Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Budapest és nevezetességei - Cikkek

Tíz szecessziós épület Budapesten

Fotó: Bódis Krisztián

2014. december 2., kedd — Bagi László

Nehéz volna megmondani, hogy pontosan mi jellemez egy szecessziós épületet, hiszen a szó teljesen más építészeti elemeket takar Brüsszelben és Bécsben, Prágában és Budapesten. Mégis, van egy közös formanyelv, amelyet könnyen felismerünk és megszeretünk. Bemutatunk nektek néhány gyönyörű épületet kívülről-belülről.

Fasori református templom

Fasori református templom

1071 Budapest, Városligeti fasor 5.
Részletek

Az Árkay Aladár építész tervei alapján 1913-ban fölépült templom magán viseli a lechneri "magyaros" stílus, valamint a német, a skandináv és az amerikai art nouveau jegyeit. A főbejáratot geometrikus mintákkal díszített kerámialapok szegélyezik. A templomban ezer fő foglalhat helyet az istentiszteletek alatt. A művészien kivitelezett üvegablakok Róth Miksa alkotásai, a belsőépítészet és a berendezés többi része az építész tehetségét dicséri.

A szertartások idején látogatható.

Földtani Intézet

A Magyar Királyi Földtani Intézet 1869-ben jött létre. A jelenlegi épület 1896 és 1899 között készült el a Stefánia úton a magyar szecessziós építészet iskolateremtő építésze, az éppen száz éve elhunyt Lechner Ödön tervei szerint. A díszítésben számos népművészeti motívumot fedezhetünk fel, a tetőn látható földgömböt pedig négy jellegzetes magyar figura tartja. Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos baráti viszont ápolt egymással, így nem csoda, hogy a homlokzat és a tető kerámiáit a pécsi gyár szállította. Az épületet 1900-ban meglátogató Ferenc József nem volt megelégedve a külsővel, a belső tér azonban még a kifejezetten konzervatív ízlésű uralkodó tetszését is elnyerte. Az épület – Lechner más fő művével egyetemben – hamarosan az UNESCO Világörökségi Listájára kerülhet.

Látogatható csütörtökönként 10 és 16 óra között.

Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 14.

Gellért Gyógyfürdő és Hotel

Gellért Fürdő

1118 Budapest, Kelenhegyi út 4.
Részletek

Danubius Hotel Gellért

1111 Budapest, Szent Gellért tér 1.
Részletek

A Gellért-hegy gyógyító hőforrásai a középkor óta ismertek. A Ferenc József híd építésének idején lebontott, rossz hírű Sáros fürdő helyére még a század első évtizedében írtak ki tervpályázatot. A Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei szerint épült, késő szecessziós fürdő és hotel 1918-ban, a hullámfürdő pedig 1927-ben nyitotta meg kapuit. Az eltelt közel egy évszázadban az elegáns hotel számos hírességet látott vendégül. Az épület díszítésében központi szerepet kapott a Zsolnay-féle kerámia és az ólomüveg. A téren álló forrásház 2003-ban készült el.

Részben látogatható.

Gresham Hotel 

Four Seasons Hotel - Gresham Palota

1051 Budapest, Széchenyi István tér 5-6.
Részletek

A Lánchíddal szemben álló épület homlokzatán megfigyelhető portré Sir Thomas Gresham XVI. századi brit kereskedőt, a londoni Royal Exchange megalapítóját ábrázolja. A biztos bevételt jelentő luxuslakásoknak helyet adó épület a nevét viselő biztosítótársaság megbízásából épült, ugyanis ezek a cégek ekkoriban még nem vehettek részt tőzsdei vagy más kockázatos befektetésekben. Quittner Zsigmond és Vágó József építészek szabad kezet kaptak, így a korszak legjelesebb képzőművészeit kérték fel az épület díszítésére. Az említett portrészobrot Telcs Ede, a homlokzat többi díszítőelemét Maróti Géza, a pávamotívumokkal díszített kovácsoltvas kaput Jungfer Gyula készítette. A manapság is szabadon látogatható, boltokkal szegélyezett és üvegkupolával fedett, T alakú földszinti passzázs csempéit a pécsi Zsolnay-gyár szállította, a velencei mozaikok és az ólomüveg ablakok pedig Róth Miksa munkáját dicsérik. Az épület számos technikai újdonsága közé tartozott a központi fűtés és a központi porszívó. A II. világháború előtt itt működött a népszerű Gresham-Venezia kávéház. Az épületet a kommunista hatalom 1948-ban államosította, a tágas apartmanokat kisebb lakásokra darabolták, az irodákat állami vállalatok foglalták el – a védett épület néhány évtized múlva gyakorlatilag tönkrement. A kétezres évek elején újranyílt, gondosan helyreállított épület jelenleg luxushotelnek ad otthont.

A földszinti passzázs és lobby szabadon látogatható.

Hungária Fürdő

Continental Hotel Zara Budapest**** Superior

1074 Budapest, Dohány utca 42-44.
Részletek

Az első fürdő 1827-ben állt ugyanezen a helyen. A Hungária fürdő és a Continental Hotel 1908 és 1909 között épült fel Ágoston Emil tervei szerint. Az uszodának, gőzfürdőnek, klubnak, színházteremnek, privát fürdőszobákkal ellátott apartmanoknak is helyet adó épület hamar a társasági élet középpontjává vált. Az uszodát már a húszas években mozivá alakították, majd néhány évtized alatt annyira leromlott az állapota, hogy 1963-ben bezárták. Már-már úgy tűnt, hogy a Hungária sorsa végleg megpecsételődött, a homlokzat kivételével az épület minden részét lebontották, de a 2010-ben elkészült felújítással megmenekült a végső megsemmisüléstől, így ismét megcsodálhatjuk a csodás Zsolnay-burkolatot, a forgóajtó bronzból készült díszeit, a fényűzően kialakított előcsarnokot.

