Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

budapest

szerkesztés

Liszt Ferenc a Grand Hotelben - a Corinthia elnöki lakosztályában jártunk

Szerzők

  • We Love Budapest

2013. 02. 25. 1:00

Elnöki lakosztályokat bemutató cikksorozatunk harmadik epizódjában – az első kettőt itt és ott olvashatjátok – a Király utca közvetlen közelében fellelhető Corinthia Hotel Budapestet vettük célba. Akárcsak a korábban feltérképezett palotáknak, a Corinthiának is fordulatos történetet írt a véletlen, amely a dicsőség, a tragédia, a komédia és az újrakezdés elegye. E regénybe illő múlt és az ötcsillagos jelen találkozása a világsztárok által frekventált, Liszt Ferencről elkeresztelt elnöki lakosztályban is szembetűnő bizonyítékot szolgáltat arra, hogy valódi minőség csak két idősík házasságából születhet.

Királyi kultúra Hogy követhető legyen a cselekmény, kezdjük az elején. 1896-ban, a budapesti Világkiállítás alkalmából nyitotta meg Erzsébet körúti kapuit a Corinthia ősatyja, a Grand Hotel Royal Budapest. Az építkezés két évig tartott, a terveket pedig a Lukács Gyógyfürdőt is jegyző, svájci származású Ray Rezső Lajos készítette.

A szálloda nagyvilági eleganciája már a kezdetektől fogva úgy vonzotta a kor társadalmi és intellektuális elitjét, akár Kosztolányit a kávé és a napi negyven szál cigaretta. Ha már
Kosztolányi: a New York Kávéházban dőzsölő Nyugatosok vacsorázni, vitatkozni és olykor aludni is a Grand Hotel Royalba jártak; ám a kultúra nem csupán az irodalomtörténet legdíszesebb kompániájának köszönhetően költözött be a királyi falak közé.
1896. május 10-én

a szálló kávéházában vetítették először a

Lumière-testvérek

mozgóképeit, így a

Grand Hotel Royal

a magyar film egyik bölcsőjeként is funkcionált. A filmvászon húsz évvel később,

1915-ben

bukkant fel újra az

Erzsébet körúti

színen, tudniillik a kihasználatlan

bál- és hangversenyterem

az ezer férőhelyes

Royal Apolló mozi felségterületévé avanzsált; majd

1950-től

egészen 1990-ig

Vörös Csillag

néven várta a mozizni vágyókat. A rendszerváltás után még hét évig bírta szuflával a régi-új

Apolló , ám

1997-ben

végleg bezárt.

Fotó: Corinthia Hotel

Vesztegzár a Grand Hotelben

Ahogy a mondás tartja, amit a sors az egyik kezével ad, azt a másikkal elveszi, és ez a Grand Hotel Royal esetében sem történt másként.

Központi elhelyezkedéséből adódóan rosszból is bőven kijutott a régi idők Corinthiájának, hiszen nem csupán a 20. század prominens személyiségei és kiemelkedő elméi ejtették rendszeresen útba, hanem a megszálló seregek is. Bár a francia reneszánsz stílusjegyeit felvonultató épület súlyosabb sérülés nélkül megúszta a második világháborút, egy szégyenfolt mégis keletkezett a Royal renoméján; tudniillik a korábbi évtizedekben többek között Josephine Bakernek otthont adó szobákat a Gestapo vette birtokba. Ennek oka a fent említett, kiváló elhelyezkedés mellett a Royal saját generátora volt, amely a szó szerinti legsötétebb időkben is képes volt világosságot vinni a pesti éjszakába.

1953-ig hivatalként, majd ismét hotelként működött, aztán jött az ’56-os szabadságharc, amely krízist biztosított a későbbi katarzishoz: a tetőszerkezet porrá égett, és az épület egyéb részeiben is komoly károk keletkeztek. Mivel a Duna-parti szállodasorból a háború után csak füstölgő romok maradtak, kézenfekvő volt, hogy a viszonylag ép Grand Hotel Royalból alakítják ki a kor reprezentatív luxuskomplexumát. A minden részletre kiterjedő, jelentős változásokat eredményező felújítási munkálatok 1957-ben kezdődtek.Az Erzsébet körút újjászületett szálloda-arisztokratája 1961-ben nyitotta meg 367 szobáját a nagyközönség előtt; és két évvel később meglehetősen groteszk körülmények között került a közérdeklődés fókuszába.
Oscar Wilde azt írja egyik esszéjében, hogy inkább az élet imitálja a művészetet, semmint fordítva, és 1963. augusztus 14-én ez valóban így esett: kisebb-nagyobb eltérésekkel megelevenedett Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című mesterműve. Történt ugyanis, hogy a budapesti Grand Hotel gondnoknőjén jelentkező kiütéseket tévesen feketehimlőként diagnosztizálták, a szállodát pedig tüstént vesztegzár alá vonták, amely egészen szeptember 20-ig érvényben volt. Míg a műszakban lévő dolgozók tobzódtak a lucullusi lakomákban és egyéb, nem éppen Rejtő-regénybe illő földi hívságokban, a szabadnaposokat a Szent János Kórház járványügyi osztályára száműzték. A vesztegzár két helyszíne egy dologban mindenképp megegyezett: itt is, ott is életre szóló barátságok szövődtek. Nem áll szándékunkban frázisgyűjteménnyé silányítani a cikket, de nincs más választásunk, mert a történelem ismételte önmagát: a szálloda 1991-ben ismét bezárta kapuit.

