Andrássy út helytörténeti szemmel

Kérdés: Kezdjük talán a térképekkel! Miket láthatunk rajtuk?
Válasz: Budapest régi térképeit látjuk. Az első, az 1832-es még jóval az Andrássy út kijelölése előtt készült, itt még a Király utca a város főtengelye, ez vezet a Városligetig. Az Andrássy út építésének a fő motivációja igazság szerint az volt, hogy a Király utca teljesen túlzsúfolt lett, hintóval szinte alig lehetett már közlekedni a tömegtől, így jogos volt az igény egy a nemzet méltóságát is jobban szimbolizáló, elegáns sugárút építésére. Ezen a térképen még a liget 1816-os gazdagításának állapotában látjuk a tavat, illetve ami még izgalmas, a ligeti zöld köröndöt, de ezt mára legyalulták, egy körszeletet levágtak belőle, részben a Felvonulási tér miatt és az emlékmű is erre a részre esik.
A következő térkép az 1857-ből való, itt már megjelenik a Váci vasút, az Indóházzal (Nyugatival), de még mindig nincs rajta az Andrássy út. A harmadik 1870-ből származik, ezen a Király utca-Városligeti fasor által kijelölt tengely illetve a vasút között a mai Ó utca-Aradi utca vonalon már látható a Sugárútnak kijelölt hely. Ezen a nyomvonalon sokat kellett volna bontani, egyrészt az első szakaszban a mai Jókai utcáig mindkét oldalt, de az Aradi utcának is az északi térfalát. Köröndöt e szerint a terv szerint is akartak kialakítani, a ligethez pedig egy fél-oktogonnal érkezett volna az út, az Állatkert közelében.

K: És ez a nagy térkép?
V: Ez már az Andrássy út végleges nyomvonalát jelöli, ez 1872-ben készült városrendezési terv. Úgy döntöttek, hogy a Sugárutat az egykori Hermina tér déli oldalán vezetik el, a régi Könyök utca vonalán, ahol szintén kétoldali bontást kellett végrehajtani. Később a Hermina térre került az Operaház, hogy ne kelljen a telekért fizetni, és minden pénz az épület szépségére legyen fordítható. Ezért simul bele olyan nagyszerűen az utcaképbe!
K: Hogy zajlott tovább a Sugárút építés az Oktogontól kifelé?
V: Itt már nem sok minden volt útban, de el kellett bontani pl. az Oetl-féle vasszekrény-gyárat, illetve a Rózsa és Szív utcák közötti kórházat is, de innentől már simán ment az építkezés. Az 1870-es években ugyan voltak pénzügyi gondok, de 1885-re teljesen befejeződött a Sugárút kiépítése. A Lechner Lajos tervezte öko-nyomvonalrendszert követték, azaz az Oktogonig a járdán álltak a fák, a Köröndig már két fasor, sétány és szervizút kapcsolódott a Sugár úthoz, a Bajza utcáig előkertek, onnantól pedig különálló villák szegélyezték az útvonalat. Ahogy közeledünk a Ligethez úgy egyre több és több a zöld.
K: Az építést államilag irányították?
V: Igen, a Sugárút gazdasági ügyeit az Országgyűlés határozata alapján a Sugárút Építő Vállalat Rt hajtotta végre, de ez is állami cég volt. Azért, hogy a tulajdonosok többet költsenek majd a házakra, feleannyiért adták a telket, mint amennyiért kisajátították azokat. Fontos volt az egységes arculat megteremtése is, ezért sok palota építését is a Sugár út Rt finanszírozta, köztük az Oktogon négy egységes házát is, amik 1873/1874-ben szinte az elsők voltak. Az építés után értékesítették, így szolgálták a kompozíciót, de a Körönd esetében a MÁV Nyugdíjintézet volt a partner a kompozíció egyik felének megvalósításában, a másik komponáló partner Hübner Nándor építészvállalkozó volt. Az Andrássy út a város történetének egyik legsikeresebb városépítészeti gondolata volt, és nagy volt érte az összefogás.

