A Bock Bisztró budai étterme a hegyen, fák és madárcsicsergés között, Bíró Lajos kreálmányaival és szókimondó, jópofa egyéniségével még mindig a magyar gasztronómia elhivatott képviselője. Nem szégyellik a hazai tradíciókat, hiszik, hogy egy jó szakácsnak tudnia kell jó magyar ételeket főzni, és ők ezt is teszik. A tányérokon a magyar gasztronómia elfeledett ételei jelennek meg kicsit másként: könnyített változatban, hazai termelők alapanyagaival, na és elképesztő tálalással.
Már 12 éve van Bock Bisztrója
Pestnek és szintén több éve Budának, és az se zavarjon össze senkit, hogy utóbbi Vendéglő a KisBíróhoz névre hallgat. Ide látogattunk el, hogy Bíró Lajost, a neves séfet kérdezzük a hely koncepciójáról, akinek határozott elképzelései vannak a jó konyháról. A koncepciót abból a kérdésből kiindulva érdemes keresni, hogy mi történik, ha valakiben felmerül az igény egy jó gulyásleves vagy pörkölt iránt. Hát eljöhet például ide. Ugyanis amivel a KisBíróban megkínálnak bennünket, az a magyar gasztronómia elfeledett vagy elcsépelt ételeinek egy-egy modern verziója. Modern, mert a mai igényekhez alkalmazkodik, könnyített változatban kerül a tányérokra, jó minőségű olajat használnak és a legjobb hazai termelőktől szerzik be az alapanyagokat. Lajos például gyakran jár ki a Fehérvári úti piacra, és a többi séftárs is hasonlóképpen kezdi a napokat.
De hogy ne csak elméleti síkon beszéljünk a fogásokról, csak néhány példával érzékeltetnénk, hogy miért érdemes a Bock éttermeit választani egy nagycsaládos, megbízható, kellemes ebédre vagy vacsorára. Van például libamáj sushi, fácánleves kétféle galuskával, valamint bélszín Budapest módra, és persze mindnél biztosak lehetünk valami csavarban. De újragondolták a borjúpaprikást, a káposztás cvekedlit és a vargabélest is. És ami a legjobb, hogy nem kell attól tartanunk, hogy éhesek maradunk, ahogy Lajos fogalmaz: "Nálunk lehet nagy húsokat zabálni.", a steakhez használt rib eye 50-60 dekát nyom.Budán hétvégén tematikus napokat tartanak, a szombat például a halaké. Ilyenkor halászlé rotyog a fazékban és 4-5-féle uszonyos pirul ropogósra. Vasárnaponként "svábhegyi ebéd" kerül az asztalra, vagyis valami olyasmi, amit a békebeli időkben is ettek, de már csak a nagymamánk tudja jól elkészíteni. Meg a Bock.
Az étteremben egyébként van állandó étlap, havi ajánlat és hetente változó séfajánlat is. A tavaszi hónapokban például a kecskegida a szezonhoz illeszkedő húzóalapanyag, ami egy többfogásos, 4 fő számára ajánlott menü formájában ölt vacsoraformát.
Az ínyenceknek ez egy izgalmas ételsort, a szakácsoknak pedig kreatív kihívást jelent, ugyanis a gida minden részét felhasználják. Ráadásul az ételek egy része a vendég előtt készül el, ami amúgy is gyakori a házban. Meg az is, hogy Lajos maga is szóba elegyedik a vendégekkel. Ettől lesz olyan nagyon családias a hangulat itt, Budán, amin az sem változtat, hogy egyébként ez az egység háromszor akkora, mint a pesti. Sőt a KisBíró a "műhely", 200 négyzetméteres konyhájában készítenek elő minden olyan ételt is, amit aztán a Duna túloldalán főznek készre.
A Bock Bisztrók kétségtelenül tudnak valamit, legyenek Pesten, a Balatonon vagy Budán, bár Lajos szerint nincsenek nagy trükkök. Ahogy fogalmazott: "Mi arról szeretnénk szólni, hogy jó környezetben nagyon jót lehessen enni, megfizethető áron."
