Világpremierre készül a Magyar Állami Operaház. Szeptember 7-én a 3DLive Live egy olyan opera és balett produkciót mutat be, mely az élő előadást a 3D technológiával ötvözi.A kékszakállú herceg vára és a Boleró ebben a formában mindössze háromszor tekinthető meg Budapesten. A tegnapi sajtótájékoztatóra az Erkel színházban került sor, ahol mi is betekintést nyerhettünk a kulisszatitkokba és három jelenet erejéig magába az előadásba is.

Különleges élményben lesz része azoknak, akik szeptember 7-én, 9-én, és 10-én este a Magyar Állami Operaházban a világon elsőként élik át, milyen az, amikor a virtuális valóság és az élő előadás határai elmosódnak. A produkció megalkotásában résztvevő nemzetközi csapat egy olyan látványt ígér, melyet eddig csak a 3D-s mozifilmek vetítésekor láthattak. A nézők a jeles világpremier alkalmából egy részvételt tanúsító emléklapot, valamint a művészek aláírásával ellátott képet is kapnak majd.

Bartók és Ravel művéhez minimális hagyományos díszlet készül, a hátteret virtuálisan jelenítik majd meg. Az alkotó csapat egy új megoldást talált fel a real time 3D sztereoeffektusok létrehozására, ez a "3DLive Live" fejlesztés, melyet a világon először a Magyar Állami Operaházban használnak majd. Ennek a technikának a lényege, hogy az animáció a zenével együtt dinamikusan változik, és ez különbözteti meg egy átlagos 3D-s mozifilmtől, mivel itt az előadás közben, élőben kell adaptálni a színpadképet a zenéhez. A 3 dimenziós animáció tervezője Andrew Quinn számítógépes szakember, aki korábban dolgozott a Matrix, a Dark Cityésa Tomb Raider című filmekben is. Az est rendezői Renzo Cerbo, filmes szakember és Caterina Vianello színházi rendező, az előadás karmestere Győriványi Ráth György, a Magyar Állami Operaház mb. főzeneigazgatója. A producer, Francesco Stochino Weiss már korábban is számos innovatív klasszikus zenei projekt létrehozásában vett részt. Többek között az ő nevéhez kötődik a 1994-ben a “Mozart Requiem da Sarajevo”, melyet a sarajevo-i könyvtár romjai között adtak elő a boszniai háború idején, vagy az “Invisible Cities”, amit 2008-ban a Pekingi Olimpia megnyitóján az egész világon közvetítettek a Tiltott Városból.

Az alkotók ígérete szerint senkiben sem fognak elhomályosulni az eddig látott csodálatos Kékszakállú-rendezések, hiszen ez egy 3D-s produkció, melynek segítségével egy órára olyan thriller-világba léphetünk, ami élő előadás során eddig lehetetlennek bizonyult.

Azok pedig, akik már számtalanszor látták a Bolero-t, most egy olyan, erotikával és indulatokkal teli előadást láthatnak, mint még soha.

Miután megtekintettük a jeleneteket először 3 aztán 2 D-ben és Andrew Quinn beavatott minket a 3D-s animáció világába, a művészek a sajtó kérdéseire is szívesen válaszoltak. Idén pont 100 éves a Kékszakállú, ez az egyetlen magyar opera, ami a világ szinte minden operaházában repertoáron van, ez pedig a legtökéletesebb meghajlás Bartók művészete előtt – mondta Komlósi Ildikó.

Lola Greco, világhírű spanyol táncosnő a Bolero kapcsán kifejtette, hogy teljesen más egy ilyen produkcióban táncolni. Sokkal jobban benne kell éreznie magát a mű világában, hiszen nem elég a táncra koncentrálnia, de a technika miatt a díszlet betáncolása is kihívás, jobban meg kell osztania magát.

A Kékszakállú bemutatására igazán a filmvászon kínált eddig jó lehetőséget – mondja Kocsis István, a Kékszakálú - ha koncert formában adtuk elő, akkor az ember odaképzeli a saját filmjét és az pereg a szeme előtt. Végre színházi körülmények között is meg lehet valósítani ezt a filmszerűséget, nagyon sokat fog az előadáshoz hozzátenni mivel megteremti az opera varázslatos, álomkép-szerű világát.

Győriványi Ráth György a karmester szempontjából emeli ki azt az előnyét az új technikának, hogy így végre meg tudják nyitni a színpadot olyan dimenziókba, ami korábban elképzelhetetlen volt. Végre az énekesek ott maradhatnak a zenekar, a karmester mellett és nem kell bemozogniuk az egész színpadot, mivel a korábbi díszleteket mindig hátra tervezték. Azt is fantasztikus látni, hogy a kép milyen intelligensen reagál a zene nüansznyi változásaira is, büszkeséggel tölthet el mindannyiunkat, hogy ez a technológia Budapesten fog debütálni. A magyarok a 3D-ben amúgy is nagyon élen járnak, az ő újításaik a legsikeresebbek világszinten is, így a technika színházi alkalmazása is nagy jövő előtt áll. Végül felveti, hogy az Erkel színház milyen alkalmas lenne a világ első 3D-s színházának a maga 2000 fős befogadóképességével, kiváló akusztikájával és centralitásával és így végre nem jelentene problémát az őskori színpad sem.

Minket is lenyűgözött a bemutató, alig várjuk, hogy élesben is láthassuk és bár elég borsosak a jegyárak, egy valódi világpremier esetében ez megengedhető.