Fotó: Corinthia Hotel

Némi enyészet, egy kiadósabb patkányinvázió, valamint az elmaradhatatlan

ingatlankalamajka után a máltai Corinthia Hotels International lehelt új életet a jobb sorsra érdemes épületbe; amelyet 2004-ben, alig egy évvel megnyitása után,

Európa legszebb szállodájának választottak . A

fedett átriummal ,

hatodik emelettel

és csaknem

félszáz szobával

bővített

Corinthia Hotel Budapest

immár tíz éve az Erzsébet körút egyik ékköve, amelyben olyan világsztárok fordultak meg, mint Pink,

Gerard Deparideu ,

Jean Reno ,

Paul Anka , Donald Sutherland,

Catherine Deneuve , vagy épp

José Carreras .Az elnök szárnyai

A hosszas múltidézés után térjünk vissza a jelenbe, és vizsgáljuk meg közelebbről, mit is tud a Liszt Ferenc nevét viselő elnöki lakosztály. A lenyűgözően tágas, 240 négyzetméteres tér egy ikerkanapés, dohányzóasztalos nappalival indít, amelyben négy szín – bézs, mélybordó, aranysárga, sötétbarna -, valamint a visszafogott elegancia dominál. A nappali ablakainál lévő homlokzatrészen díszelegnek a szálloda idézőjeles védőszentjei, vagyis az évszakok istennőit ábrázoló szobornégyes, amely a párizsi kormány ajándéka volt az 1896-os nyitás idején; és amely szinte egyetlen karcolás nélkül átvészelte a történelem viharait.A lakosztály két szárnyát kétpetéjű ikerpárként aposztrofálhatjuk. A jobb oldali traktus első helyiségében egy pihenőrészleggel megspékelt dolgozószoba kapott helyet.

Ebből egy hangulatvilágítással fűszerezett, kupolás hálószoba, egy összkomfortos káddal és zuhanyfülkével felszerelt fürdő; továbbá egy női álmokból eszkábált gardrób nyílik.

A bal oldali szárny lényegesen zegzugosabb. A szivar alakú ebédlőasztal uralta étkezőből szeparálható szervizkonyha, illetve, egy ajtóval arrébb, egy újabb előszoba tárul elénk; míg utóbbi a kétpetéjű ikerpár másik feléhez, vagyis a kettes számú hálószoba-fürdőszoba duóhoz biztosít hozzáférést.
A különbség elenyésző, de azért felfedezhető: a fürdő kisebb, a zuhanyfülke szintén, ám a kád masszázsfunkciói bőven kompenzálják a szűkösebb teret. A két hálószoba közötti eltérés a fotelek stílusában és formavilágában realizálódik. Mind a Corinthia csavaros cselekményű földi pályafutása, mind az elnöki lakosztály enteriőrje – amely Joshua Judd és a GA Design hírnevét öregbíti -, mind pedig a szálló hagyománytisztelően modern atmoszférája mély nyomokat hagyott bennünk, mondhatni magába szippantott; így amikor kiléptünk a sűrű hólepelbe burkolózó Erzsébet körútra, kicsit úgy éreztük magunkat, mint egy időutazó, aki képtelen eldönteni, hogy éppen melyik évszázadban kóvályog. Zárógondolat gyanánt térjünk vissza a valóság talajára, egész pontosan az anyagiakhoz: egy Liszt Ferenci éjszaka ára – szezontól és telítettségtől függően – 3,000 és 5,000 euró között ingadozik, ám a csúcsminőséget és a luxust a Rejtő-féle Grand Hotelben sem osztogatják ingyen.

Fotó: Corinthia Hotel

Hasonló tartalmak

Admin mode