A CNN legújabb Budapestet tapsoló cikkében a Fővárosi Állatkert kuriózumait veszi sorra. A szerző, Charles Hebbert érthetően azzal a prekoncepcióval fut neki az írásnak, hogy állatok terén már nem egyszerű újat mutatni a közönségnek. Elefántokat, vízilovakat és medvéket is látott már mindenki, így érdemes arra a környezetre fókuszálni, amelyben megtörténik ember és állat találkozása. Az erre vonatkozó hazai sajátosságok pedig csak példák a CNN által a budapesti Állatkertnek ajánlott plusz pontok között.

Itt is építészet

Bár az állatkert nem a legkézenfekvőbb célpont, ha az ember építészeti látványosságok reményében tervez városnéző körutat, a budapesti verziót ilyen szempontból is érdemes meglátogatni - írja Mr Hebbert. Annak is utánanézett, hogy a szépségek főként minek köszönhetőek: amikor 1910-ben felújították az állatkertet, a kivitelezéshez a legjobb építészeink közül kértek fel szakembereket. Európa egyik legszínesebb állatos palettáját tehát építészeti remekek között prezentálják, arról nem is beszélve, hogy maga az állatkert is olyan szomszédokkal büszkélkedik, mint a Szépművészeti Múzeum, a Városliget, illetve a Hősök tere. A kapuban álló, kőből készült elefántok és jegesmedvék a magas fákkal kiegészülve pedig csábítóan hívogatnak, hogy kerüljünk beljebb.Mecsetet az elefántoknak

A belépés után jobbra az Elefántház állította el Charles lélegzetét, amely egy ottomán időkből itt hagyott mecsetre emlékeztet kék kupoláival és minaret-szerű tornyaival, belülről pedig szecessziós stílusú növény és állat motívumok díszítik a falakat. Állati jó hír az is, hogy a vízilovak medencéje a föld alatti forrásvízből van feltöltve - ez a forró víz mentette meg az akkori állatokat a 1944. zord telén is. Valószínűleg a víz kellemes érintése okozza azt is, hogy Budapesten nagy sikerrel születnek viziló bébik! Talán a közeli Széchényi Fürdőben kikapcsolódó emberek bele sem gondolnak, kikkel osztoznak a termál élményben. A forrásvíz egyébként az állatkert egyéb helyiségeinek fűtésére is szolgál, amelynek hála körülbelül száz darab bébi elefánt súlyának megfelelő szén-dioxid kibocsátástól mentesül a város. Az Elefántház mögött elterülő szavanna terület pedig leginkább arról híres, hogy 2007-ben itt született meg az első mesterségesen megtermékenyített orrszarvú.Oroszlánok, pókok és medvék

A Szavannakifutó környékén leginkább a 32 méter magas Varázshegy emelkedik ki a szokványos látványok sorából, amelyre a gorillák, a sörényes juhok, a vörös pandák és az ázsiai vad kutyák is előszeretettel másznak fel, a belseje pedig a látogatók számára fenntartott interaktív kiállításnak ad helyet, több mint száz féle élő állatot felvonultatva.Ausztrál Ház erdélyi stílusban

A cikk írója külön méltatja, hogy a kisebb állatházak is különleges karakterrel bírnak, hiszen az egykor, egész pontosan 1910-es években készült tervek megvalósult részleteit megőrizték a felújítások. A Zsiráfházon afrikai lenyomat, a Krokodil Házon indiai hatások érvényesülnek, több épület külsejét pedig a magyar népművészeti hagyományok ihlették. Ennek egyik remek példája az Ausztrálház, amely anno madárházként működött, és stílusjegyei egy erdélyi templomra hajaznak.Magyaros ízekA Parasztudvar valószínűleg nem csak egy amerikai újságírónak tud újat nyújtani, hiszen olyan különleges fajok is megtalálhatók itt, amelyek biztosan nem rohangálnak a nagyi udvarán. Hogy csak a leginkább egyértelmű példát említsük a cikkből, a közelben vannak tevék is. Nyilván csak azért, mert a IX. században ők is átutaztak a Kárpátokon a vándorló magyar törzsekkel.