Az aprócska belvárosi tér rekonstrukciójának kérdése már egy évtizede húzódó történet. A felújítás kezdeményezése, a koncepciók kialakítása szinte egyedülálló módon, alulról szerveződve indult meg 2006-ban. Azóta a környéken lakók, az itt üzemelő kávézó és a szakemberek – építészek és urbanisták – együtt igyekeztek azon, hogy olyan tervet alakítsanak ki, melyet mindenki a magáénak tud érezni. A Kamermayer-piknik vagy a Nyitva! Fesztivál alatt felpezsdült a környék, és mindenki pár napra kipróbálhatta, milyen is lenne a tér, ha nem parkolóként üzemelne. A héten induló felújítás végül kompromisszumokkal, de a kerület kerület tervei szerint valósul meg, és bár nem lesz teljes autómentesség, a helyzet javul a mostanihoz képest.

A Belvárosnak ez az eldugott kis tere kicsit olyan, mintha a 19. századból maradt volna itt érintetlenül, amikor Pest még épp csak elkezdett azzá a nyüzsgő metropolisszá válni emeletes bérpalotáival és sugárútjaival, amilyennek mi ma ismerjük. 

Az 1873-as rendezési terven látszik még a régi belváros kis utcás szerkezete és pirossal jelölve a megnyitandó új útvonalak is. A Kamermayer tér a Károly laktanya és a Vármegyeháza szürke tömbjeinek a sarkainál található.  Akkoriban a régi pesti belváros egy-két szintes barokk és klasszicista házakból, keskeny utcácskákból és kis terekből állt, mint a Rózsa vagy épp a Hal tér... Ezekből mára semmi nem maradt, az Erzsébet híd építése és a környék nagyvárosiasítása elsöpörte a régi polgári-patrícius világot. Egyedül ez a kis tér és a környező utcák őriztek meg valamit abból a hangulatból.

A tér a létét a véletlennek köszönheti nem tudatos tervezés eredménye. A mai Kiskörút helyén futó városfal még állt, amikor elkezdték építeni a teret szegélyező két épületet, az Invalidusok házát, ami később a Károly-kaszárnya, majd ma a Városháza épülete lett, és a Megyeházát. Ezeknek az íve követte a városfal görbe vonalát, így a két ház között tér jött létre, a nem egyenes vonalú beépítés miatt, amit kreatívan elnevezték Háromszeg utcának.

Mai nevét már a 20. században kapta, 1942-ben, az egyesített Budapest első polgármesteréről Kamermayer Károlyról. A politikus 2 méteresnél is magasabb szobra is ekkor került a térre. Kamermayer Károly több cikluson keresztül töltötte be a tisztet, neki köszönheti a korabeli város a szemétszállítás megszervezését és az új csatornahálózat kialakítását, valamint a közellátás javulását is, a vásárcsarnokok felépíttetésével.

A 2004-ben megnyitott Gerlóczy kávéház párizsias, kiülős teraszával a száz éves szilfa árnyékában szépen lassan elkezdte élettel megtölteni a teret, és egyre élhetőbbé, hangulatosabbá tenni az, ám önerőből nem megy minden. 2006-ban volt a FirkaParti becenévre keresztelt első budapesti közösségi tervezői hétvége, ahol a közösségi tér megújításán ötleteltek a részvevők. Ennek az eseménynek a hatására jött létre a helyi közösség szervezésében a Kamermayer Projekt - Egyesület a Kamermayer tér megújításáért civil szervezet. A szervezet programjában nemcsak a tér külső megújítása szerepelt, de a környék revitalizációját is szerették volna megvalósítani, a környező utcák üres kis boltjait és kirakatait hosszú távon élettel megtölteni. Azóta is évente megszervezték májusban a Kamermayer Pikniket, amikor változatos programokkal várnak minden érdeklődőt.  

Magyarországon nincs túl nagy hagyománya a városfejlesztésben az alulról jövő kezdeményezéseknek, ezért is volt egyedülálló, hogy a tér megújítása körül csoportosuló erők majd egy évtizeden keresztül fáradhatatlanul dolgoztak azon, hogy a városvezetés meghallja a hangjukat, és bizakodtak, hogy majd a kivitelezés során is felhasználják összegyűjtött tapasztalataikat. A törekvésnek olyan támogatói voltak, mint Saly Noémi vagy Török András. Az egyesület a 2014-es Smart City konferencián, amit a Prezi székházába szervezett a Budapest 100 szóban projekt ötletgazdája a Mindspace, prezentálta is a terveit. Akkor még úgy gondolták, hogy a felújítás a következő évben végbe is mehet, és sikerül a terveiket megvalósítani.

A környéken meg is indultak a nagy volumenű felújítások, a szomszédos Szervita téren és a Városháza utcában, ám a kis térrel semmi nem történt, azon kívül, hogy egy jó időre úgy tűnt, az önkormányzat különböző okok miatt nem adja meg a Gerlóczy kávézónak a terasznyitási engedélyt.  Az új, most induló és decemberig tartó építkezések  látványtervein sem szerepel a terasz, és az autóforgalom is megmaradt, bár a parkolóhelyeket jelentős mértékben csökkentették, és növelték a zöldfelületet és a biciklitárolók méretét is. A felújítási munkák érintik a környező Vitkovics Mihály, Gerlóczy, Vármegye és Semmelweis utcát is. Az biztos, hogy a tér képe rendezettebb lesz, és egyszer talán megvalósul az is, amiről a lakók közül is többen álmodoztak,  hogy a Váci utca és a Kiskörút közötti zóna gyalogos-biciklis övezet lesz, és a környék most még nagyrészt üresen álló üzlethelyiségei is lassan megtelnek élettel a felújítás után.