Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

kultúra

szerkesztés

Egy budapesti klasszikus: a Halászbástya és környéke

Szerzők

  • Csom-Dömötör Erika

2016. 07. 04. 15:26

Ha azt hisszük, hogy csak a 4-es metró építése húzódott el hosszú évekig és vált politikai szópárbajok örökös visszatérőjévé, tévedünk. A Halászbástya terveit Schulek Frigyes az 1896-os millenniumi ünnepségre készítette el, majd végül 1901-ben adták át. A Budai Vár 1874-ig erődítményként funkcionált, így a szombat esti romantikus séta műfaja igen későn kezdhetett kibontakozni. Ezután hadi célokra alkalmatlannak nyilvánították a Várat és a bástya környékét is, így az jelentősen átalakult: kevesen tudják, hogy a bástya ezelőtt jóval egyszerűbb képet mutatott.

A tankönyvi történet szerint a Halászbástya elnevezés a halászok céhére utal, akik a környék védelméről gondoskodtak, de elképzelhető, hogy inkább a Várnegyed alatt húzódó egykori Halászvárosról kapta a nevét. Egy biztos: aki piaci alkudozást képzel ide, valószínűleg téved, de tény, hogy a mai Szentháromság utcában egykor halpiac működött, a halászok pedig valahol itt hozhatták fel a lépcsőn a friss árut.

Egy budapesti klasszikus: a Halászbástya és környéke

Fotó: Fortepan

A Halászbástya – bár mai szemmel nehéz ezt elképzelni – egészen egyszerű képet mutatott a századforduló előtt. Az építmény nem egy eredeti történelmi emlék, hanem egy 19. századi „retusálás”: ekkor a rendezetlen terület újraálmodására Schulek Frigyest kérték meg, aki egy eklektikus épületet valósított meg a Várnegyed szélén.
Kis kitérő
Érdekesség a környékről, hogy a Mátyás-templom előtt álló lovas szobrot klasszikus magyar módon egy nap alatt kétszer is átadták: 1906-ban először a budai plébános megszentelte és leleplezte, majd a leplet diszkréten visszahelyezték és délután a kormány tagjai előtt másodszorra is először látott napvilágot.

Egy budapesti klasszikus: a Halászbástya és környéke

Fotó: Fortepan

Régen egyébként nemcsak a bástya, hanem az egész környék más képet mutatott: itt volt például az egykori Steden-villa, amely 1882-ben épült és heves esztétikai viták középpontjában állt. Addig-addig húzódott a megegyezés a „bontsuk-e le vagy sem” kérdésben, míg kitört a második világháború, és a villa (egyébként izgalmas, új arculatot mutató) épülete eltűnt Víziváros térképéről.

Egy budapesti klasszikus: a Halászbástya és környéke

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

A negyedben Pest-Buda egyesítése után jelentős építkezések indultak meg: szemben a Várnegyeddel – ami megőrizte barokk jellegét –, a Vízivárosban a földszintes és az egyemeletes barokk és klasszicista építményeket lebontották, helyükbe először romantikus, majd eklektikus házak, villák épültek. Ennek a rendezési tervnek volt része a Steden-villa is, melynek tervezője Lukse-Fábry Béla volt.

Egy budapesti klasszikus: a Halászbástya és környéke

Fotó: Fortepan

A villaépület – ugyanúgy, mint az innen néhány száz méterre található, Ybl Miklós által tervezett, jelenleg újjáépítés alatt álló Hatvany-villa – a második világháború körüli időszakban lebontásra került. Hogy a Halászbástya alatti, kissé elfeledett villát valaha visszaépítik-e, nem tudjuk, de érdekes mementó az a néhány kép, ami a környék egy ma már ismeretlen arculatát ábrázolja.

Hasonló tartalmak

Admin mode