Részben látogatható.

Iparművészeti Múzeum

Iparművészeti Múzeum

1091 Budapest, Üllői út 33-37.
Részletek

Az 1872-ben alapított Iparművészeti Múzeum épülete 1896-ra, vagyis a millennium idejére készült el. Ferenc József is meglátogatta az épületet, de – a korabeli sajtó egy részéhez hasonlóan – nemtetszésének adott hangot az épület stílusa miatt. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint megvalósult épület múzeumnak és iskolának is helyet ad. A díszítésben egyaránt felfedezhetjük a magyar népművészet hatását, valamint ázsiai és perzsa elemeket. A múzeum legnagyobb, központi csarnoka az indiai, korabeli szóhasználattal "hindus" művészettel való szoros kapcsolatról árulkodik. A homlokzatot és a tetőt a Zsolnay-gyár kerámiái díszítik. Jó hír, hogy a jelenleg igen rossz állapotú múzeum rekonstruálására már készen állnak a tervek, és a hírek szerint hamarosan megindulhat a régóta várt felújítás, melynek során a biztonsági okokból eltávolított toronysisak is visszakerül majd a helyére.

Hétfő kivételével mindennap látogatható.

Palace Hotel

Komor Marcell és Jakab Dezső épülete 1910-ben készült el az egykor szebb napokat látott Rákóczi úton. A homlokzat kerámiadíszei között lechneri motívumokat és a díszítéshez illeszkedő betűtípusokkal megformált Palace Hotel-feliratot fedezhetjük fel. Az épület tetején megfigyelhető, fából készített veranda az erdélyi építészet hatására utal. A belső tér legszebb része a kerámiával díszített földszinti étterem. A leromlott állapotú épület egy teljes körű felújítás után, 2002-ben nyitott meg újra. Ma Hotel Novotel Budapest Centrum néven szálloda üzemel benne.

Részben látogatható.

Parisiana mulató

A párját ritkítóan igényes kialakítású zenés-táncos mulató 1908 és 1909 között épült a Parisiana Club számára. Tervezője a korszak egyik legtehetségesebb építésze, Lajta Béla. A homlokzat képét a szürke színű márványburkolat határozza meg, melyet kerubokkal díszített, bronzreliefes attika koronáz. Mindezt a hatvanas években teljesen értelmetlenül elpusztították, aztán 1987 és 1990 között sikerült rekonstruálni. Az épületben jelenleg az Új Színház működik.

Cím: Budapest VI., Paulay Ede utca 35.
Az előcsarnok a pénztár nyitvatartási ideje alatt látogatható.

Párizsi Nagyáruház

Párizsi Nagyáruház

1061 Budapest, Andrássy út 39.
Részletek

Miután 1903-ban leégett a Rákóczi úti boltja, Goldberger Sámuel kereskedő egy új, a korábbinál jóval nagyobb, francia mintára készült áruház felépítését határozta el, amely végül a fényűző Andrássy úton, Sziklay Zsigmond tervei szerint épült fel 1909 és 1911 között. Az épület hátsó szárnya a Petschacher Gusztáv által tervezett Terézvárosi Casino épületét is bekebelezte, így az épület homlokzata az Andrássy út felől szecessziós, a Paulay Ede utca felől neoreneszánsz elemeket vonultat fel. Utóbbi épületrészben található a ma kávéháznak helyet adó, híres Lotz-terem, mely a mennyezeti freskók alkotójáról, Lotz Károlyról kapta a nevét. Az épület innovatív megoldásaival, a vasbeton formálásával, üvegtetős átriumával a korszak legmodernebb áruháza volt. A tetőn kis "sétányt" alakítottak ki, amelyet télen korcsolyapályaként használtak. Az áruházban jelenleg könyváruház üzemel.

Látogatható.

Vakok Intézete

József nádor kezdeményezésére Európában az elsők között nálunk jött létre a vakok oktatását célul kitűző intézmény 1825-ben. A mai Ajtósi Dürer soron álló épület 1899–1904 között készült el Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei szerint. Az iskolaépítés specialistáinak számító építészek a korszakban több száz oktatási épületet terveztek meg egyedi és mintatervek alapján egyaránt. (A szomszédos Teleki Blanka Gimnázium szintén az ő terveik alapján épült fel.) Az épületen egyaránt megfigyelhető a távol-keleti építészet és a magyaros szecesszió hatása. Az esténként koncerteknek otthont adó Nádor Terem megőrizte eredeti bútorzatát és dekorációját. Hatalmas üvegablakát Róth Miksa tanítványa, Zsellér Imre készítette 1930-ban. Az ország legnagyobb ólomüveg ablakán többek között az alapító József nádor alakja is megfigyelhető. A homlokzaton látható Vakok Országos Nevelő és Tanintézete feliraton az "országos" nem eredeti, a "királyi" szó helyére került. Az intézmény neve újabban Vakok Iskolája.

Látogatható.

Vakok Intézete
1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.
Honlap

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!