Legtöbbször vadiúj, vagy változásokon keresztül ment helyeket keresünk fel, hogy elsőként szóljunk róluk. De szerencsére mindig bejön egy-egy jó tipp, véletlen felfedezés. Ilyen a Saigon Bisztró is, mely minden feltűnés nélkül méri a leveseket, nyári tálakat, tésztás és rizses egytálételeket a VI. kerületben. A pho kristálytiszta, a tekercsek frissek és ropogósak. Megéri betérni, ha feléjük van dolgunk.

Szeretjük, hogy egyre több a megbízható, korrekt vietnami vagy thai-vietnami fúziós ételbár, büfé. A legtöbb kerületben már nem kell sokat variálni, ha egy forró pho-re vágyunk, mert elég jól el lett látva a város az elmúlt években.

Mi leginkább a Good Morning Vietnamra, a Hanoi Xua-ra, a Hai Nam-ra, a Speciális Vietnami Melegkonyhára és a Sáó-ra szavazunk, ha az ominózus levesre vágynánk, de ahogy a felsoroltak mind a város különböző pontjain várnak, úgy a most tesztelt Saigon Bisztró is uralja a környékét.

Szokásos dizájnt képzeljünk el: műanyag lótusszal, a falra illesztett nejlonba húzott ételfotókkal, asztalra gondosan kipakolt sriracha szószokkal. Ezek az ételbárok sosem a külcsínre mennek és már megszokhattuk ennek a romantikáját. De kit érdekel, hogy nem a legújabb trendek szerint rendezték be, ha az, ami a tányérra kerül, eredeti és finom. Elvégre Vietnamban is sikátorokban, vadabb helyekről árulják a street foodot.

Rendelnünk a pultnál kell, és szívesen segítenek a választásban, ha a kitett képek és leírások nem hozták volna meg a kedvet. Az a helyzet, hogy elég sok lehetőségünk van: levesből mindjárt 14-félét írtak fel a menüre. Három méretben érkezhetnek, ami nagy segítség, hiszen sok helyen küzdeni kell az alapból literes levesekkel, és fáj a szívünk, ha nem tudjuk elfogyasztani.

Mi a sima, alap marhás pho-t mindenképp meg szerettük volna kóstolni. Elvégre egy olasz étteremben is érdemes a margherita pizzával kezdeni. A közepes leves (1250 forint) éppen elfogyasztható méret, nagyon jó árban van és még főételre is marad kapacitásunk utána. Tiszta, egy pillanatig nem zavaros, és ízben is egy könnyedebb, mintsem mély alaplére számítsunk. Korianderes, de nem vitték túlzásba.

Rákérdezvén, hogy melyik leves a kedvenc, egyből rávágták a Saigon nevűt, amit szintén közepes méretben (1350 forint) rendeltünk meg. Ez már egy jóval bonyolultabb képlet: karakteresen fűszerezett, hús és rák is kerül bele, emellett pedig fürjtojásokkal teszik még tartalmasabbá. Ilyen áron, ennyire egyben lévő levest kevés helyen kaphatunk. Nagyon jól állnak neki a savak, a citromot mindenképp csavarjuk bele.

Meg szerettük volna kóstolni a nyári és a tavaszi tekercseket is, hiszen szintén alapjai a vietnami konyhának. A nyári verzió (1250 forint/2db) kövér garnélákkal érkezett és mogyorós szószba mártogathatjuk. A tavaszi (750 forint/2db) remek fűszerezést kapott, friss és ropogós bunda öleli körbe. Ezt lehet nyári, hideg tésztás, salátás tálban is kérni (1600 forint), ám a közepes leves után aligha lehet elbánni vele.

Legközelebb a wokos ételeket kóstoljuk majd meg, de örülünk, hogy a VI. kerületben is van egy stabil vietnami büfé, ami már évek óta üzemel és hozza az egyenletes minőséget.