„Ma átírják a nevedet, Budapest” – alternatív emlékművel emlékezik a Móricz Zsigmond körtér

Úgy tűnik, Budapest végre kezd kilépni a hagyományos emlékművek (lásd: embert ábrázoló szobor – emléktábla koszorúval – kortárs alkotás, melyet az alkotón túl nem sokan értenek) háromszögéből: az utóbbi években több alternatív, gondolatébresztő, modern technológiát használó alkotás készült el. Ennek egyik legújabb példája a hétvégén a Móricz Zsigmond körtéren átadott emlékmű.

A mai Fehérvári út és a Bartók Béla út találkozása mindig is stratégiai jelentőségű közlekedési pont volt, így a Móricz Zsigmond körtér az 56-os események alatt a budapesti ellenállás egyik legfontosabb gócpontjává vált. A Gomba épülete fegyver- és lőszerraktárként is szolgált, emellett egyfajta bástyája volt az itt harcoló felkelőknek. Végül a túlerő itt is győzött, így a tér a harcok után drámai képet mutatott.

Az elmúlt években jelentős erőfeszítések történtek a körtér környékének rendezésére. Tíz éven át az „itt épül a négyes metró” szlogen szórakoztatta a környékbelieket, majd amikor már úgy tűnt, hogy az Erzsébet téri Gödörhöz hasonlóan itt csak az lesz a megoldás, ha a romhalmazon és földbe ásott hatalmas árkokon elszabadul a buli, néhány hónap alatt megtörtént a térrendezés. Mint ahogy korábban beszámoltunk róla, a burkolat lefektetése és a növények elhelyezése után nem sokkal megújult a korábban HÉV-állomásként szolgáló műemléképület is, melyben ma kávézók mellett jegypénztár működik. Bár Budapest egyik legnagyobb forgalmú, hatalmas terhelésnek kitett teréről van szó, mára egy viszonylag kulturált közlekedési csomópont lett az elmúlt évtizedek megpróbáltatásai után.

Az biztos, hogy egy ide nem illő, nagyszabású emlékmű nem hiányzott a térről – az új emlékmű szerencsére nem ilyen lett és úgy emlékeztet az eseményekre, hogy attól a tér nem lett kaotikusabb. A nyertes pályázat Balázs Marcell és Pelle Zita építészek munkája, mely remek érzékkel lép ki a nagy térben elhelyezett szobrok világából és alternatív technológiával és gondolatisággal dolgozik. Alkotásuk a kör alakú épület teteje alatt, a betonba ágyazva végigfutó betongyűrű, mely Örkény István Fohász Budapesthez című alkotásából idéz.

A koncepció különlegessége, hogy úgynevezett hidrofób technikát alkalmaz, azaz a szöveg csak esős időben válik igazán láthatóvá, addig diszkréten megbújik a környezetben. Az alkotópáros szerint egy zsúfolt térben csak ilyen mű érvényesülhet, emellett szeretnék, ha a természeti erők, adott esetben az esővíz mozgásba hozná a gondolatainkat és megállásra késztetne.

Nem tudjuk, hogy szándékos-e, de az emlékmű remekül reflektál a Gellért téren található Forráskútra (körbefutó, bujtatott idézet, a víz, mint szimbólum), jó érzékkel sikerül különböznie a tér már meglévő alkotásaitól (irodalmi nagyságok és történelmi alakok szobrai) és igényes gondolatisággal öleli körbe a Gomba épületét. Az alternatív technika előre mutat és arra biztatja a jövő budapesti körtéri alkotóit, hogy lépjenek ki a blikkes fiú vicceskedése, a Dunakorzón felvonultatott kislány-kutya-Shakespeare egyveleg és a sosem-működött időkerék dimenzióiból. Arról nem is beszélve, hogy legalább egy okunk van örülni, ha az állami ünnepen (megint) esik.