Milyen lenne, ha fürödhetnénk a Rómain? Miért ne kávézhatnánk a vízen ringatózó kávézóban? Hogyan lehetne a part rendezett és mégis természetes? Éppen ezen gondolkozott el Horváth Bettina, Hrabák Luca, Papp Márton és Városy Dóra Marianna, a Corvinus Egyetem tájépítész szakos hallgatói, akik látványos terveikkel megnyerték az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal (IFK) szeptemberben kiírt pályázatát, amelynek célja a Római-part 2100-as víziójának felvázolása volt. A We Love Budapest a győztes csapattal beszélgetett.

WLB: Miért vannak szkafanderes figurák a látványterveken?

Római 2100 csapata:

Az egész egy vicc volt. 2100-ról beszélünk, fogalmunk sincs még, mi hogy fog kinézni, de ezzel a fricskával mégis szerettük volna jelezni az idő múlását, hogy itt durván a jövőről van szó.

A terv azzal számol, hogy a Duna hamarosan fürdőzésre ismét alkalmassá válik. Nem tűnik el a fövenyes part, sőt, a strandon még űrhajósokkal is napozhatunk.

WLB: Hogy fog Budapest kinézni 2100-ban? Hogyan fogjuk használni a Dunát 80-90 év múlva?

Római 2100 csapata:

Nehéz 2100-at vizionálni, nem szerettünk volna a sci-fi klasszikusok "hibájába" esni, amelyek 2001-re már a Jupiter megkerülését jósolták! A mai állapotokból indultunk ki és nem is szerettük volna 2100-at sem túlmisztifikálni. De ha minden jól megy, asztronauták azért helyet kapnak.

A Duna használatában alapvető lehetőséget jelent a fürdőzhetőség, így ennek víziója az elsődleges változás. Bízunk benne, hogy az evezés is népszerűbb sportolási lehetőséggé válik. Egyébként pedig a vízfelszínre telepített lebegő, úszó objektumok szintén a vízközeli használhatóságot bővítik.

WLB: Most mi jut eszetekbe először a Rómairól?

Római 2100 csapata:

Egy nagyon kellemes és eredeti állapotban megőrződött hely, ahol a víz közelében lehetünk. Ugyanakkor van egy sajátos „retrófíling” is. Ez nem lenne baj, de néha ez gagyiba csap át, ezekhez azért nem ragaszkodtunk a tervezés folyamán sem. (nevetnek)

A területen jelenleg is megtalálható egy termálforrás, ami a Dunába folydogál. A termálfürdő megépüléséhez kapcsolódik ez a vízen lebegő kávézó is, ahol a landoló űrhajósok is megpihenhetnek.
WLB: Mennyire kötődtök a parthoz, illetve a Dunához? Gyakran jártatok ide a pályázat előtt is?

Római 2100 csapata:

Őszintén szólva, nem volt jellemző de a pályázat persze ezt is megváltoztatta: alig várjuk a jó időt, ráadásul egy volt tanárunk – aki mellesleg szenvedélyes evezős – meghívott bennünket a Rómaira egy kis hajókázásra. A Dunához viszont eddig is szívesen lejártunk; a bulik után gyakran elhangzik a következő mondat: „nézzük meg a napfelkeltét”. Ilyenkor mindig a Lánchíd környékére megyünk.

A tervezett ütemezés: ezek a funkciók épülnek ki 2030-ra, 2070-re és 2100-ra.
WLB: Győztes csapaton ne változtass. Gyakran dolgoztok együtt így négyen?

Római 2100 csapata:

Mindannyian a Corvinus Egyetem elsős masteres hallgatói vagyunk, de ebben a felállásban még nem dolgoztunk együtt. Hozzátennénk, hogy összesen tizenegyen vagyunk az évfolyamon, így mindig változnak a csapatok. Nekünk ez most bejött, de persze nem száz százalék, hogy megint ebben a felállásban dolgozunk.

WLB: Hogyan jött a pályázat? Hogyan kezdtetek dolgozni?

