Egy nagyon bátor, 5 órás előadást készített az Örkény Színház idei évadában. A bibliai József története a mai kor egyik lenyomata is. Józsefet 11 testvére egy mély, kiszáradt kútba dobja, ám utólag bebizonyosodik, sorsa csak így válhatott teljessé, és így sajátíthatta el a megbocsátás erényét. Színes, meseszerű, egyszerű nyelvezetű, mégis hatalmas előadást hívott életre az Örkény.
Az Örkény Színház legújabb előadása, a József és testvérei este hattól háromnegyed tizenegyig tart. A két rendező, Ascher Tamás és Gáspár Ildikó látatlanban bizalmat szavazott az előadásnak, hiszen ritka a budapesti színházi életben az ilyen grandiózus munka, de nem kell félnünk, nem érezzük egy percig sem tehernek a jelenlétet. A rendezés Thomas Mann regényét, a bibliai teremtéstörténet egy részét dolgozza fel, a regény négy része (Jákob történetei, A fiatal József, József Egyiptomban és József, a kenyéradó) három felvonásban kerül az Örkény színpadára. A színpadi adaptációt Gáspár Ildikó készítette, aki a nyílt próbán elmesélte, nem tud rá magyarázatot adni, hogy miért pont ehhez a műhöz nyúlt, egyszerűen egyszer csak bevillant neki, hogy létre kell hozni ezt az előadást. A regény egyébként Thomas Mann legterjedelmesebb műve, melyet a legjobb és legfontosabb munkájának tartott.
„Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?” – kezdődik a mű, amelynek színpadi átirata illeszkedik az első sorokhoz. Nagy ívű, monumentális, üzenni akar. A történet József születésétől és annak előzményétől egészen a testvéreinek való megbocsátáság tart.
Izsák Lili díszlete letisztult: egy lecsupaszított, jelzésszerű teret látunk, hol fehér, hol kék, felül pedig mint egy mindent látó szem lóg le egy korong alakú, kifeszített fólia, melyben hol az Univerzumot, hol a Földet, hol – mint egy tükörben – a színészeket látjuk. Mint egy pulzáló, élettel teli massza figyel a plafon közepén végig. Alatta egy apró faház, mely bármennyire kicsi is, magában foglal mindent és mindenkit, elfér benne a tizenegy testvér is, József megbocsátására várva. Legalul pedig egy árok kap helyet, így megjelenik a hármas tagolás: az alvilág, a menny és a földi szín.
A földgolyóbist ábrázoló hatalmas luftballon madzagját szorítva lép a színre Polgár Csaba, hogy nekikezdjen a történetnek, mely – mondhatni – egyben az egész emberiség története is.
Epres Attila erős színpadi jelenléttel formálja meg a haldokló, vak Izsákot, kinek áldása egy csalás miatt fiatalabb fiára, Jákobra (Polgár Csaba) száll. Jákob később négy nőnek nemz tizenkét gyermeket, szívének legkedvesebb József (fiatal: Patkós Márton/idősebb: Polgár Csaba) lesz. Őt testvérei később egy száraz kútba dobják, majd egy kereskedő veszi meg és adja el Egyiptomban a fáraó kincstárnokának, Potifárnak (Vajda Milán). Hamarosan szemet vet rá Mut, Potifár kacér felesége (Kerekes Éva), aki próbálja ujjai köré csavarni a fiatal Józsefet, de szerelme nem talál viszonzásra, ezért a fiút börtönbe küldi. Az ármánykodásban szerepet kap a gonosz törpe (Znamenák István), a védelmező szerep pedig József segítőjének, az elképesztően bájosan játszó Tenki Rékának jut.
József álomfejtő képességének köszönhetően megmenekül a fogságból, és megfejti a fáraó (Jéger Zsombor) álmát is. A(z) – megint a földgolyóra utaló – aranylabdával játszó, önállóan dönteni képtelen uralkodó szerepében egy kerekesszékben trónoló sportcipős fiatal fiú tetszeleg. Végig anyja, az aranyarcú, feltupírozott hajú, geometriai mozgású Hámori Gabriella szoknyája és a befolyása alatt áll. Együtt hallgatják végig a "búzakalászos" álom magyarázatát, amely a hét bő és azt azt követő hét szűk esztendőre utal, segítségével pedig sikerül megfelelő mennyiségű gabonát gyűjteni a nehéz időkre. Ekkor keresi fel Józsefet apjuk (Gálffi László) tanácsára a tíz testvér, a legkisebbet, a csillogó szemű, ártatlan Benjámint (Kókai Tünde) otthon hagyva, hiszen az ő hiányát apjuk nem viselné el. Ez az a gesztus, amely annyira meghatja Józsefet, hogy megbocsát testvéreinek.
Szinte az egész társulat jelen van a színpadon, többen több szerepet is játszanak, és nagy jelentőséget kapnak a szavak mellett a gesztusok. A fiatal Józsefet alakító Patkós Márton erős játékát és mozgását az előadás végére még jobban felerősíti a nagyon lazán, „csuklóból” játszó, hatalmasat alakító Polgár Csaba.
Az öreg Jákob (Gálffi László) eközben fent ül, és néz le utódaira, a szereplők saját magukat narrálják, a meseszerű közeg oldja és lazítja fel a komoly témát.
Mindegyik felvonás külön vonásokkal bír, de együtt tökéletes egészet adnak ki. Szerepeken, korokon, nemeken és embereken átívelő munka ez, amelyben remekül kirajzolódik a Thomas Mann-i mű lényegisége. Nem is annyira az irodalmisága, hanem az üzenete. Szó van itt az ősbűnről, a kígyóról, Káinról és Ábelről, tanulságokról, sok-sok időről, amelyben kicserélődnek a szereplők is, és az örök körforgásról, melyet nem lehet generációkban mérni, ami annál sokkal több.
A téma patetikusságát és komolyságát néha megtöri az egyszerű nyelvezet és a banális kellékek, amelyek azonban nemhogy kioltják, de remekül támogatják egymást. Minden szereplő Noé leszármazottja, bölcsességét és előrelátását több mondat is hirdeti, és rá utalhatnak a színpadot benépesítő kellékállatok is.
József a kétszeri kútba esés után tisztul meg annyira, hogy megbocsásson, és rájöjjön, ő ezáltal került jó helyre. Ficza Istvánsziszegő torzszülöttjének egyszerre taszító és szánalomra méltó alakja, mint az örök gonosz, az egymás mellett álló fiatal és idős Jákob egyforma ruhában szintén az időtlenséget fejezi ki, mintegy segítő szellemekként, szülőkként, ősökként állnak a fiatal József és talán az emberiség mögött is. Az egyik fő jelenetben Polgár Csaba egy aranykabátban ül egy tigrisen, és testvéreihez beszél, játéka annyira szuggesztív, erőteljes és átható, mintha egy marék frissítő hideg vizet kapnánk az arcunkba. A megtisztulás nem marad el.Thomas Mann: József és testvérei – Örkény Színház
Rendező: Ascher Tamás és Gáspár Ildikó Részletek, jegyvásárlás
