő helyett egy tenyérni lángoskára gondoljunk, mely a sorból az egyetlen újrahúzott történet, hiszen Kobe marhahúscsíkok, japán majonéz és repülőhal tojása kerül rá. Ízletes, és érezni, hogy azért van itt egy geg, a klasszikus magyaros fogások mellé kellett egy provokatívabb tétel is – ez lett éppen a lángos.
Már-már klasszikus a libamájterrine, melyet kaláccsal körítenek (3950 forint), Korrekt előétel, de mikor megérkezett a marhapofapörkölt nokedlivel és uborkasalátával (3950 forint), egyből rászegeződött a figyelmünk. Szintén nem egy kiforgatott, túl elegánsra húzott pörköltre gondoljunk, hanem egy tisztességes adagú, házias ízű, szuper omlós hússal készített verzióra, melyhez a hűs uborkasaláta nagyon jól csúszott. Nos, ez pörkölt, a javából, szerencsés lenne, ha többen kóstolnák először ezt, mint magyaros, mintsem a lehúzós csárdák kétes készételeit. Tényleg hibátlan darab a Beefbar pofapörköltje!
