budapest

szerkesztés

Foghíjtelkek története Budapesten – tátongó sebek, vagy a kreatív lehetőségek melegágya?

Szerzők

  • We Love Budapest

  • Bartha Dorka

2018. 01. 16. 21:09

Valószínűleg nincs olyan városlakó, aki ne találkozott volna már Budapest egyik legjellegzetesebb mostohagyermekével, a foghíjtelekkel. Ezek, mint az átmeneti városi táj különleges elemei kicsit mindig megmozgatják az emberek fantáziáját: mennyi lehetőséget rejt egy egy gazzal felvert, palánkokkal elkerített üres terület a város szívében… Összegyűjtöttük a kedvenc, előremutató példáinkat, amikor a komor tűzfalak közé élet költözött, és pár igazán híres foghíjtelek mai sorsának is utána jártunk.

A foghíjtelkek mára már legalább annyira hozzátartoznak Budapest történelméhez és városképéhez, mint a Hősök tere, vagy épp a Duna-partok látványa. Talán elsőre kicsit erős állításnak tűnik ez, ám a történetük éppúgy mesél a város történelméről, mint a leglátványosabb helyszínek, és ha jól használjuk ki őket, igazi kuriózumai lehetnek egy-egy környéknek.

Egy üres telek a sűrűn beépített belvárosban: mindig, minden korban csábító jelenség. Az irodalomtörténet talán leghíresebb beépítetlen telke a Pál utcai fiúkból ismert Grund, a Pál és a Mária utca sarkán.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Persze nem ez volt az első és egyetlen, a 19 század végi, 20. század eleji nagy városépítési hullám alatt Budapest tele volt hasonló kis terekkel: az egykori külvárosi, földszintes házak és pajták elbontása után ezek helyére nőttek ki a földből a három-, vagy négyemeletes, gangos bérházak, és köztük néha-néha egy időre üresen maradt egy telek. Felbecsülhetetlen kincs volt a játéktérben igencsak szűkölködő belváros gyerekek számára, nem hiába harcoltak érte anno Bokáék a vörösingesekkel.

Az általunk is ismert, a város mai arcára jellemző „klasszikus” foghíjtelkek egy jelentős része már a történelmi traumák emlékét őrzik: Budapest második világháborús ostroma és az 1956-os utcai harcok során számos ház megsérült, ezeket elbontották, és helyükre sokáig nem épült semmi. Ez volt a "grundfoci" aranykora is, nem egy sportlegenda, mint Puskás Öcsi, vagy Bozsik Cucu, ezekről a magas téglafalakkal árnyékolt kis foghíjtelkekről indult el.

De az árválkodó tűzfalakat előszeretettel használták fel propaganda célokra is, a Kálvin téri hatalmas ötágú csillag alatt évekig hömpölygött a forgalom, hogy aztán a kádári konszolidáció éveiben valami sokkal kellemesebbre cseréljék: a formás lábakat és az Erdély Miklós féle Fabulon reklámot generációk közös emlékezete őrzi.

Szintén háború ütötte seb volt a Clark Ádám téri, talán leghíresebb "luxusfoghíjtelek", ami éppen most épül be. Innen 1949-ben bontották el az Ybl Miklós tervezte épületet, azóta állt üresen és nagyrészt funkció nélkül az értékes telek. A Kortárs Építészeti Központ 2010-es konferenciája is foglalkozott a foghíjtelkek kérdésével, egyrészt az állandó beépítésekkel, mint ahogy végül a Kálvin téren vagy az Alagút szomszédságában történt, és az ideiglenes használati lehetőségekkel is. Érdekes megfigyelni, hogy egy-egy ilyen beépítés mindig milyen vitákat vált ki: a történelmi környezetbe új épületeket tervező építészeknek nincs könnyű dolga, hiszen egyszerre kell megfelelniük a 21. század kihívásainak, és tiszteletben tartani az eklektikus környezetet. Az utóbbi évtizedekben a város értékeinek féltése odáig vezetett, hogy az építészek elkezdtek félni ezektől a helyektől.

