Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Budapest és nevezetességei - Cikkek

Újra a vérkeringésben – felújították az egykori Pannónia Filmstúdiót

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

2017. március 16., csütörtök — Jász Annamária

Múlt héten átadták a Pannónia Stúdiót, az egykori Pannónia Filmstúdió felújított épületét, amely legendás magyar rajzfilmek megszületésének volt tanúja a rendszerváltás előtt. Úgy tűnik, a sokáig elhanyagolt létesítményben újra nagy dolgok születhetnek, ugyanis intenzív filmes alkotómunka vette kezdetét a patinás falak között: Liza, a rókatündér vagy a Testről és lélekről csak egy azok közül a filmek közül, amelyeknek itt végezték az utómunkáját. Bejártuk a szépen rekonstruált épületet, és beszélgettünk az itt dolgozó filmes szakemberekkel is.

A szocreál egyik leghíresebb épülete 1954-ben épült fel a Hűvösvölgyi út 64. szám alatt Gádoros Lajos és Mühlbacher István tervei alapján. Itt működött Magyarország első szinkronstúdiója és animációs filmműhelye, ahol megszületett többek között a Mézga család, A hercegnő és a kobold, A kockásfülű nyúl, Lúdas Matyi, Vízipók-csodapók, Pom-pom meséi és a Magyar népmesék. Itt alkottak a nagy mesterek, többek között Dargay Attila, Jankovics Marcell, Nepp József, Macskássy Gyula, és itt készült el Rofusz Ferenc Oscar-díjas rövidfilmje, A légy is. A fénykorszak után pusztulásnak indult az épület, és az enyészettől mentette meg a 2015 szeptemberében kezdődött felújítás. A teljes egészében magánfinanszírozásból zajlott rekonstrukció a műemléki védettség feltételei szerint zajlott le, így több régi díszítőelem is megmaradt. 

Az épület ma újra a régi fényében tündököl, és Pannónia Stúdió néven visszakerült a hazai filmgyártás vérkeringésébe. Kép- és hang-, utómunkára szakosodott cégek vették birtokba, amelyek egy-egy produkció kapcsán szorosan együttműködnek. Ottjártunkkor beleshettünk a kulisszák mögé is. 

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

A kerengőben Jankovics Marcell-kiállítás nyílt, ezt Dargay Attiláé követi majd. Itt látható az aláírásfal is, amelyre a felújítás során bukkantak rá: minden művész aláírta, aki itt dolgozott, és a magyar hírességek mellett Roger Moore nevét is megtaláljuk rajta. Az irodákhoz vezető folyosót rajzfilmrendezők portréi díszítik.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Elsőként a Stúdió Spájzba vezet utunk, amelynek fő profilja a fényelés és ehhez tartozó munkák, online, konform, DCP-kópia készítése. Több külföldi megbízásuk is van, Vándor Ádám egy svéd reklámfilmen keresztül érzékelteti a technika lényegét, ami során a film megkapja végleges képi hangulatát: színkorrekciót végeznek rajta, egységessé teszik a snittek árnyalatát, hangulatát. Itt csiszolták tökéletesre a ma moziba kerülő Kincsemet, és áprilisban kezdődik Sándor Pál Vándorszínészek című filmjének fényelése ugyanitt.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Bekukkantottunk a Gaston egyik hangstúdiójába is, ahol mozifilmek hangkeverését végzik. A Dolby Digital (hamarosan Magyarországon elsőként Dolby Atmos) hangrendszerrel rendelkező teremben hangfelvételeket is lehet készíteni, sőt, még „zörejkád” is lapul a szőnyeg alatt. Ennek deszkáin lépteket, ruhamozgást, egyéb neszeket lehet imitálni a vetített képsorokkal szinkronban, valós időben. Megtudjuk, hogy vannak kifejezetten erre szakosodott „zörejszínészek”, és ez gyorsabb megoldás, mint a stockkészletből válogatni.

Az épületben már az '50-as évektől kezdve található négy ilyen hangszigetelt terem, amiket dupla fallal építettek, úgy, hogy a külső falakhoz nem érnek hozzá. A "bunker" betonpadlója rugókon áll, így rezgésmentes, nem szűrődik be semmilyen zaj a külvilágból. A Gaston készítette az Argo 1-2-t és a Liza, a rókatündért, jelenleg Mundruczó Kornél új filmjének, a Felesleges ember utómunkálatait készítik. Hozzájuk tartozik az egykori Pannónia Filmstúdió legendásan jó, nagyzenekari felvételekre alkalmas nagyterme is, ahol egykor 60 fős szimfonikus zenekarok játszottak vetítővászon előtt, miközben a karmester figyelte a film ritmusát. A „nagykeverő” még felújítás alatt volt, úgyhogy itt nem tudtunk fotózni.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Az új Mundruczó-film vágása is a Pannon Stúdióban történik, mégpedig a többszörösen elismert és díjazott vágók által alapított Post Office szárnyai alatt. Ők vágták Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas Testről és lélekről című moziját, az Aranyéletet és Terápiát is. Belestünk az egyik vágószobába, ahol épp Madarász Isti következő, Egy szerelem gasztronómiája című zenés tévéfilmjén dolgoztak.

A Pannónia Stúdió valamennyire közösségi színtér is, ha az ember a filmszakmában dolgozik, könnyen összefuthat ismerőssel a folyosón vagy a földszinti büfében. Mivel egy produkció utómunkálatai egy az egyben levezényelhetőek házon belül, az egyeztetésekhez elég átsétálni a folyosó másik oldalára. Közös munka lesz majd az Antal Nimród Viszkise, az Amburs Attiláról szóló film vágását a Post Office Films végzi, a VFX effekteket a szintén itt működő Melon FX jegyzi, míg a fényelés a Studio Spájzhoz kapcsolódik.

A jelenleg folyó alkotómunka mellett persze nem feledkeztek meg a múlt nagyságai előtt sem, akik előtt a Pannónia Emlékmúzeum tiszteleg. A kiállított tárgyak, fázisrajzok, munkaeszközök mind eredetiek, az alkotóktól szerezték be őket: megtapogathatjuk Cakó Ferenc homokképét, Sebaj Tóbiást, a Nagy ho-ho-horgász rajzasztalát, és a vitrinben találta meg végső nyughelyét a TV-maci és csapata is. A II. kerületi gyerekek ingyen látogathatják a múzeumot, de a Pannónia Stúdióban rajzfilmes táboroztatásra is lehetőség nyílik, a szomszédos oktatóteremben pedig felnőttképzést is folytathatnak majd.

Végezetül pedig következzen pár kép, amelyek jól demonstrálják, hogyan festett az épület a felújítás előtt és után.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!