Jó munkához idő kell - ennyire azért mégsem lett volna szükség normál esetben. Az előzményekkel túl sokat nem érdemes foglalkozni, a lényeg, hogy befejeződött a Tüskecsarnok építése, így az egyetemi negyed mellett egy tényleg minden igényt kielégítő, modern és esztétikus csarnok épült fel, amely egyaránt alkalmas kulturális és sportrendezvények megtartására.
Mintegy húsz év töketlenkedés tétlenség után 2012-ben született döntés arról, hogy befejezik a megkezdett, de időközben szellemkastélyhoz hasonlatossá vált csarnokot. Kevesen tudják, hogy a tervezésre kiírt pályázatot a Rubik Ernő által vezetett A&D Stúdió tervezőiroda nyerte meg még 1993-ban - a ma hivatalosan is átadott csarnok pedig a munkatársak, Lázár Antal és Magyar Péter építészek elképzeléseit tükrözi. Ami pedig összbenyomásunk alapján igazán pozitív, hogy az épületen nem érződik a tervezés és a megvalósítás között eltelt mintegy húsz év, nem viseli magán a 90-es évek félreértelmezett posztmodern, sok esetben provinciális stílusjegyeit, mint számos ekkor épült "remekmű" Budapesten.
A Tüskecsarnok 84 darab jellegzetes, piramisra emlékeztető, egyenként hat méter magas bevilágítójáról kapta nevét. Ez az egyedi megoldás egyrészt rendkívül világossá teszi a küzdőteret, így napközben lényegében mesterséges megvilágítás nélkül is tökéletesen látszik, hogy mi történik a pályán. Másrészt a "tüskékben" elrejtett megvilágítás éjszaka mint egy lámpás látszik a tájban, ezzel a megoldással egy filozófiailag is érdekes, "kifordított" megvilágítót hoztak létre az alkotók.
A küzdőtér körül 4000 fő foglalhat helyet, a lelátók meredek emelkedésének köszönhetően a pálya még a felsőbb sorokban is könnyedén átlátható. A nézőtér felett két "üvegdobozban" kaptak helyet a kommentátori állások.
A hatalmas épületkomplexumban mintegy húsz sportág - többek között a kézilabda, a jégkorong, a kosárlabda - képviselői edzhetnek és mérkőzhetnek. A legnagyobb csarnokot több kisebb helyiség egészíti ki, így négy parkettás tornaterem, hatalmas konditerem, két profi fallabdapálya, fitneszterem, pezsgőfürdők és szaunák is helyet kaptak bent. Ezeket számos öltöző szolgálja ki, amelyek között természetesen akadálymentes helyiségeket is találunk, a termeket és a foglalkozásokat pedig a diákok különböző kedvezményekkel vehetik igénybe. A parkolás megkönnyítéséről a kétszintes mélygarázs gondoskodik.
Az épület a sportrendezvényeken kívül kulturális rendezvények, színházi produkciók, szalagavatók megrendezésére is tökéletesen alkalmas: mint a megnyitót követő sajtótájékoztatón megtudtuk, már most több mint százmillió forint érték fölötti rendezvény van lekötve, ez mindenképpen biztató a kihasználtságot illetően. Budapest ráadásul sokkal sikeresebben szállhat harcba a Tüskecsarnok révén különböző nemzetközi sportesemények Magyarországra csábításáért, ami nemcsak fővárosi, hanem nemzetgazdasági érdek is.
A megnyitó után az épületet szinte azonnal használatba veszik: fontos kiemelni, hogy a profi sportolók mellett a komplexum és a mellette hamarosan fölépülő uszoda a szabadidős sportolókat is várja, amire nagy szükség volt, különösen az egyetemi negyed közelében. Eltűnt a város egyik szégyenfoltja, ezzel Újbuda, sőt az egész főváros egy régi adósságát törlesztette.
