Ugyan manapság újra virágkorukat élik a társasok, már rég nem a malmot vagy a csúszda-létrát értjük alatta, inkább a különböző elemekből felépíthető és variálható táblák, valamint a filmszerűen összetett sztorikra épülő játékok a menők. Ennek az evolúciónak a legizgalmasabb pillanataiba enged bepillantást a Kiscelli Múzeum legújabb, Te jössz?! című kiállítása, amihez kapcsolódóan katalógus helyett stílusosan egy kiállításépítő társasjáték is megjelenik.

A társasok lényegében egyidősek az emberiséggel: a malomjáték ábráját egészen a barlangrajzokig lehet visszavezetni, de a germán mitológia szerint az istenek is arany játéktáblákon döntöttek a világ sorsáról. Így nem csoda, hogy az évszázadok során nemcsak mindent lemodelleztek már (gondoljunk csak a Monopolyra vagy a Szerelmes levélre), de olyan kínálat van a különböző dobozokból, hogy már szimplán azzal meg lehetne tölteni egy múzeumot.

A Kiscelli időszakos kiállítása, a Te jössz?! azonban nem állt meg itt: a tárlat a legjobb címekhez hasonlóan interaktív, tetszőleges bejárható utakat kínál, számtalan kipróbálható játékkal, amiket kapcsolódó fotókkal, szöveggel, tárgyakkal és zenével kontextusba is helyeznek.

Ugyanis a két kurátor, Bartók Flóra és Molnár Borbála szerint a társasjáték mindig tükrözi a kulturális közeget, amiben megszületett. Az ősi indiai táblajátékokban középről indulunk, míg napjainkban a játékosok már nem is egymás ellen, hanem közösen küzdenek egy meghatározott célért, ráadásul sokszor csak egyszeri élményről beszélhetünk, hiszen a kellékek beépülnek a tábla által szimbolizált világba. De olyan címeket is találunk, amiben maga az internet a csapda, a Trianon tematikájú darabról nem is beszélve.

A különböző társintézményekből, valamint magángyűjtőktől kölcsönzött darabok és a múzeum sajátjai között az összes jól ismert klasszikus – Gazdálkodj okosan, Kígyók és létrák, Kozmosz 2000, Jenga (!) – mellett olyan kuriózumok is találhatók, mint Kossuth és Vörösmarty sakk-készlete vagy I. József király libajátéka. De megismerhetjük a mögöttük álló művészeket is, mint Bortnyik Sándor vagy Pályi Jenő, a Piatnik alkalmazásában álló grafikus, aki a plakátok és könyvillusztrációk mellett a 30-as, 40-es években maga is tervezett társasjátékokat.

Ráadásul a kiállítás – tematikájához illően a múzeumkatalógus helyett – egy saját fejlesztésű társasjátékot is piacra dob, aminek a tesztváltozatait – a játékban szereplő kiállítási tárgyakkal együtt – április 29-ig szintén megtekinthetjük. A finisszázs napján (az úgynevezett Játékosok Napja 3.0 keretében) hosszú nyitvatartással, kurátori tárlatvezetésekkel és a Játszóház Projekt szervezésében társasjátékozással várnak minden látogatót.

Akár egyedül, akár a családdal, barátokkal együtt érdemes meglátogatni a tárlatot, hiszen, ahogy a legjobb címeknél is, itt mindenki ugyaninnen indul, ugyanolyan esélyekkel, és csak rajtunk múlik, mit hozunk ki a lehetőségeinkből.