Dévényi Dalma és Kiss Tibor közös brandje 2005-ben indult, s azóta az intellektuális, kliséktől mentes, tradicionális technikákkal dolgozó, progresszív, ugyanakkor szellemes és laza divatmárka szinonimájává vált. Bár mindketten önállóan, komplex referenciák mentén terveznek, kollekcióik egységes szellemiséget és attitűdöt mutatnak. A tervezők szívesen működnek együtt más kreatívokkal, legyen szó a táskákat és cipőket tervező Veszprémi Gabiról, a Dollár Papa Gyermekei színházi műhelyről vagy éppen tehetséges fiatal színésznőkről. Szerintük bárki, aki JSB-ruhát visel, része lesz az általuk teremtett különleges divatuniverzumnak, és személyiségével maga is hozzájárul annak, folyamatos alakulásához. A JSB legújabb, őszi-téli kollekciója a hétvégén mutatkozik be, ennek apropóján találkoztunk.

We Love Budapest: A divattervezők rendszerint egy jól körülhatárolható perszónának terveznek, aki valamilyen formában megtestesíti a márka értékeit, filozófiáját. Ti azonban szakítottatok ezzel a gyakorlattal, és inkább múzsák tucatjainak ihletésére dolgoztok, és a sokszínűségre, az eltérő személyiségjegyekre helyezitek a hangsúlyt. Miért alakult ez így?

Kiss Tibor: Ahogyan fejlődött, épült a márka, ahogyan a Je Suis Belle egyre inkább az életünk részévé vált, úgy éreztük, hogy az a legfontosabb, hogy erős személyiségű nők viseljék a ruháinkat. Ezek a karakterek aztán nagyon is elkezdtek foglalkoztatni minket, és ez a fajta sokrétűség, és az, hogy mindenki másképp teszi hozzá a ruhákhoz a személyiségét, egyre izgalmasabbá vált. Elkezdtük gyűjteni ezeket a képeket. Az Instagramon és a Tumblr-en is van egy folyamatosan bővülő gyűjteményünk, amelyben rengetegféle nő szerepel. Egy idő után elkezdtük ezeket a kis apró személyiségmorzsákat visszaépíteni a kollekciókba, és ma már ez a legfontosabb inspirációs forrásunk, amelyhez elsőként nyúlunk.

WLB: Azon túl, hogy ti karakterekben gondolkodtok, a vásárlóitokat is az egyéniségük kibontakoztatására biztatjátok. Miért tartjátok ezt ennyire fontosnak?

K. T.: Azt szeretnénk, ha mindenki önazonosan, a saját stílusának megfelelően élné az életét, és nem erőltetne magára semmit. Ha arra gondolok, hogy az öltözködés hozzájárulhat ahhoz, hogy jobb legyen a napod, magabiztosabb legyél, akkor mi abban szívesen segítünk. Azt gondoljuk, hogy akik a ruháinkat viselik, vele együtt egy kis plusz önbizalmat is kapnak, valamit, amitől különlegesnek érezhetik magukat. És hát bókokat bőven kap az, aki Je Suis Belle-ben van.

WLB: A kampányfotókon sokszor a barátaitokon, a márkához közel álló nőkön mutatjátok be a ruhákat ezzel is erősítve a JSB univerzumot. Hogyan választjátok ki, hogy kik szerepeljenek a fotókon?

K. T.: Ha nagyobb projekthez keresünk modelleket, akkor ott klasszikus castingot, válogatást tartunk, de akkor is óhatatlanul az ismerősök jutnak eszünkbe először. Tenki Rékát például az utcán szólítottam meg, és most már nagyon sokat dolgozunk együtt. Az egyébként is előfordul, hogy egy vadidegent kérdezek meg az utcán, hogy nem lenne-e kedve részt venni egy-egy fotózáson, de sokszor kérünk a barátainktól is ajánlásokat. Vannak visszatérő nőalakjaink: Kovalik Natasát vagy Dalma nagymamáját, Sándor Ágit is többször felkértük már. Az utóbbi időben Tenki Rékával, Farkas Franciskával és Döbrösi Laurával dolgozunk sokat, akikhez nemrég Pokorny Lia is csatlakozott.

WLB: A couture házakra jellemző igényességgel, rengeteg kézi munkával készülnek a ruháitok. Hogyan tudjátok ezt a viszonylag rövid kivitelezési időbe beilleszteni, hosszú távon is megvalósítani?

