A városrész központjában, az utcától néhány méterre áll egy kis barokk korból származó épület. A főútvonal és a ház közötti kis téren egy facsoport, a homlokzaton pedig egy felirat utal rá, hogy a 2013-as felújítás óta könyvtárként funkcionáló épületet egykor zsinagógának használták. A barokk korból származó, évtizedekig kihasználatlan épület ma a régi és a kortárs építészet együttélésének szép példája.
Nagytétény igencsak kieső kerület egy átlagos budapesti számára, esetleg a kastélymúzeuma miatt érkeznek ide látogatók, pedig a régi hangulatából sokat megőrzött, de fokozatosan megújuló városrész megér egy délutáni sétát. A Móricz Zsigmond körtérről induló buszról a Szabadság utcánál szállunk le, a megállóval szemben rögtön megpillantjuk az épületet, amely előtt, a kis téren öt japán akácból álló facsoport ad árnyékot. Az ötös szám valószínűleg a Tórára, Mózes öt könyvére utal.
A homlokzaton olvasható felirat – Napfelkeltétől napnyugtáig dicsértessék az örökkévaló neve – is utal rá, hogy az épület eredetileg vallási funkciónak adott otthont. Első említése az 1760 körüli évekből származik, amikor „plébánia ház előtt való zsidóházként” említik. A városrészbe egyébként még a törökök kiűzése után, a katolikus vallású németekkel és szlávokkal egy időben érkeztek az első zsidó vallású lakók, 1880-ban 498 fő izraelita élt itt, ez az akkori település lakóinak 22%-át tette ki Dindi István helytörténész vonatkozó munkája alapján.Az itteni zsidóság a 20. század elejére magyarnak vallotta magát és a két világháború között is jó viszonyban éltek a különböző vallású lakók, a rabbi és a plébános például köztudottan jó barátok voltak. Az 1930-as években felújításra szorult az épület, ami meg is történt. A copf stílusú berendezést ekkor lecserélték, de az épület főbb jegyei megmaradtak.
A náci megszállás alatt sok lakó élete kockáztatásával próbált meg a bajba jutottakon segíteni, Markó Gyula plébános pedig keresztlevelek kiállításával mentett embereket. Ennek ellenére sokakat elvittek munkaszolgálatra, ahonnan sohasem tértek haza.
Az épület sorsát az 1945 utáni államosítás pecsételte meg, a berendezést elbontották, a díszítőfestést három réteg mésszel fedték és a helyiségeket sokáig raktárnak használták.
A városrész önkormányzata ezen próbált változtatni, amikor átvette az épületet és egy pályázat segítségével felújíttatta. Kibontották a kerítést, így ma a világos mészkővel burkolt előkert egy átmeneti teret képez az épület és az utca között. A kerítés kőanyagát a tervezők a templomkert felújításához használták fel.
Helyreállították – és oldalt kortárs elemekkel kiegészítették – a homlokzatot, a tóraszekrényt restaurálták, a belső teret pedig mértéktartó kortárs építészeti elemekkel gazdagították.
A Nagytétényi út 283-as szám alatt ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Nagytétényi Könyvtára működik. Az egykori zsinagóga kiváló akusztikája az új funkcióval sem változott, így a könyvtárban rendszeresen tartanak például jazzkoncerteket.
