Érdeklődő városlakóként mentünk és további információkra éhes turistaként távoztunk azokból az utcákból, ahova már eleve sok emlék kötött - de egészen más jellegűek. Eddig figyelmen kívül hagyott épületek történeteit, rejtett apróságok miértjeit, magával ragadó titokmorzsákat hintettek el nekünk. Hazaérvén tovább kutattunk a neten és a könyvespolcokon, csillapíthatatlan volt a tudásvágy. Ez a legjobb érzés egy ilyen túra után: a továbbgondolás és az, ahogy a sok adat szinte perzsel - azonnal tovább szeretnénk adni.
Nehéz spoilermentesen írni egy színes-szagos adatfolyamról, mert azonnal beépül a memória “közlendők” rovatába. Talán ez az izgalmas túrák legüdítőbb mellékhatása. A középkori főváros területén csatangoltunk, vagyis a városfal által határolt részen, egészen a Ferenciek teréig. Megtudtuk, hogy mi volt a sokszor emlegetett Sóhivatal, továbbá azt is, hogy milyen jövőbe tekintő vízenergiát használó technológiák működtek a Dunán. Csikós Ildikó, a túravezetőnk beavatott abba a titokba is, hogy anno a mostani gyorsétteremkirály helyén álló Nádor Kávéház miért nyithatott ki hajnal 3 órakor, egyetlen hajnali kávéházként. Sajnálatos, hogy jelenleg forró olaj fortyog a néhai kávégépek helyén, de nem ez volt az egyetlen méltatlan helyzetű emlékhely.
Sokat kalandoztunk a szerb bevándorlás hagyatékai között is: ilyen volt a csodaszép Szent György Nagyvértanú szerb ortodox templom, amelynek kertje rengeteg érdekességet rejt. Bár a templom nyitva tartása eléggé hektikus, vasárnap 11:00-12:00 óráig mindenki beléphet az óriási tujákkal beültetett kis zöld szigetre. Ha hunyorítunk és elegendő napfény jut a Szerb utca macskaköveire, valamint míves vas lámpaoszlopaira, kicsit mediterrán hangulatba kerülhetünk. Miért áll a hét vezérrel Katona József szobra a Kecskeméti-ház homliokzati fülkéiben? Honnan jött a géniusz kifejezés? Hány géniuszt találunk az Egyetem tér szobrai között? Mit takar a
“bátorságosító” társaság?
Sétánk fontos állomása volt a Károlyi-kert. Nyitvatartási idejének vége nagyon kedvesen van feltűntetve: napnyugtáig. Idestova 30 éve így szerepel ez a
pompás park
bejáratán. Tudtátok, hogy miért voltak drágábbak a Károlyi kert körüli házakban a második emeleti lakások, mint a többi ingatlan? És azt, hogy itt található a város legősibb, legnagyobb eperfája is?
A legszomorúbb állapotban a Kincsem-palotát találtuk a Reáltanoda utcában. A 12-es számú házat renoválják - bízzunk benne, hogy megpróbálják eredeti állapotára visszaállítani a legendás kanca és gazdája néhai rezidenciáját. Érdekes info, hogy a belvárosban lakott a ló, aki Ildikó elmondása szerint igazi primadonna volt, sztárallűrökkel. Legjobb barátja a tulajdonosa, Blaskovich Ernő volt, de különleges viszony fűzte Csalogányhoz is. De ki volt Csalogány?
Többet időztünk
Ady Endre
egykori lakásában, a Veres Pálné utcában. Hátborzongató érzés volt azokon a lépcsőkön felmenni, amelyeken anno Csinszka és Ady is lépdelt. A lakást korabeli fotográfiák alapján rekonstruálták, számos eredeti tárgyat is megtekinthettünk a szalonban. Belenézni Ady szerelmének tükrébe? Megtekinteni a költő meglepő méretű utazótáskáját? Patetikus érzés.
Utolsó állomásunk a Március 15.
tér volt, s az üvegablakokon lestünk be a római kori erőd, a Contra-Aquincum romjaira. Itt egy idézettel köszönt el tőlünk túravezetőnk és arra kért minket, legyünk sokkal figyelmesebbek, ha a várost járjuk. Utána az Erzsébet híd pesti hídfőjétől kvázi egy óra alatt jutottunk vissza, a Fővámra. Egy ilyen séta után minden szabálytalan fűszálban a rejtélyt és minden romos homlokzati elemben a történelmet keresed. Gyanakodsz, hogy hol a titok?
Bóklássz a Beyond Budapestfelkészült csapatával, iratkozz fel a hozzád legközelebb álló túrára, fedezd fel a kerületet, ahol élsz, vagy amit a legjobban kedvelsz!
