kultúra

szerkesztés

Bezár, hogy újra kinyithasson a Szépművészeti Múzeum

Szerzők

  • We Love Budapest

2015. 02. 14. 1:00

A századforduló idején épült, évről évre mind több látogatót vonzó múzeum központi szerepet tölt be a város kulturális életében, az utolsó nagy felújítás óta azonban sok idő telt el. A jövő héttől teljes gőzzel meginduló munkálatok eredményeképp megújul az épületet kiszolgáló technika, valamint a második világháború óta mind rosszabb állapotba kerülő Román Csarnok is. A megszépülő múzeum három év múlva, 2018-ban nyitja ki újra kapuit a látogatók előtt.

A felújításA múzeum és ezzel együtt a nagy sikerű Rembrandt-kiállítás február 15-én bezár, hogy a hároméves felújítás után, megszépülve nyisson újra.

A munkálatok egyik legfontosabb célja a második világháború óta raktárként üzemelő, egyre rosszabb állapotban lévő Román Csarnok megújítása. A hatalmas méretű, falfestményekkel díszített impozáns terem újjászületését alapos restaurátori munka előzi meg.

Az itt tárolt műalkotások nagyobb része már strapabíró faládákban áll, a csarnok megfeketedett, porlepte falain már restaurátorok dolgoznak. Az egész tér egy templomhoz hasonlít: a többhajós elrendezés, a falfestmények és a freibergi székesegyház kapuzatának másolata is ezt az érzést erősíti.

A múzeumi által használt tér nem csupán a Román Csarnok felújítása révén nő: a Liget Budapest keretében megújuló, illetve felépülő Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ óriási segítséget jelent majd a szakembereknek, így a nehéz körülmények között tárolt műtárgyak megőrzése és felújítása sokkal könnyebbé válik.

Fotó: The New Conservation And Storage Centre (Narmer Architects)

A felújítás terveit - a múzeumi épületek felújításában igen tapasztalt - Mányi István építész, illetve a Mányi Stúdió készítette. Az épület 2018-ban nyit újra, a csúcsművekből addig is egy válogatás lesz látható a Várban, a Magyar Nemzeti Galéria épületében. A teljesen megújuló gyűjtemény az eddigi nemzeti-egyetemes elkülönítés helyett az időbeli szelekció elve alapján prezentálja a műveket, így a Szépművészeti Múzeum előreláthatóan a 19. század közepe előtti, az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum pedig az ezután keletkezett modern, illetve kortárs műveket mutatja majd be.

Fotó: Mányi Studio

Az alkotókA Szépművészeti Múzeum létrehozását még a millennium évében elhatározták, az építési munkálatok pedig négy esztendővel később, 1900-ban kezdődtek meg a pályázaton győztes Schikedanz Albert és Herczog Fülöp Ferenc tervei alapján.

A német származású Schikedanz a galíciai Bielsko Biala (Biala bei Bielitz) városában született 1846-ban. Karlsruhéban és Bécsben is tanult, majd iskolái elvégzése után 1868-ban már Pesten találjuk, ahol többek között Ybl irodájában is dolgozott.

Legfontosabb munkái mind a Hősök teréhez köthetőek, amelynek kialakításában központi szerepet játszott: 1895-ben készült el a - szintén Herczoggal közösen tervezett - Műcsarnok épülete, 1905-ben a Millenniumi emlékmű (melynek szobrászati kialakítását Zala györgy végezte) és végül 1906-ban a Szépművészeti Múzeum. Viszonylag kevesen tudják, hogy a mai Hősök tere egészen a 30-as évek végéig parkosított tér volt.

A múzeum

Az 1906-ban, Ferenc József jelenlétében megnyílt historizáló épület ma az egyetemes művészettörténet legnagyobb alkotóinak munkáit mutatja be. Az anyag nagy része a hazai nemességnek köszönhetően került a múzeumhoz.

A kollekció jelenleg hat részre osztható: Egyiptomi Gyűjtemény, Antik Gyűjtemény, Régi Szobor Gyűjtemény, Régi Képtér, Modern Gyűjtemény és Grafikai Gyűjtemény, az alkotók között pedig olyan géniuszokat találunk, mint Raffaello, Leonardo, Dürer, id. Peter Breugel, Dürer, Rembrandt, Giorgione, El Greco, Tiziano és Monet.

Az épület egy része a második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett, a magyarországi gyűjtemények egy részét pedig Nyugatra, a másik részét a Szovjetunióba vitték. A Nyugatra került műkincseket hamar sikerült visszaszerezni, de a Vörös Hadsereg katonái által magángyűjteményekből elrabolt tárgyak viszont azóta is orosz múzeumokban pihennek.A gyűjteményt 1957-ben választották szét, a művészettörténész szakma tekintélyes része szerint is vitatható módon. Az ekkor létrejött Magyar Nemzeti Galéria a nemzetközi kontextusból kiragadva mutatta be a magyar alkotók műveit.

A koncepció néhány éve változott meg, így a közös vezetés alá került két intézmény ismét a Nyugat-Európában bevált gyakorlatot követve, a művészet egyetemes történetébe ágyazva mutatja majd be a hazai művészeket a Liget Budapest keretében felépülő új múzeumban.

Most hétvégén tehát két nagyszabású partyval búcsút intünk a képeknek és szobroknak, hogy 2018-ban egy teljesen megújult koncepció mentén, megszépült épületben csodálhassuk meg őket ismét.

Hasonló tartalmak

Admin mode