K: És az Operaház?V: Az Operaház is azon projektek része volt, amik állami közreműködéssel épültek, ez a Sugárút legszebb épülete. Érdekes példa viszont az Operával szemben a Balettintézet épülete, kevesen tudják viszont, hogy a táncosok csak véletlenül kerültek ide.K: Miért? Minek épült eredetileg?V: Ez a MÁV nyugdíjintézetének a bérháza volt. Akkoriban nem felosztó-kirovó rendszer volt, hanem minden nemzedék saját magának akkumulálta a nyugdíját. A MÁV pedig ingatlanbefektetésekkel és bérházjövedelmekkel forgatta a dolgozói pénzét és így épült ez a palota is. A földszintjén évtizedekig a város egyik legpatinásabb kávéháza és étterme működött Drechsler Béla igazgatása alatt, az emeleten pedig előkelő klub volt. Csak a háború után költözött ide a Balettintézet, hiszen az 1919-es proletárdiktatúra idején sokak szemét szúrta az előkelő kávéházi közönség. Skandálták is: „Toloncházba veletek, kávéházi szemetek!” Itt megvolt a kellő belmagasság ahhoz, hogy emelhessék a táncpartnert, így odaadták a balettkarnak. Valami közkincs funkciót kellene ellátnia az épületnek, sajnos eladták és jelenleg csak pusztul.K: Pusztul, akárcsak sok gyönyörű épület a városban. Hogy lehet, hogy mégis ilyen épen fennmaradt az Andrássy út?V: Igazából ironikus módon ez az időközben bekövetkezett szegénységünknek is köszönhető. Budapesten a historizmus építészeti stílusa nagyjából 1860 és 1905 közé tehető, ez alatt 12 négyzetkilométernyi egységes városszerkezet épült ki, ami a világon egyedülálló. Csak, hogy az Andrássynál maradjunk, ami 132 számból áll, ma ebből mindössze 5 a modern épület. Ilyen világon sehol nincs! Máshol ha a tulajdonos úgy gondolta, lebontotta a régi házát, új, nagyobb házat építtetett a helyére. Magyarország viszont az első világháborúban elszegényedett, így esély sem volt, hogy megépítsék pl. azokat a toronyházakat, amiknek a tervrajzait mi ugyan itt őrizzük a múzeumban, de sosem valósultak meg. A 2. világháborúban ugyan sok ház megsérült, de az állam lehetővé tette, hogy ha csak az eredeti állapotot akarták visszaállítani, akkor nem kellett külön tervrajzot készíttetni és engedélyeztetni, így érthető, hogy mindenki inkább az eredetit építtette vissza. Aztán mi jött 1948 után? Államosítás. Szintén nem zajlott le az önszanálás, mert minden állami tulajdon volt. A hatalmas lakáshiány és a társbérletek miatt amúgy sem nagyon lehetett volna házakat bontani, akkora volt a zsúfoltság. Új épületek üres területeken épültek.K: Na és a rendszerváltás után?V: 1993-tól lakásprivatizációs folyamat miatt egy ingatlan hirtelen olyan sok tulajdonoshoz került, hogy lehetetlen volt bármit is gazdaságosan felvásárolni, így maximum azokat bontották, amik egy kézben voltak, pl. egy iskola, vagy valamilyen privatizált középület. Ma meg már UNESCO védettség alatt áll az egész terület, a Világörökség és védőövezete, itt bontani már nem szabad.

K: Különös, hogy pont ezek a tragédiák óvták meg a városképünket…
V: Az egész városkép nem így alakult volna ki, ha az 1848-1849-es szabadságharc után Andrássy nincs arra kényszerítve, hogy Párizsban éljen emigrációban. Ott olyan magas rangba jutott, hogy a felesége a császárné után a „second lady” volt Párizsban. A francia fővárosnak pedig ez volt az aranykora, ekkor épült ki mai formájában. Andrássy is innen vette az inspirációt, hogy Budapesten is ezt kell megvalósítani. Aztán hazatért, megalapította a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amelynek ő lett az elnöke. Elindította a városfejlesztést, majd külügyminiszter lett, de az aranykorban már Tisza Kálmán és öccse, Lajos, valamint Podmaniczky Frigyes irányította a városkompozíciót.

A Közmunkák Tanácsa határozta meg a város arcát, olyan szintű dolgokra is figyeltek, hogy pl. ha egy utca nekimegy egy háznak, ott vagy a sarkokon legyen valamilyen hangsúlyos építészeti motívum, egy torony vagy egy kupola. Ez tömegek, tízezrek kiemelkedő munkájának az eredménye amit ma Budapest utcáin látunk, amivel Világelsők vagyunk.
A Nagykörút is csak azért nem része a világörökségnek, mert az Andrássy út szebb. Amúgy ez is egy 4141 méter hosszú bulvár, ahol mindössze 8 modern épület van! Egészen hihetetlen és teljesen egyedülálló a világon!

K: Máshol Európában nem vigyáznának az épített örökségre?
V: Más a helyzet. De hogy mondjak egy elrettentő példát: Athén. A historizáló történeti város nagy részét házanként lebontották, és házanként újjáépítették. Végül a Kormány megvett 560 telket az Akropolisz szoknyáján, hogy valami maradjon a régi házakból, de ilyen historizáló utca, mint a pesti belvárosban már alig maradt 1-2.K: Na de ott van pl. Prága…
V: Prága, Firenze, Velence, ezek is gyönyörűek és valóban egységes a városképük, de sokkal kisebb léptékben, mint Budapesten.

Budapest az egységes és szép nagy fővárosok sorában Róma és Párizs után a harmadik legszebb, és idesorolnánk Szentpétervárat is, ha főváros volna.K: Hát kicsit eltávolodtunk az Andrássy úttól…
V: A historizmus építészetében, a stílusművelésben a neoreneszánsz és neobarokk Budapest együttese világelső, ennek a főtengelye az Andrássy út.

A cikk folytatásában az Andrássy úton sétálunk végig a Magyar Építészeti Múzeum igazgatójával, aki elmeséli az épületek mögött rejlő történeteket, s elmeséli, hogyan alakult ki a sugárút azon arca, amelyet ma láthatunk!