Szombaton a város legfurább rendezvényén jártunk. Verekedés, izzadtság, szerepből nő- és kutyaverő versenyzők, sör, bor, ring. Azaz a hazai pankrátorok versenye volt, a HCW-Forradalom Pro-Wrestling gálája a Dürlinben.

Nem volt mély mellhangon hadaró kommentátor, Hulk Hogan, szumó birkózó és labdamellű hosztesz lány. Volt viszont sok igazán tehetséges magyar srác, akik becsületből lilára rúgták egymás testét, voltak duzzogó anyukák és halkan káromkodó apukák. Emellett elhívtak több igazán jó nemzetközi sztár pankrátort. Ha már ott voltunk, ki mással készítettünk volna interjút, mint a címvédő Icarus-szal, akit a képeken tetoválásairól, rasztáiról, de leginkább vérző sebeiről ismerhettek fel.

Miért jó és miért rossz a hazai pankráció?
Mert rengeteg stílust, karaktert, meccs típust felvonultat. Egy élő eseményt izgulhatnak át a nézők, amiben részesei lehetnek olyan akcióknak, amiket csak az akciófilmekben láthatnak. Adrenalin kipárolgás mesterfokon. Európában kevés helyen tarják olyan fontosnak a megjelenés minőségét, mint mi. Magas szintű anyagokat készítünk, minőségi videó anyagot rögzítünk, a gálákon pedig VJ Flux élőben vetíti a közönségnek a legvadabb dolgokat. Ami talán rossz itthon, hogy sajnálatos módon egy félrefordítás következtében "pankrációnak" kezdték el hívni az emberek, asszociálva erről a görög-római pankration-re. Tudni kell, hogy a pro-wrestling, vagyis a profi birkózás egy teljesen külön sportesemény, melyben a szórakoztatás is fontos szerepet kap. Európában az elterjedt Catch és Hold-To-Hold stílushoz képest a miénk egy fokkal talán extrémebbnek mondható.
Nagyjából mekkora közösséget jelent ez itthon?
A közösségi oldalakon 1600 fölötti a követők száma, a gálákon pedig van egy úgy 400 főnyi törzsközönségünk, ami szépen lassan bővül. Értük élünk, értük harcolunk! Borzasztóan hálásak vagyunk nekik.
Mi történt szombaton?
A Hungarian Championship Wrestling most feszült időszakon megy keresztül, mert a Direktorok elnyomó és zsarnok csoportosulása megpróbálja átvenni a teljes irányítást a szervezet fölött, amit az Originals ellentábor természetesen nem hagy. Ez a konfliktus alapja. Az utóbbi időben jó kapcsolatot alakítottunk ki hollandokkal, osztrákokkal, amerikaiakkal, lengyelekkel és franciákkal, így szerencsére egyre több neves nemzetközi sztár pankrátort tudunk elhívni a rendzvényeinkre. Az ő jelenlétük és a velük való bírkózás minket is inspirál a fejlődésben. A Dürlin egyébként egy remek helyszín volt arra, hogy egy profi "Indy Wrestling" gálát tudjunk rendezni. Tetszett az igényes környezet és a "harcmező" kontrasztossága.

Mi volt az a tömegbunyó a gála végén?

A Direktorok csapata beleavatkozott az övmérkőzésünkbe amiből kirobbant az igazi káosz. Ott tényleg elszabadult a pokol. Végül az vetett véget az egésznek, hogy Murlock és jómagam átvetődtünk a kordon felett a ring sarkairól ugorva, egyenesen a verekedő felekre.
A franc-se-gondolta-volna, vagy biztos voltál benne, hogy nyersz?
Tudtam, hogy kemény lesz a mérkőzés. Ben Dover és Michael Nuts módszeresen zúztak szét engem, mint szerintem még soha életemben. Persze minden támadásukra reagáltam, ahogy csak bírtam. Izzott a levegő az biztos. Szerencsére megtanultam már, hogy a tökéletes időzítés az egyik legfontosabb dolog a pro-wrestling világában. Részben ennek is köszönhetem, hogy negyedik alkalommal védtem meg a HCW bajnoki címét. "Stiff volt" a mérkőzés és ennek igazán örültem!
Fájnak még a sebeid?
A fejemen és a hátamon több helyen nyílt sebem lett. Van pár hegem már a múltból, például a Véres November 2-án szerzettek, és most megint lett pár, ami majd a most szombati győzelmemre emlékeztet majd. De ez igazából nem számít. A fontos számomra az a marha sok munka és energia, amit megteszek és megteszünk a produkcióért. Nem a másnapi fájdalom. A mérkőzéseken a mentőseink szerencsére azonnal ellátnak minket.

Hova tovább Icarus?

Az, hogy én lehetek az elsőszámú magyar bajnok, az az egyik legnagyobb visszaigazolás az életemben, ami valaha történhetett velem. Kitartóan edzem továbbra is, hogy a nemzetközi szinten is megállhassam a helyem. Nagy vágyam kijutni Japánba, ahol teljesen másként kezelik a profi birkózást (puroresu), emellett igyekszem a tudásom legjavát átadni a tanítványoknak, és megmutatni az embereknek, hogy milyen kimeríthetetlen lehetőségek vannak a hazai pro-wrestling-ben.
És hova tovább a hazai pankrációnak?
Fejlődni mindig van hova, és amíg az ember ezt szem előtt tartja, addig nem lehet baj. Mindent megteszünk, hogy a közönségünk maximális szinten megkapja azt, amiért jön a versenyekre. Mind technika terén, mind a mérkőzések változatosságán is folyamatosan újítunk, és vezetjük be a követőinket ebbe az összetett pankrátor világba. Az iskolánkban közben folyamatosan képezzük a legjobb utánpótlást, így a biztonságos edzés feltételek mellett biztosítani tudjuk, hogy a jövőben is minőségi szinten maradhat az a produktum, a show, a sport amit nyújtunk. Találkozunk a Megszállás gálán!