budapest

szerkesztés

Ha egymás mellé helyeznénk az iratokat, elérnének Vácig – Budapest Főváros Levéltárában jártunk

Szerzők

  • We Love Budapest

  • Jász Annamária

2017. 09. 08. 17:31

Budapest Főváros Levéltára az a hely, ahol minden hivatali és közigazgatási ügy, ami a fővárosban történik, halhatatlanná válik. Nemcsak történészeknek lehet hasznos, hanem az egyszerű halandó is több érdekességre bukkanhat itt, mint elsőre gondolná – akár a saját családjával kapcsolatban is.

Amíg az ember egy ügyintézés miatt nem kerül velünk kapcsolatba, nem is tudja, hogy létezünk. De szerencsére gyakran okozunk örömet azzal, hogy találunk nekik valamit” – mondta Török Péter, a Tájékoztatási és közművelődési osztály főosztályvezetője, aki a Teve utcai intézményben körbevezetett minket.

Egy levéltárat nem feltétlenül így képzel el az ember: a 23 440 négyzetméteres, hétemeletes épület ránézésre akár egy részecskegyorsító kutatóközpont is lehetne. A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri, impozáns, gazdagon díszített, gótikus stílusú Országos Levéltára például sokkal inkább megidézi rendeltetésének történeti értékét, de könnyű neki, hiszen 1923-ban épült. Budapest Főváros Levéltárának (BFL) anyaga ezzel szemben sokáig szétszórva helyezkedett el a városban Hűvösvölgytől kezdve a Leonardo da Vinci közig, és csak 2004-ben kapott saját épületet.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Ide kerül minden irat, ami Budapest közigazgatási határain belül történt, egészen a 14. századtól kezdve – pontosabban azok, amelyek megmaradtak. Igazán régi kuriózumokat ugyanis itt hiába keresünk: Pestnek és Budának az 1686 előtt időkből nem maradtak fenn számottevő önálló dokumentumai. A második világháború és 1956 is jelentős iratpusztulást okozott.

A legkorábbi anyagok 1526 előttről származnak (a mohácsi csata után rengeteg dokumentum megsemmisült), ezek főleg oklevek. A legrégebbi itt található irat egy birtokper anyaga, amelyet az akkor bíróságként eljáró káptalan előtt hajtottak végre. Különlegesség még a német nyelvű budai mészárosok céhkönyve, amely digitális formában is megjelent. De az iratképződés igazán a török hódoltság után, az 1690-es évektől indult meg.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Bírósági, közjegyzői, kamarai iratok, egyházi és iskolai anyakönyvek, térképek, telekkönyvek, tervrajzok, gazdasági és kulturális intézmények, különböző vállalatok iratai, a város kereskedéséről és közlekedéséről szóló dokumentumok, 1950 után tanácsi és pártanyagok, büntetőperes iratok, börtöni fogolytörzskönyvek teszik ki a gyűjtemény nagy részét. Ha egymás mellé pakolnánk az itt felelhető iratokat, egy 35 kilométeres papírösvényt kapnánk, ami elvezetne egészen Vácig, hívja fel a figyelmünket Török Péter.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Bár első hallásra a dokumentumtípusok nem hangoznak túl izgalmasan, sok mindenre lehet következtetni belőlük, például az egykori fővárosi lakosság összetételére és vagyoni helyzetére. A végrendeletek, árvairatok családi drámákra világítanak rá, a rendészeti, bírósági papírok bűncselekményekre, és kirajzolódhat a települések élete, ami tele volt izgalmakkal, és nem sokban különbözött a miénktől. Megtudhatjuk belőlük, ki kit jelentett fel, melyik politikus mennyit lopott, a tanácsurak hogyan szedték be a bort, és árulták saját maguk – ez azért is érdekes információ Török Péter szerint, mert régen a kocsmanyitás kiváltságos jog volt, ölre mentek értek az emberek. Az árvizekről, kiszáradt folyókról szóló beszámolók tanulságosak lehetnek a klímatörténet kutatóinak is.

