A Kálvin tér és az Astoria között félúton, a Palotanegyed kapujában található kert adottságai eddig is megvoltak ahhoz, hogy a város egyik kedvenc közparkja legyen. Az ősfákkal teli kert eddig mégsem tudta betölteni ezt a funkciót, az egyik felét sokáig egyenesen csak parkolónak használták és a másik részről sem a gondozott park volt az első szókapcsolat, ami eszünkbe juthatott. A kert hamarosan megújul, a rekonstrukció után pedig méltó lehet egykori híréhez.

Óriási érdeklődés mellett mutatták be a hét elején Magyar Nemzeti Múzeum épületében a környező park megújítására kiírt ötletpályázat legjobb terveit. Ez a fokozott várakozás feltehetőleg nem, vagy nem kizárólag a terveket bemutató illusztris társaságnak szólt.

Ahogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is kiemelte, a pályázattal egy zöld és családbarát múzeumkertet szeretnének kialakítani, ami csak a nyitánya lesz a történeti Palotanegyed megújításának.

Érzésünk szerint a város tele van kihasználatlan lehetőségekkel, ezek közül pedig az egyik legnagyobb a központi elhelyezkedésű, ősfákkal teli, de jobb sorsra érdemes Nemzeti Múzeum kertje, ami a forgalmas Kiskörút és a csendes Palotanegyed között elhelyezkedve egy igazi kapu lehetne. Egy oázis a város közepén, ahol a környék egyetemistái, irodai dolgozói vagy erre sétáló lakói egyaránt megpihenhetnek.

Az ötletpályázatra összesen 12 érvényes pályamű érkezett, amelyek közül az első helyezést a Tér-Team Kft. terve érte el.

Az indoklás szerint egyszerre harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan is átgondolt tervet Szabó Gábor és csapata készítette. A második helyezést a Pagony Kft., a harmadik helyet pedig Stéhli Zoltán Imre érte el, további három terv pedig megvételben részesült. A pályázat pozitívuma, hogy a megújítás így nem csupán egyetlen terven alapszik majd, hanem a többi pályázat ötleteit, gondolatait is beépítik majd a végleges munkába.

A bírálat során egyaránt figyelembe vették a történelmi kert szerkezetét, a kertészlak és a szobrok elhelyezését, a közlekedési igényeket, a Pollack Mihály térrel való kapcsolatot, a növényállományt, a napos és árnyékos területek egyensúlyát, az üzemeltetés lehetőségeit és az egyedi ötleteket.

Mint az közismert, a Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épülete 1847-re készült el teljesen Pollack Mihály építész tervei alapján. A környező, angol stílusú zöld területet Petz Ármin tervei szerint alakították ki. A korszak egyik legismertebbkerttervezője ekkor az Orczy-kert főkertésze volt. Az első facsemetéket 1855-ben ültették el a mai Múzeum körút és Bródy Sándor utca sarkán lévő kertrészben. Az első fákat a Margitszigetről hozták, de kiskunlacházi és gödöllői uradalmakból is kerültek ide fák.

Az eredeti tervek nem maradtak fenn, de ismerünk későbbi felméréseket és térképeket, amelyekből meglehetősen pontosan következtethetünk az eredeti állapotra is. Az elhanyagolt, spontánul burjánzó kert rehabilitációja elengedhetetlen.

A terv szerint az épületet az "angolkerti körsétány" útvonalán kerülhetjük meg, amelyet időnként kis tisztások, piknikezésre is alkalmas pihenő-találkozóhelyek szakítanak meg - ennek áldásos hatását a belvárosban nehéz volna túlértékelni. A meglévő, heterogén burkolatokat kicserélik, egységes formai és anyagvilágú utcabútorokat telepítenek a kertbe és a környező közterületekre.A Múzeum körút felől eltűnnek a sorompók, a kertből pedig az árnyékot vető és rendezetlenül növő gyomfák, a "klasszicizáló" vendéglátós pavilon, valamint a hatalmas felületet elfoglaló parkolót is kitelepítik.

A terv egyik központi eleme a Pollack Mihály térrel kapcsolatot teremtő, jelenleg alulhasznosított kertészlak bevonása a kert életébe. A Wagner János építész által tervezett épület egyik traktusa hiányzik, ezt jelképesen – és a műemléki szempontok betartásával – transzparens hozzáépítéssel idéznék meg újra. A tervek szerint kávézó-étterem jöhet itt létre.A felújítás, amennyiben megvalósul, az egyik legfontosabb belvárosi közösségi térré teheti ezt a jelenleg szinte kihasználatlan területet.