K. T.: Ez tényleg komoly kihívás, de viszonylag sokan dolgoznak nekünk. Igyekszünk úgy strukturálni az erőforrásokat, hogy valakinek mindig legyen kapacitása kézzel dolgozni. Nagyjából tízen segítenek nekünk, egyszerre legalább öten vagyunk a műhelyben. Gyakornokaink is vannak, őket kifejezetten úgy keressük, hogy tudjanak és szeressenek is kézzel dolgozni. Persze előfordul, hogy kiadunk munkákat, sőt ha szükség van rá, mi is beszállunk. Éppen a munkaigényes kivitelezés miatt, ahogy lemegy az egyik bemutató, már kezdjük is a következőt. Ilyen léptékű műhelymunka mellett nagyjából fél év, mire fizikailag is megvalósulnak a ruhák. Az egyik, a mostani bemutatóra készülő, a hátán sűrűn hímzett kabáton például február óta dolgozunk.

WLB: A tavalyi Fashion Days egyik legvarázslatosabb pillanata Kiss-Végh Emőke énekes, a Dollár Papa Gyermekei egyik alapítójának szereplése volt. A színházi műhellyel jó néhány éve dolgoztok együtt, s úgy tűnik, ez az együttműködés jóval túlmutat a színházi  jelmez tervezésén. Hogyan képzeljük el a közös munkát?

K. T.: Ez egy régi baráti kapcsolat. Emőke 2012-ben írt egy emailt, hogy van egy ötletük. A Flaubert-regény és más írások alapján készült Bovary Emma című monodrámát szerették volna egy divatszalonban megvalósítani. Így kerültünk mi a képbe. A közös munka végül jóval több lett a jelmeztervezésnél, hiszen a dramaturgián is együtt ötleteltünk, s végül közös produkcióként is mutattuk be. Annyira jól sikerült ez munka, hogy azóta is szinte minden Dollár Papás projektben dolgozunk valamilyen formában.

A tavalyelőtt elkészült Csehov darab esetében például teljesen szabad kezet kaptunk, oda egy komplett kapszulakollekciót terveztünk. November végén forgattuk a

Lucia tojásai című filmet, és szeretnénk ennek egy meglepő közegbe helyezett „színházi” változatát létrehozni. Nagyon izgalmas a velük való közös munka, mert annyira újszerűen közelítenek a színházhoz, annyira más  a gondolkodásuk, hogy az számunkra is inspiráló, és nem csupán a jelmezekkel, de a karakterépítésben is számítanak a tanácsainkra.

WLB: A napokban debütál a 2018. évi őszi-téli kollekciótok. Mit érdemes tudni erről?  

K. T.: Ez annak az iránynak a folytatása, amit pár szezonnal korábban kezdtünk el. Az inspirációt ismét a márka ruháit viselő nők jelentették, az ő személyiségjegyeikből építkezünk. Ez az interakció nagyon jól működik, és azon túl, hogy egy öltözék egy önálló karaktert jelenít meg, az egész sorozat egy koherens egész: apró személyiségjegyek, különféle nőalakok együttese. A sorozat tulajdonképpen a most kapható tavaszi kollekció téli változata. Dalma folytatta azt a vonalat, hogy valamilyen idegen, nagyon eltérő karakterű textilt is beemel a kollekcióba.

Most szőtteseket és szőnyegeket darabolt fel, amelyek formaalkotó és díszítő elemként egyaránt megjelentek. Én egy kicsit sötétebb, misztikusabb oldalát igyekeztem felfedni azoknak a nőknek, akiket nyáron nagy vidámságban mutattunk meg. Ezt a morbid, amúgy humoros vonalat sötétebb anyagokkal, túlzó formákkal és dekoratív elemekkel, vallási jelekkel hangsúlyoztam.

WLB: Milyen ruhadarabok jellemzik ezt a szériát?

K. T.: Megpróbáltunk egy igazán télies kollekciót készíteni sok kabáttal, meleg pulcsikkal, télies kiegészítőkkel kesztyűkkel, sapkákkal egyszóval olyan praktikus darabokkal, amelyek könnyebben beilleszthetők a mindennapi öltözködésbe. Erre azért is fordítottunk kiemelt figyelmet, mert novemberben megnyílik az első önálló boltunk a Paulay Ede utcában, ahol szeretnénk, ha már ezek a darabok is elérhetők lennének.

Címkék