A Liget Budapest keretében korszerű raktározási és restaurálási központ épül Budapest 13. kerületében, a Szépművészeti Múzeum közelében. Az egykori Szabolcs utcai kórház elhagyatott telkén 2017-ig megvalósuló projekt nemcsak több nagy budapesti múzeum működésében nyújt majd segítséget, hanem a területfejlesztő hatás is jelentős lesz a tervek szerint.

Ahogy a Szépművészeti Múzeum megújulásáról szóló cikkünkben is megírtuk, hamarosan korszerű, minden szakmai igényt kielégítő, új restaurálási és raktározási központ épül az egykori Szabolcs utcai kórház középső traktusában. Az épületekben helyet kap az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK), a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria szakembereit befogadó Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI), valamint egy látogatóközpont is.

A beruházás révén korszerű háttérintézmény épül, ahol a restaurálás és a raktározás egy helyen történik - mondta el Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a projekt ismertetésén. Természetesen a múzeumokban is megmarad ez a funkció, de jóval kisebb léptékben.A beruházás több mint időszerű, hiszen sok nagy budapesti múzeum is raktározási gondokkal küzd - erősítette meg Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója. Ez a múzeum például műtárgyainak mintegy negyven százalékát kénytelen egy törökbálinti raktárbázison tartani - ami finoman szólva sem korszerű megoldás.

A múzeumi szakemberek és az építészek számos külföldi megoldást, így például a londoni British Museum épülőfélben lévő intézményét tanulmányozták az előkészítés során.

Az épületben az eddiginél sokkal optimálisabb lesz a páraterhelés és minimalizálódik a porszennyezés. A költözés alatt az egyes tárgyakat QR-kóddal látják el, így a katalogizálás és a nyilvántartás is egyszerűbbé válik.

A barnamezős beruházás az értékes régi épületek felújításával és egy új központ felépülésével számol - ezeket Vasáros Zsolt, a Narmer Építészeti Stúdió vezetője ismertette részletesen.

A több mint száz éves kórházi épületek jelentős építészek (Freund Vilmos, Quittner Zsigmond, Hajós Alfréd) munkái, így ezeket mindenképpen megmentik; itt kutatóhelyek, vendégszobák és levéltár lesznek. Az - elmúlt évtizedekben többek közt kazánházként működő - egykori zsidó imaház már nem kaphatja vissza a szakrális funkciót, így ez lesz a látogatóközpont, amelyben konferenciatermek, kiállítótér, étterem és tetőterasz kap helyet.

A körülbelül 30-40 éve felhúzott értéktelen épületek helyén épül fel a műtermeknek, labornak, restaurátori munkaállomásoknak és a többszintes raktárnak helyet adó új, mintegy 37 000 négyzetméteres központ, amelynek négy szintje a föld alatt, három szintje pedig a felszínen lesz. Az épület alatt egy nagyméretű mélygarázs is létesül.

Az épületeket korszerű építészeti megoldások jellemzik majd: a megfelelő temperálásról nagyrészt a talajszondákból származó hő, az elektromos energiáról a napelemek által biztosított áram gondoskodik.

A raktárakban a levegőhöz nitrogént kevernek: az úgynevezett oxiredukt-technológia révén a levegő oxigéntartalma 21%-ről 14%-ra csökken, így a sűrű szakaszhatárok kijelölése mellett ezzel is minimalizálják a tűz esélyét. Ilyen rendszert használ egyébként a londoni British Library és a Lenbachhaus München is.

Az egyszerű szerkesztésű, klasszikus arányokkal bíró, visszafogott homlokzatú új épület tagolása biztosítja a természetes fény mellett egyben a megfelelő árnyékolást is, hiszen a restaurátori munkához nem feltétlen a tűző napsütés az ideális.

Úgy tűnik, hogy a fejlesztést a szakma támogatja, és a környék ugyancsak sokat nyer a fejlesztéssel. Az egykori Izraelita Kórház területe évek óta a pusztulásé: 2007-ben, az akkori egészségügyi „reform" keretében zárták be a kórházat - többek között néhány éve épített műtőblokkokkal. A megmentendő és értéket képviselő kórházépületek között a tervek szerint helyreállítják az egykori Bókay teret, az eddig zárt zöld területek egy részét pedig a jövőben megnyitják a városlakók számára.

Kíváncsiak vagyunk a végeredményre, de az már most látszik, hogy a felújítás értékeket ment meg; az új épületre szükség van, a zöld felületek és a megnyitandó területek pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy a környék vonzóbb legyen.