szabadidő

szerkesztés

A berber makákó és az ecsetfülű disznó otthona – 150 éves az Állatkert

Szerzők

  • Bagi László

2016. 09. 26. 10:30

Budapesté a világ egyik legrégebbi állatkertje, amelynek egyik különlegessége a műemléki környezet, tele lenyűgöző építészeti részletekkel. Az intézmény története tele van olykor szórakoztató, máskor pedig komoly epizódokkal. Ferenc József a nyitáskor többek között egy zsiráfot ajándékozott Budapestnek, ami valószínűleg a legnehezebben becsomagolható ajándékok toplistáján szerepel, a fogadására pedig egy külön házat kellett építeni. Ha pedig a Széchenyi fürdőben csobbansz, jusson eszedbe, hogy a medencéd egy másikkal van összeköttetésben, ami így a vízilovakat a Nílusra emlékezteti.

Másfél évszázados múlt

A mai intézmény, a Fővárosi Állat- és Növénykert elődje 150 évvel ezelőtt, egészen pontosan 1866. augusztus 9-én nyílt meg Pesti Állatkert néven, egy régebben lápos-rétes ártéri területen. Ekkoriban ásták ki a Nagy-tó medrét, illetve elkészült a saját vízellátást biztosító csatornahálózat is. A nyitás előtt Ferenc József 34 egzotikus állatot adott át a schönbrunni intézményből.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Az állatok neve egyébként különösen vicces volt ekkoriban. A kapucinus majmot kucsföd, a szerecsenmakit fekete rémke, a papagájokat kajdács néven emlegették.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

1872-ig lényegében csak állatok voltak itt, majd megkezdték a történeti kert kialakítását. A terület felosztását, a sétautak vonalvezetését Petz Ármin főkertész tervezte, aki többek között a Nemzeti Múzeum mostanában helyreállítandó történeti parkját is kialakította, az első épületeket pedig Skalnitzky Antal és ifjabb Koch Henrik tervezték, akiknek többek között az Egyetemi Könyvtár épületét is köszönhetjük. Összesen tizenegy romantikus, svájci stílusban épült nagyobb pavilon épült fel ekkor, az állatok között pedig egy Kristóf nevű barnamedve volt a sztár, amely többek között Deák Ferenc kedvence volt.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

A leghosszabban regnáló igazgató Serák Károly volt, aki sok mutatványost, komédiást alkalmazott. Ebbe a sorba illik az a ma már igencsak furcsa, de akkoriban nem szokatlan gyakorlat is, hogy néhány indián és afrikai családot költöztettek be, akik „live show”-kat tartottak. Manapság sok mindenre nyitottak vagyunk, de azért ha a pandák mellett egy kínai család üldögélne a ketrecben, akik titokban Wang mestertől szállíttatnák az autentikus ebédet, lehet, hogy elképednénk. (Az effajta betelepítésekre valószínűleg a mai pandák kvótaszámtól függetlenül nemmel voksolnának.)

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Az állatkert magánszemélyek adományából, illetve a részvényekért befolyt összegből jött létre, tehát lényegében magánalapítású intézményről beszélhetünk.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Egészen 1907-ig így is üzemelt, ekkor azonban az intézmény csődbe ment és a főváros vezetése úgy döntött, hogy nem várja meg, amíg a lesoványodott majmocskák kiférnek a rácson, inkább átvette át a fenntartást, és a teljes átépítés mellett döntött.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

1912-ben készült el az állatkert már említett ikonikus főkapuja is, Neuschloss Kornél tervei alapján, Zsolnay-féle kerámiadíszekkel és Róth Miksa gyárában készült mozaikokkal. Az újjáépített Állatkert 1912 májusában nyitott ki, Európa egyik legmodernebb ilyen jellegű intézményeként.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

A II. világháború során – a vasút közelsége miatt – óriási károk érték az egész területet. Szinte minden épületet találat érte, és mindössze 15 állat élte túl a támadásokat.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Az ezt követő időszak építészetileg nem, de szakmailag sok szép sikert hozott, így a kert lassan talpra állt, az 1990-es évek óta pedig fokozatosan újul meg az intézmény. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb beruházása a Nagysziklában kialakított Varázshegy volt.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Séta a világ minden tájára

Ahogy belépünk a díszes főkapun, a balra található japánkert felé indulunk. Bonsaiok, kis kerti tó, Japánra jellemző növények. Ennek szomszédságában találjuk a Pálmaházat, aminek a végénél óriásvidrák ugrálnak a vízbe. Néhány lépés, és mégis több tízezer kilométert tehetünk képzeletben a térben.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

A park másik végében, a Nagyszikla körül csoportosulnak a legjelentősebb műemléképületek. A keleties stílusú Elefántház a már említett Neuschloss Kornél tervei szerint készült el, aki az 1910 körül végrehajtott nagy átépítéseket irányította. Az épület helyreállításáért később Europa Nostra-díjat kapott az intézmény.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Az épületek többségét két tanítványa, Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte. Ezek közül hármat – a Krokodilházat, a Bivalyházat és a Zsiráfházat – a közelmúltban állították helyre, de szintén az ő tervei szerint készült a Szarvasház, az Ausztrálház és az India-ház. Az építészek sok elemet felhasználtak az erdélyi tanulmányutakon, különösen a Kalotaszeg vidékén látottakból.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

A Pálmaházat, az Akváriumot, valamint a Kis- és Nagyszikla vasbetonszerkezetét Végh Gyula tervei alapján építették föl.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Jelen és jövő az Állatkert életében

Minden családban klasszikus frász-pillanat, amikor a kisgyerek karácsonykor előrukkol azzal az ötlettel, hogy egy állatot kéne örökbe fogadni. Nem kell azonban aggódni, hiszen az apró betűs résznél olvasható, hogy az állatot nem lehet hazavinni, így bátran élhetünk ezzel a lehetőséggel, itt jó célokra fogják fordítani.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Jelenleg az egykori Vidámpark területére tervezett Pannon Park és Mesepark kialakítása, valamint a high-tech biodóm előkészítése köti le a legtöbb erőforrást.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Ebben a Pálmaháznál is sokkal nagyobb, hatalmas csarnokban sűrű növényzet és gazdag állatvilág várja majd a látogatókat. Az építményhez korszerű akvárium, illetve tágas szabadkifutók csatlakoznak. A biodóm kívülről egy füves dombra emlékeztet majd, a tetején pedig hatalmas üvegfelületeken át árad a fény a csarnok belsejébe.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Évente körülbelül 1 millió látogató, 17 hektárnyi gondozott terület és 150 éves múlt:

a patinás intézmény leírható néhány számmal, de az Állatkert sokkal inkább mindannyiunk közös gyerekkor-élménye. Ha pedig felnőttként van akkora szerencsénk, hogy saját vagy kölcsöngyerekkel, éjszakai koncert vagy egy randi apropóján ellátogathatunk ide, ne hagyjuk ki. Idén úgysem hívnak minket másik 150. születésnapra.

Hasonló tartalmak

Admin mode