A már kissé elcsépelt “közösségi iroda” fogalmát helyezte egy teljesen más szintre új irodájával az ACG Reklámügynökség. Pár elszórt babzsák, színes falak és zörgős csocsó helyett funkcionális dizájn, inspiráló terek és kortárs alkotók felkarolása a villamosremízből kialakított kutyabarát munkahelyen. De inkább jöjjön a nagyképes összeállításunk erről a nem mindennapi forma- és színorgiáról.

Amikor szinte naponta nőnek ki a földből az újabb és újabb, sokszor sajnos egyre jellegtelenebb irodaházak, igazán üdítő olyan példával találkozni, amikor egy régi, különleges épület újul meg, és kap új funkciót. Utoljára talán a Prezi új központja kapcsán voltunk ilyen izgatottak, hogy hogyan is alakították át az egykori Terézvárosi Távbeszélő központot egy modern, kreatív irodává, vagy a LogMeIn főhadiszállásának, és az UStream Párizsi Nagyáruházas labirintusának bejárásakor.  Akkoriban itthon még mély megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy asztalok helyett néha bizony elnyúlhatunk dolgozni a műfüvön is, és hogy mindenféle közösségi játéknak, kütyünek és dizájnelemnek is helye van az irodai életben. 

Azóta nagyot fordult a világ, és ma már egy hanyagul odavetett babzsák és rozzant pingpongasztal betolásával igencsak megszaporodtak az úgynevezett “közösségi irodák” Budapesten, és kevesebb volt az igazán izgalmas, újító szereplő. Ezért is vártuk izgatottan, hogy vajon mit hozott ki a 19. századi villamosremízből az egyik legnagyobb hazai kommunikációs ügynökség, akik fennen hirdették, hogy szívükön viselik a hazai design ügyének felkarolását és támogatását.

Már maga a helyszín – két percre a Margit híd budai hídfőjétől – is hihetetlenül izgalmas, egy egykori kvázi ipari épület a város szívében, amelyek sokszor hiába élveznek esetleg műemléki védettséget, a speciális kialakításuk miatt sokszor lehetetlen, vagy legalábbis nagyon nehéz integrálni őket a jelenlegi városszövetbe, és 21. századi funkciót találni nekik. Blaskó Nikolett, az ACG reklámügynökség vezetője és alapítója mesélte, hogy nagyjából két évig keresték a tökéletes helyszínt, és itt érezték először, hogy van csí (meg fény és belmagasság, de azon kívül semmi). 

Az 1869-ben még lóvasúti kocsiszínnek épült Henger utcai épület mesés átváltozáson ment keresztül: a város egyik legkülönlegesebb irodája kapott helyet benne. Ahol valaha száznál is több ló ésvillamoskocsik tömkelege állomásozott vagy alkalomadtán trolik, majd áramfejlesztő működött, most az ACG Reklámügynökség kreatívjai hintáznak a paint és pixelkirálynő Mondik Noémi, vagy épp Labrosse Dani falat beterítő festményei között. 

Az öt éve üresen álló épület belső tereinek építészeti feladatait , Gombold újra! győztes Farkas Anett belsőépítész és Vesztergom Ádám építész, valamint az ARCH-STUDIO csapata végezte, szoros együttműködésben a cég menedzsmentjével és kreatív csapatával. Az már az első pillanatban sem volt kérdés, hogy hazai tervezőkkel fognak dolgozni, és minden lehetőséget megragadnak a fiatal alkotók és tehetségek támogatására.

Így találtak rá Ungár Fanniszoborszerű lámpáira, amelyek tökéletesen illeszkednek a hatalmas belmagasságú irodatérbe, és Szőke Gábor Miklósnak a szobrai mellett a tavalyi Mercedes Benz Fashion Weeken bemutatott új Dante bútorcsaládjának a darabjai is új otthonra leltek az indusztriális környezetben. Ahogy az itt dolgozók fogalmaztak, abszolút instagrampozitív a hely, minden nap találnak valami olyan részletet, ami fotókon is veszettül jól néz ki.

A látvány mellett a funkció is kiemelten fontos szerepet kapott: a tervezés során figyeltek arra, az itt dolgozó több, mint 100 fős csapatnak és minden munkakörnek a megfelelő környezetet alakítsák ki. A leglátványosabb persze a kreatívok tere, ahol a vasvázról lógó hintákkal a fél szobán átlendülhetünk, miközben körülöttünk boldog kutyusok szaladgálnak és Star Wars-os flipperasztalok, Marvel képrégények vesznek körbe minket.

Az accountok részlege már jóval visszafogottabb, csendesebb tér, a menedzsment és a vezetőség irodái pedig a koncentrált, egyéni munkára is alkalmasak. Valamint a központi három nagy egység körül kisebb tárgyalók, elvonulósabb irodák is helyet kaptak, más-más stílusban és színvilággal.

Talán a fénykepeken is feltűnt a folyton visszatérő háromszög-motívum: ez is egy tudatos koncepció része, a tervezők törekedtek arra, hogy az épület alapvető elrendezését és formavilágát, hangulatát megtarsák, így tisztelegve a villamos remíz múltja előtt. A textúrák váltakozása,  a matt és a fényes, kemény és a lágy, a lekerekített és a kigró élek formái, valamint és szebbnél szebb színű bútorok és falak játékba hívják minden érzékszervünket.