A "grundosodás" utolsó nagy hullláma pedig nem is olyan régi: Erzsébetvárosban a '80-as évek tömbrehabilitációi, és a kétezres évek város- és ingatlanspekulációi szaggaták fel a történelmi városszövetet. A legtöbb, ideiglenes használat alatt álló foghíjtelek ekkoriban keletkezett. Pár éve még csak a csupasz téglafalakat, és az általában lakókocsiból őrzött parkolókat láthattunk ezeken a telkeken, de szerencsére mostanra van már pár bíztató kezdeményezés és sikeres példa.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

2006-ig parkoló működött a Király utca és Kazinczy sarkán is, ennek helyére épült a játszótér, az egészen 2014-ig sivár tűzfalak aljába. Azóta, a Neopaint csapatának hála vidám léghajók alatt hintázhatunk, ha arra járnánk. De mára már inkább a csupasz tűzfal számít ritkaságnak a környéken, hála a Színes Város Csoportnak, amelyaz ország első tűzfal- és köztérszínesítő civil szervezete. Lassan egy évtizedes működésük során egy új mozgalmat indítottak el Magyarországon, amit legális városszínesítésnek hívnak. Erzsébetvárosban először 2010-ben vetették fel a tűzfalak színesítésének ötletét, amit aztán az önkormányzat is felkarolt.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Nem kell messzire mennünk, hogy a környék legnagyobb falfestménye alatt megtaláljuk a Kőleves kertet, amely szintén egy ilyen lebontott épület helyén keletkezett foghíjtelket foglal el. Valamikor egy földszintes lakóház állt itt, amit a ‘60-as években bontottak el a rossz állapota miatt, ma pedig nyaranta nyugágyakban fröccsöző városlakók és turisták kapcsolódhatnak ki egy kis időre. Szintén parkoló volt a Kazinczy utcai street food paradicsom, a Szimpla szomszédságában álló KARAVÁN helyén is. A nagyjából tíz kioszkkal működő helyen most ehetünk lángost, hamburgereket, székelykáposztát, de olaszos és keleties ízekkel is találkozhatunk.

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest

Szintén tökéletes, ideiglenes használat lehet, ha a zöldfelületekben amúgy is szűkölködő belső kerületekben közösségi kerteket alakítanak ki az üres telkeken. Az első közösségi kertek még 2012-ben nyíltak meg a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) koordinálásával, és azóta is folyamatosan nő a számuk. Az egyik legújabb a Kisdiófa utcában nyílt meg, ahol 2016 óta él és virágzik a Kisdiófa Közösségi Kert, amelyet Erzsébetváros Önkormányzata jóvoltából és támogatásával szintén a KÉK hozott létre. Ez a parcella is a környék egyik régi foghíjtelke volt, 1957-ben bontották el az itt álló bérházat, helyén a közelmúltig elhagyatott, gazos óvódakert volt.

És ha már a kizöldülő kertekről írunk, a folyton csúszó munkálatok ellenére még reménykedünk benne, hogy a beígért Dob utca 37. szám alatti üres telekre tervezett park is megépül. Egykor a Topits Tésztagyár épületei és lakóházak álltak itt, de a ‘60-as években ezeket elbontották, nem túl szakszerűen: az itthagyott törmelék alatt beszakított pincéktől életveszélyessé vált a terület. Bár a sittől mára már megtisztították, de hogy mikor folytatódnak a munkálatok, annak a Városjáró blog decemberben nézett utána: a beruházásért felelős Ezsébetvárosi Városgazdálkodási Iroda tájékoztatása szerint a park átadása nem lett (teljesen) elnapolva, épp csak csúszik bő egy évet.

Gyúrjunk ingyen az V. kerületben! – ilyen a Szerb utcai street workout udvar

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Gyúrjunk ingyen az V. kerületben! – ilyen a Szerb utcai street workout udvar

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Végül pedig még egy üdítő példát hoznánk: a V. kerületi Szerb utcában köztéri kondiparkot létesítettek a régóta elzárt foghíjtelken. Haspad, ellipszis tréner és többfunkciós eszközök is helyet kaptak a telken, látványos és kényelmes burkolattal, ahová csak úgy hasazni vagy jógaászanákat csinálni, nyújtani is simán le lehet jó időben, csak le kell tenni egy törölközőt.

Persze a bíztató jelek mellett azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a VIII. kerületi Leonardo Kertnek városfejlesztési tervek miatt a 2017-es évben volt az utolsó szezonja, és azért sok foghíjtelek helyén a mai napig parkolók éktelenkednek. Aki szeretne kicsit megismerkedi egy ilyen zsebkendőnyi terület fiktív kis világával, annak ajánljuk Miklauzic Bence 2015-ös filmjét, a Parkolót.

Fotó: Farkas András

Hasonló tartalmak

Admin mode