Elkészült az ország legnagyobb passzívháza

Hazánkban még viszonylag ritkaságszámba megy egy-egy passzívház átadása, a százlakásos angyalföldi épület viszont az egész régióban a legnagyobb ilyen beruházás. A három tömbben álló, zöldfelületekkel körülvett lakások fűtésköltsége egy átlagos budapesti lakáshoz képest elenyésző. Az épület terveit Nagy Csaba Ybl-díjas építész készítette.

Angyalföld különös és változóban lévő városrész: a Jász utca felé sétálva autószerelő műhelyek, raktárak, kisiparosok telephelyei váltják egymást, de közéjük mind több új építésű, három-négy emeletes lakóház vegyül. Ezek közé most egy visszafogott homlokzatú, puritán épület is került, melynek különlegessége elsősorban az építés az üzemeltetés során alkalmazott technikában rejlik.

Az épület mélygarázsában található „gépházban” működik az a rendszer, amely a talajhőt kihasználva gondoskodik a ház hűtéséről és fűtéséről. A technológia lényege, hogy a kertben húsz darab szonda nyúlik le a földbe 120 méter mélyre, és az ezekben zárt rendszerben keringő folyadékból nyerik ki a szükséges hőt.

A lakásokban így legalább húsz fok uralkodik télen, a fűtésköltség pedig mindössze 15 000 forint körül alakul – évente.

Az épület egyéb részei is okosan tervezettek: a három tömbben elhelyezett lakások elhelyezkedésüknél fogva az egész nap folyamán világosak és levegősek. A falakat 30 centis hőszigeteléssel látták el, és a nyílászárók is kiválóan tartják a hőt. A lakásokban egy úgynevezett légkezelő gondoskodik a friss levegőről és arról, hogy a használt levegőből is kinyerjék a hőenergiát.

Az önkormányzat kizárólag bérlésre kínálja az egyenként 41, 48, illetve 60 négyzetméteres, minőségi anyagokkal berendezett lakásokat. A bérleti díj – új építésű, alacsony rezsijű otthonokról lévén szó – igencsak kedvezőnek számít, négyzetméterenként 1100 forint körül kell fizetni.

A lakásokhoz garázs, biciklitároló, elő- és oldalkertek, közösségi zöldfelület és kerti sütőhely is tartozik.

Az épület megkapta a passzívház minősítést, Magyarországon eddig egyelőre körülbelül húsz ilyen épület létezik. A beruházás 2,3 milliárdos költsége természetesen valamivel magasabb, mint száz „átlagos” lakás felépítéséé, viszont érdemes kiszámolni, hogy középtávon mindez mégis jóval olcsóbb, és – ami nem mellékes – a környezetet is sokkal kevésbé terheli, mint egy energiapazarló épület.Ráadásul a látszóbeton falakat nem szükséges vakolni és festeni, a napos lakásokban kevesebbet kell világítani, és a fűtésre szánt pénzt sokkal értelmesebb dolgokra költhetik a lakók. Reméljük, még sok ilyen ház épül az egész országban!