Régen a papír is jobb volt
Kutatni persze nem egyszerű, hiszen nem árt, ha valaki ért németül vagy latinul, és a korabeli folyóírást is ki tudja bogarászni. Erre mondjuk rácáfolt az az 1849-es budai tanácsi iktatókönyv, amelynek különlegessége, hogy magyarul íródott, hiszen akkoriban hivatalos írásbeliség nyelve a német volt.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

A közel 150 éves könyv állapota jó példa arra, hogy papír és papír között óriási lehet különbség: a 18. században még sokkal jobb minőségűek voltak, és jobban bírják az idő kihívásait, mint a 2. világháborúk után keletkezettek, amelyek a papírhiány miatt silányabbakra sikerültek, és könnyen elemeikre bomlanak. A levéltárban figyelik, miként változik a PH-értékük; ha sárgul, az savasodást és a rostok lazulását jelenti, olyankor kezelni kell. Állandó, 55 %-os páratartalmon, 19-20 fokos hőmérsékleten tartják őket, egyeseket savmentes dobozokban.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

A levéltárban nemcsak „hivatalos” dokumentumokat, hanem civil szervezetek, egyesületek emlékeit és magániratokat, családi levelezéseket, fotókat és naplókat is gyűjtenek, amire felhívják a lakosság figyelmét is. Tavaly például egy Kossuth téri lakásban találták rá befalazva azokra az 1944-es adatszolgáltatási ívekre, amelyek kerületi összeírásokat tartalmaztak a csillagos házakról. Figyelik az antikváriumokat, árveréseket, már csak azért is, értékes, közkincshez tartozó darabok nehogy illetéktelenek kezébe kerüljenek.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Állampolgári jog a kutatás

A levéltárba való beiratkozásnak nincs díja, ugyanis állampolgári jog az iratok kikérése és böngészése. Családfát is kutathatunk, ez talán az egyén számára a leghasznosabb lehetőség; ha őseink valamilyen tisztséget is viseltek a múltban, még több mindent megtudhatunk róluk egyéb iratokból. Sokan fordultak a levéltárhoz a különböző kárpótlások miatt, például a holokauszttal kapcsolatban, valamint hagyatéki, de még hadigondozási ügyekben is. (Viszont ha azt akarjuk visszakeresni, melyik ügynök jelentett rólunk, vagy szüleinkről, azt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kell keresni.)

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

De előfordul, hogy valaki elhagyja a válóperes iratait, ami ahhoz kell, hogy újranősüljön, vagy temetésekhez, mikor tisztázni kell, ki felel a költségekért. Ha valaki nyugdíjba megy, gyakran szüksége van munkaidő-igazolásra, ezt pótolhatják a cégiratok, vállalati anyagok, vagy az iskolaidőt igazoló iratok, ha valaki elhagyta a bizonyítványát. Fontos megjegyezni, hogy a BFL legalább 15 éves csúszással kapja meg a dokumentumokat a hivatalos szervektől megőrzésre.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

A levéltár állománya napról napra bővül, évente körülbelül 600-1000 folyóméter közötti iratanyaggal. Könyvkötő- és restaurátorműhely is működik az intézményben, emellett folyamatosan digitalizálnak és mikrofilmeket készítenek az állományról. Évente 700 ezer és 1 millió közötti felvétel készül, de ez még mindig kevés – körülbelül a gyűjtemény 5%-a lett digitalizálva eddig. Ez a munka ugyanis eléggé költség-, ember- és időigényes, a profi gépek pedig rengeteg pénzbe kerülnek. A BFL adatbázisokat is épít, amelyek az általuk üzemeltetett Magyar Levéltári Portálon, illetve a Hungaricana közös közgyűjteményi portálon is elérhetőek.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

A 20. század második felében ugyebár már nemcsak papíralapon keletkeztek közigazgatással kapcsolatos ügyek, VHS- és hangfelvételeket is feldolgoznak, például az 1982-es tanácsülés hangfelvétele is bekerül. Érdekes kihívást jelent a jövőre nézve, hogyan őriznek majd meg az utókor számár holnapokat és más netes formátumokat, ahol folyamatosan változik a tartalom. Török Péter szerint egy biztos: amíg lesz papíron ügyintézés, addig ők is átveszik és őrzik a klasszikus formátumot.

Hasonló tartalmak

Admin mode