Fel a fejjel – Budapest legszebb kupolái belülről Bódis Krisztián képein

Múzeumok, templomok, fürdők csodaszép kupolái Bódis Krisztián szemet gyönyörködtető fotóin. A leghíresebbektől az egészen ismeretlen, rejtett csodákig.

A Kossuth Lajos téri Parlament épületét legtöbben még akkor is felismerik, ha sosem jártak a városban, és a kupolák közül is talán az egyik legismertebb. A 27 méteres belmagasságú csillagmennyezet alatt a magyar történelem jeles uralkodói állnak, és címerpajzsaik díszítik a neogótikus teret, valamint a terem közepén áll a Szent Korona is.

A Nemzeti Múzeum mértéktartó, hófehér klasszicista épületéről nem is gondolnánk, hogy a falakon belül micsoda színpompás világ uralkodik. A díszterem előtti tér kupolája a maga puncsrózsaszín színével olyan, mint valami édes, csábító sütemény Wes Anderson mesevilágából.

Az éppen felújítás alatt álló Andrássy úti Operaház mennyezeti freskója az egyik nagy kedvencünk, Lotz Károly munkáját már sokszor nézegettük előadások szünetében. A görög mitológiából az istenek lakhelyeként ismert Olympost árbázoló mozgalmas jeleneten keresgettük Apollónt a lantjával, vagy az alulöltözött Aphroditét.

Lechner Ödön mesteri épülete, a szintén felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeum a maga korában hatalmas közfelháborodást keltett: az akkor túlzottan mintásnak, színesnek tűnő épületen szeretettel élcelődtek az emberek és nevezték a maharadzsa palotájának.

A Széchenyi Gyógyfürdő a maga 18 medencéjével Európa egyik legnagyobb termálfürdő-komplexuma. A neobarokk épületegyüttes a kellemes ejtőzésen, gyógyuláson kívül vizuális élményekben sem szűkölködik, csodás mennyezeti alkotásain a vízzel, gyógyulással kapcsolatos tematikus ábrázolások találhatóak.

A ma Elefántházként ismert, eredetileg Vastagbőrűek háza névre keresztelt épület az Állatkert leglátványosabb műemléke. A szecessziós stílusban, 1912-ben, Neuschloss Kornél tervei alapján elkészült épület, utalva a lakóinak származási helyére, az indiai és afrikai művészet hatásait viseli magán. Az állatmintás, zománcos csempéken csak úgy hemzsegnek az elefántok, vízilovak és orrszarvúk.

Az éppen felújítás alatt álló Párisi Udvar passzázsa a belváros egyik legszebb ékköve. A kupolát most telesen elbontották, hogy renoválják minden darabját, de hamarosan az itt nyíló hotel lobbija és éttermei kapnak helyet alatta.

A város legnagyobb templomának kupolája is tiszteletet parancsoló: a kívülről a Parlamentével egyező magasságú, 96 méteres boltozatot belülről az égiek serege népesíti be. A Szent István Bazilika építése rekord ideig, 54 évig tartott, ez már a második kupolája, mivel az első egy kivitelezési hiba miatt 1868 hajnalán beomlott.

Az augusztus óta renoválás alatt állóRumbach Sebestyén utcai zsinagóga Budapest egyik legszebb és legszínesebb látványát nyújtja minden betérőnek. Alig várjuk, hogy újra régi pompájában láthassuk az Otto Wagner, bécsi szecessziós építész által tervezett különleges, mór hatású épületet.

Magyarország legnagyobb zsidó temetője a kőbányai, Kozma utcai izraelita temető. Itt nyugszik többek között Hajós Alfréd és Bródy Sándor is. Az 1893-ban nyílt temetőben számos szecessziós, mozaikkal díszített nagyobb kripta is található.

A Fiumei Úti Sírkertben nyugszanak hatalmas mauzóleumokban hazánk olyan nagyjai, politikusai, mint Kossuth Lajos vagy Deák Ferenc, de itt lelt végső nyugalomra Ady Endre vagy épp József Attila is.

A csodálatos szecessziós fürdő a huszadik század elején épült, de római korig visszanyúló hagyományokra. A Gellért Fürdő ragyogó türkiz Zsolnay csempéin és színes falain a keleties és magyar népies motívumok keverednek.

A hamarosan felújítandó Király fürdő a város legrégebbi ma is üzemelő fürdője, mely a török korban épült. Bár többször átalakították, a kupolás törökfürdő megtartotta XVI. század kinézetét és elrendezését.

A nem is olyan régen felújított, Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz épület helyet adott a valaha legendás Ifiparknak, de magyar művészek, festők és szobrászok hada is dolgozott itt a műtermekben. Az 1875 és 1883 között épült Várkert Bazár és budai várhegy és a Duna között húzódó épületén a korszak legjobb mesteremberei dolgoztak a Zsolnay csempéken, üvegbetéteken és az öntöttvas elemeken.

Budapest városképének egyik ikonikus pontja a Budai Vár kupolája. Kevesen tudják, de eredetileg egy jóval alacsonyabb, kupolaterem nélküli tetőépítménye volt a várnak, de a második világháború alatti ostrom során ez nagyrészt elpusztult, és csak a 60-as években született meg a mai, dobon álló, zöld kupola, ami belülről a Nemzeti Galéria kiállítótereként funkcionál.

A Deák téri hatalmas épület eredetileg az Adria Biztosító budapesti székhelye volt. A trieszti székhelyű cég székházának tervei 1913-ra készültek el, Tőry Emil és Pogány Móric tervei szerint. A második világháború után pedig, egészen 1997-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság székhelyének volt, azóta üzemel szállodaként, most a Ritz-Carltonnak ad otthont.

A Gellért téri Zsolnay-ivókút fölé magasodik a Weöres Sándor idézetet is magában rejtő áttört kupola. Dévényi Sándor alkotása 2003 óta áll a szálloda főbejárata előtti téren.

A Kelenföldi Erőmű varázslatos kapcsolótermének üvegteteje Borbíró Virgil mesterműve. A nagyrészt elhagyatott erőmű a hazai art deco építészet igazi gyöngyszeme.