Római 2100 csapata:

Valójában minden MA-s tájépítész-hallgató indult az egyetemünkön, ez meg is látszott a végeredményen, mert mindhárom döntős tőlünk került ki. A feladat az volt, hogy készítsünk egy víziót a terület 2100-as állapotáról, így nem kiviteli szintű terveket adtunk be padokkal és lámpaoszlopokkal, hanem „csak” koncepciót, ami persze szintén alapos kutatómunkát igényelt. Egyébként pedig térben és időben is három részre osztottuk a fejlesztéseket, az egyes elemek mintegy a másikra épülve valósulnak meg.

A tervezett funkciók 2100-ra. A tervezők három nagy részt alakítottak ki, melyek átmosódnak egymásba, de a kiépítettség mértékét tekintve különbözőek.A Maradjanak a fák a Rómain nevű civil koalíció készíttetett egy kérdőívet 2700 válaszadó bevonásával, amelyben részt vettek helybeliek és „érdeklődők” is. Elsőként ennek az eredményeit elemeztük ki, diagrammokat készítettünk és megnéztük, hogy milyen funkciókra lenne a legnagyobb igény. Ezután következett a terepmunka. Így vagy úgy, de kijutottunk a helyszínre. Az egyikünk biciklivel érkezett és már a Graphisoft Parknál sikerült eltévednie. Ezzel rögtön meg is volt az első probléma. (nevetnek).

A terv fontos eleme a híd alatt átvezető sétány, amely egyszerre lenne fogadótér és a városhoz való kapcsolódás új pontja.Azt láttuk, hogy a terület nehezen megközelíthető, hiányoznak az információs táblák, a vasúti töltést pedig meg kell kerülni, ha a belváros felől érkezünk. Erre találtuk ki egyébként azt a panorámautat, ami a vasúti híd alatt vezet és lehet rajta sétálni, biciklizni, nézelődni.
WLB: Hogyan hoztátok meg a döntéseket? Voltak harcok?

Római 2100 csapata:

Persze, a betűtípuson például nagy fight ment. (nevetnek) A viccet félretéve, egyébként tényleg inkább a „hogy nézzen ki” kérdésére volt nehéz választ adni, illetve arra, hogy mennyiben engedjünk helyet az új beruházásoknak. A legfontosabb funkciók és a megtartandó értékek a kérdőív elemzése és a helyszínbejárás után már világosak voltak.

Így néz ki a leginkább kiépített partszakasz a csapat tervein. Fontos és megtartandó érték a víz közelsége, a lejutás biztosítása.
WLB: Mi volt a döntések közül a legnehezebb?

Római 2100 csapata:

Bár 2100-ról beszélgettünk, de a jelen problémáiból indultunk ki, amelyek közül az árvízvédelem megoldatlansága a legégetőbb. Itt meghoztunk egy döntést, mely szerint valóban kell egy mobilgát, de a galériaerdők, a fövenyes part felszámolása helyett mi a kerítések vonalába képzeltük el ezt. Szerintünk ez az egyetlen reális megoldás, mert így az ártér védettséget kap, de nem tűnik el a partról az a természetesség és intimitás, ami miatt mindenki szeret itt lazítani.

A középső terület a rekreációé, ennek része az új termálfürdő és a bicikliút, de nem feledkeznek meg a nagy hagyományú evezésről és a teniszről sem.
WLB: Miben és kitől kaptatok segítséget?

Római 2100 csapata:

Nagyon sokat segített Bardóczi Sándor tájépítész előadása, aki bemutatta a területet és segített megérteni a problémákat. Más oktatóinkkal is többször konzultáltunk; utána persze mindig lógattuk az orrunkat, de így utólag elmondhatjuk, hogy a kritikák beépültek a tervekbe és sokat segítettek.

Az északi, lakóövezeti rész a látványterveken. A pályázók szerint - ésszerű keretek között - megférhet itt még néhány új ingatlanfejlesztés.
WLB: Mit szólnátok, ha megvalósulna a tervetek?

Római 2100 csapata:

Természetesen örülnénk, de ha csupán a mentalitásváltáshoz hozzájárulhatunk vagy a gondolatmenetünk kerül felhasználásra, akkor is jók vagyunk. Ha az ötleteink alapján a mobilgáthoz való hozzáállás változást jelent a döntéshozók szemléletében, akkor a hangulat megőrzése szempontjából már sikeresnek mondhatjuk a kezdeményezésünket!