A Budapest-zászló sokat vitatott téma, de az ezzel kapcsolatos egyet nem értés nem kizárólag a mi korunk tömegpszichózisa. A főváros jelképei körül az 1873-as egyesülés óta folyamatosan vita folyt, és nem alaptalan cinizmus, ha azt gondoljuk, hogy a 2011-es változtatások sem az utolsók voltak. Utánanéztünk Budapest címerének és zászlójának, amelyeknek története mozgalmasabb, mint a VII. kerület péntek esténként.
Kezdetben volt a pecsét...Buda és Pest már a XIII. századtól, Óbuda pedig valószínűleg a XIV. századtól kezdve használt pecséteket, amelyek később átkerültek a címereikre is.
A jelkép Buda esetében - János király 1533-ban átadott nemesítő oklevele szerint - egy ötszögletű pajzsot ábrázolt, rajta egy háromtornyú, egykapus várral, fölötte pedig három emberfejet és egy véres zászlót tartó oroszlánnal. A Gyűrűk Urába illő jelkép a Habsburg Ferdinánd elleni harcot (oroszlán) és a királyhoz való hűséget (véres zászló) szimbolizálta.
Pest ekkor még a címeren is ábrázolt, alacsonyabb rangot képviselt, csupán egy nyitott kapus, egytornyos várat érdemelt meg. Jól láthatóan ekkoriban még senki nem sejtett semmit a pár száz év múlva kiépülő bulinegyedről, amire hetedhét országról csodára jár majd mindenki.
Óbuda, vagyis a királynék városa esetében egy körön belüli városfal látszik az eredeti pecséten, abban pedig egy tornyos palota vagy templom áll, amelynek egyik oldalán a magyar Anjouk liliomos, a másik oldalon pedig Erzsébet királyné sasos pajzsa volt látható.
Új főnök, új logó150 éves török uralom után a dolgok megváltoztak; Buda és Pest kiváltságaikat ezúttal az új uralkodótól, I. Lipóttól kapták, aki természetesen a címereken is változtatott, mert megtehette.
Budáról eltűnt az oroszlán, viszont kapott két címertartó emberalakot (Mars és Minerva), illetve egy országcímert, amely a főváros titulust jelölte; Pest hivatalos jelképe pedig kék alapon egytornyú vár lett, címertartó griffmadarakkal és szalaggal.
Óbudapecsétjének a megkülönböztető jele mindössze egy liliom maradt, és a királynék városa státusza is kincstári tulajdonban lévő mezővárossá degradálódott.
Az egyesülés utáni bonyodalmak1873-ban, amikor Pest, Buda és Óbuda egyesítésével megalakult Budapest, feltétlenül szükségessé vált egy egységes címer létrehozása. Erre egy úgynevezett harmincnégyes bizottságot állítottak fel, akik megállapodtak abban, hogy mindhárom várost fel szeretnék tüntetni az új címeren, aminek minél egyszerűbbnek kell lennie, hogy a jelkép könnyen megjegyezhető legyen. A döntést a korabeli bürokrácia jegyében egy albizottságra bízták.
Az első terv szerint az egyesítettcímer egy ezüst sávval kettéosztott pajzs, amelynek felső részében Buda háromtornyú egykapus vára, alsó részébe pedig Pest nyitottkapus, egytornyos vára került. A terv később kiegészült két címertartóval, egy budai oroszlánnal és egy pesti griffmadárral, de még így is maradt egy komoly hibája: nem jelölte sehogyan sem Óbudát.
A következő tervből már nem hiányzott a budaioldal várából az Óbudát jelző második kapu, de a bizottság mégsem fogadta el a terveket, hanem egy önkényes döntéssel véget vetettek a versenynek: a hivatalos Budapestcímer egy piros alapon ezüst sávval (Duna) kettéosztott pajzs lett, zászlótartó oroszlánnal és griffmadárral, olyan elrendezésben, amelyben Pest van fölül, Buda pedig az alsó szinten foglal helyet. Ez azért volt, mert a politikában már fontosabb volt az akkor dinamikusabban fejlődő Pest.
Ezt a Ferenc József által 1873-ban elfogadott címert egyébként a kezdetektől fogva sokan kritizálták: egyrészt a Pest-Buda hierarchiával voltak gondok, másrészt azzal, hogy miért szerepel rajta a Duna, ami nem összeköti, hanem kettéosztja a várost.
A címer megváltoztatására 1929-ben ismét lehetőség nyílt az új fővárosi terv megvalósításakor, amelynek eredménye egy színeiben egyszerűbb címer lett; és bár Buda az alsó szinten maradt, zöld talajt kapott a lába alá.A Magyar Népköztársaság fővárosaA kommunista időkben természetesen ismét változáson ment át a címer: 1946-tól fokozatosan eltűntek a címertartók és a korona, és a Dunát jelképező ezüst sávba egy vörös csillag került.
Napjainkban1989-ben a MagyarKöztársaság megalakulásával Budapest visszavette az 1837-ben elfogadott címert a címertartókkal, a koronával, a kapuk mögötti kék hátterekkel, a zöld mező nélkül. Ezt a címert belehelyezték a főváros zászlójába is, amelynek színei egészen 2011-ig a piros-sárga-kék színek voltak, amelyek eredetileg Erdély címeréből származtak eredetileg.
Megváltoztatására - Tarlós István főpolgármester javaslatára - azért került sor, mert a lobogó könnyen összetéveszthető volt Románia nemzeti zászlajával.
A jelenlegi Budapestzászló téglalap alakú, fehér alapú, szegélyeit pedig piros és zöld háromszögek alkotják, amelyek nem érintkeznek egymással. Ezek az alapszínnel együtt a nemzeti színeket adják ki.
A jelenleg aktív kritikusok egyébként ezt a zászlót sem hagyják szó nélkül: firtatják az 1848-as hadizászló jelleget, meg azt, hogy miért nem kérte ki a főpolgármester civil szervezetek és szakértők véleményét, illetve néhányan azt is kifogásolják, hogy az egyedi színek miatt nem válhat igazán olyan szimbólummá, amely megjelenhet épületeken vagy tömegközlekedési eszközökön.
A múltból kiindulva a jelenlegi zászló és címer jövőjét – Yoda mester szavaival élve – sűrű köd takarja.
