Az Uránia az egyik kevés olyan épülete Budapestnek, amely kibírta jelentős sérülés nélkül a világháborúk és a különböző forradalmak, tanács- vagy népköztársaságok jövés-menését, de persze ettől még a történelem erős lenyomata bőven megmaradt az épület minden rétegén. Most a számunkra boldog békeidőknek tűnő századfordulóra ugrunk vissza, és az alig egy hónap múlva érkező TEDxDanubia kapcsán nézzük meg, hogyan vált a tudományos közbeszéd egyik fő helyszínévé a mostani Rákóczi út egyik látványos palotája.

„A színpadon négyszínű villanyos fény sugárzik. Fehér, vörös, kék és sárga fény harmóniája ömlik a dekorácziókra s a képek tónusa is aszerint változhatik. A színpadi regulátorból gazdag fényeffektusok csalhatók ki, azonkívül mozgófénykép-készülék és mikroskop-vetítőgép százhúsz amperes ívlámpákkal áll a gépmester rendelkezésére.” Ha eltekintünk a régies nyelvezettől és a szemet szúró helyesírási hibáktól, ez a szöveg akár egy TED-konferenciáról is szólhatna. Stimmelnek a fényeffektusok, a fények színei szintén, és a vetítőgép is visszatérő vendég.

Most mégsem erről van szó: a szöveg 1899-ből származik, és az Uránia Tudományos Színház közlönyében jelent meg. A századfordulón az Uránia ugyanolyan jól hangzó brand volt, mint manapság a Cserpes joghurt. Mivel akkor még a Szent Korona nem egyszerűen múzeumi tárgy volt, hanem Ferenc József személyében királyi fej hordta, az ország pedig az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Közép-Európa nagyhatalma volt, gyakran jártunk a német ajkúak közvetlen nyomában. Berlinben és Bécsben is volt már akkoriban Uránia, hát akkor Budapestből sem lesz soha világváros, ha nem alapítunk gyorsan egyet.Orfeumból tudományos színházÍgy lett rövid idő alatt egymás után Uránia folyóirat, Uránia Tudományos Társaság és Uránia Tudományos Színház. Az Uránia Tudományos Színház egy teljesen új épületbe költözött be a Kerepesi úton (ma: Rákóczi út), amit Schmahl Henrik tervei alapján építtetett Rimanóczy Kálmán, egy nagyváradi születésű vállalkozó. Az 1895-ben befejezett épület orfeumként, vagyis zenés-táncos mulatóként akart berobbanni Budapestre. Lélekvesztésre pont olyan jó volt, mint manapság bármelyik romkocsma. Valamiért az Oroszi Caprice mégsem tudott annyi fröccsöző külföldit bevonzani, mint a Szimpla, ezért alig négyévnyi hangoskodás után befejezte működését.

Kőművesből építészSchmahl Henrik épületét tucatnyi alkalommal átépítették, de az eredeti velencei gótikus, mór jegyeket mindenki tiszteletben tartotta, és az eredeti stílust követve egészítette ki. Most már nehéz biztosan kijelenteni, hogy az épület melyik része származik tőle, de a nagyterem kupolájáról nincs vita, mert már 1895 óta az épület védjegyének számít. Schmahl egyszerű kőművesből küzdötte fel magát a nagymenő építészek közé: az ő nevéhez köthető a Párisi Udvar is, amit már a szecessziós jegyek is kezdtek betámadni.

Azt tervezéskor valószínűleg még Schmahl sem gondolta volna, hogy néhány év múlva az általa tervezett épület tetején forgatják majd le az egyik első magyar némafilmetA táncz címmel. Az meg pláne eszébe sem jutott, hogy olyan színészek tűnnek fel, akiket az utókor leginkább közterületek kapcsán emleget majd (pl. Blaha Lujza, Márkus Emília). Erre azért volt szükség, mert az épületet elfoglaló Uránia Tudományos Színház a kor vívmányai (vetítőgép, mozgókép kezdeményei) segítségével akart beszámolni a legújabb tudományos felfedezésekről minél közérthetőbb formában.

Öveges professzor bétaA Népszava, az erősödő munkásosztály lapja 1899-es száma (azzal egy lapon, hogy Ferenc József fizetését 4 millió 750 ezer forintról 6 millió forintra emelték) is üdvözölte a tudományos színház 1899-es indulását, mert szerintük „a színházak nyerészkedésére alapitva és a „finom” publikum érzékeire spekulálva éppenséggel nem tanito és mivelő hatásu intézetek, hanem csak izlésrontó templomai az alacsony trágáságnak”. Ehhez képest pedig az Uránia közérthető módon beszélt a tudomány egyre komolyabb felfedezéseiről, az emberek pedig néhány órában megkapták a korabeli Discovery Channel adását. A nyitó előadás egy 1869-es északi sarkra indított felfedezőútról szólt diorámákkal és vetített képekkel megtámogatva, a későbbiekben pedig az orosz-japán háborútól kezdve Madách életéről szóló előadáson át olyan közérdeket szolgáló témák is előkerültek, mint a pálinka hatása a szervezetre. Arra simán beneveztünk volna, hogy a századfordulón mit adnak elő olyan science fiction témában, mint Más világok, mint a mienk – Csillagászati előadás vetített képekkel.

A nagy tudományos láznak az újonnan nyitó mozik adtak egy algopyrint, mert az emberek inkább akartak feléjük pöfögő vonatot látni, mint Öveges professzor elődeit, hogyan bohóckodnak kémcsövekkel a színpadon. 1916-tól még csak részlegesen vette át a mozi az épületet, 1930-tól pedig végleg átminősült filmszínházzá.Have you met TED?

A TED hasonló missziót vállal magára (már 1984 óta) azzal, hogy olyan inspiráló embereket (és az ő ötleteiket) mutat be, akik nem kisebbet vállaltak magukra, mint változtatni valamit a világon. Idén ismét megrendezik Budapesten a TEDxDanubiát, hogy a magyar emberek is találkozhassanak ilyen emberekkel. Persze szemet szúrhat, miért van x a névben. Ez pusztán annyit jelent, hogy a szervezők lelkes helyi arcok, akik a TED szellemiségét követve szeretnének egy kreatív gondolkodói párbeszédet elindítani, de az amerikai ötletgazdákhoz nincs közvetlen közük, így a programot is teljesen egyedül állították össze.

A gondolat ettől még ugyanaz, és Mányai Csaba, a program főkurátora mindenképpen olyan névsort akart Budapestre hozni, amely méltó a TED rangjához. Így kerül majd az Uránia színpadára a rutinos TED-előadóként filozófiát humorral ötvöző Emily Levine, vagy az irodalomtörténet legnagyobb szerelmeseit összegyűjtő Nyáry Krisztián.

A TEDxDanubia idei címe, A bizonytalanság kora reflektál Hankiss Elemér 2011-es előadására, amikor a neves szociológus egyszer már elmesélte, hogy most egy átmeneti korban élünk számtalan lehetőséggel a jelenlegi világrend megváltoztatására és újragondolására. De ezt jobb inkább tőle meghallgatni az alábbi videóban.

Mányai Csaba szerint ezért fontos a jó helyszín kiválasztása, mert egyszerre kell egy nagy, inspiráló, ugyanakkor informális teret kiválasztani, ahol szabadon meg lehet kérdőjelezni az uralkodó rendszert, és megoldási javaslatokat adni a fennálló problémákra. Az Uránia pedig - részben tudós múltja miatt - pontosan megfelel a fenti követelményeknek.

A május 15-i TEDxDanubiára még április 30-ig itt lehet jelentkezni.