Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Budapest és nevezetességei - Cikkek

Közép-Európa legmodernebb légikikötőjének tartották – a Ferihegyi repülőtér története

Fotó: Fortepan / Fülöp Imre

2017. június 16., péntek — Csáki Csaba

Az első esztendőben alig hétezer utas csekkolt be Ferihegyre, manapság ez a szám 12 millió környékén tart. Sokáig csak a hazánkkal azonos politikát folytató országok gépei szállhattak le, napjainkban nincsenek ilyen korlátozások. A legnagyobb magyarországi reptér emlékei.

Budapest első repülőtere Mátyásföldön épült még 1916-ban, ahonnan a polgári repülés központját a harmincas évek közepén átköltöztették Budaörsre. A létesítmény bővítése nem volt lehetséges, ezért a második világháborút megelőzően új repülőtér kivitelezéséről ötleteltek. A leendő reptér helyét Pestszentlőrinc-Rákoshegy-Vecsés határában álmodták meg, ahol a tervek szerint a polgári mellett a katonai és a sportrepülési feladatokat elkülönítve látták volna el.

Fotó: Fortepan / A R

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

1185 Budapest, BUD Nemzetközi Repülőtér
+36 1 296 9696


1939 karácsonyán ifj. Dávid Károlynak hozta a Jézuska a legszebb ajándékot, merthogy az ő terveit fogadták el a pályázat eredményhirdetésekor. A modern magyar építészet egyik alapembere olyan repülőteret képzelt el, amely felülről egy repülőgépre emlékeztet. 1942-ben a városközponttól 16 kilométerre tervezett reptér megközelítésére szánt gyorsforgalmi úttal kezdődtek a munkálatok, melyet végül 1943 november elején adtak át, és időközben az aktív légiforgalom is megindult. A napjainkban szinte teljesen lapos területen létezett egy majd 150 méter magas homokos domb, amit a kivitelezés során szépen elegyengettek. A II. világháború alatt félbehagyták a munkát, mivel a bombatámadások jelentős pusztítást végeztek a félkész épületeken (javarészt a Magyar Királyi Légierő hangárjain).

Fotó: Fortepan / UVATERV

A három éven át tartó, 40 millió forintot fölemésztő újjáépítés 1947-ben indult: újrahúzták a megrongálódott vagy megsemmisült épületeket, eltüntették a területről a robbanószereket, és megkezdték a kifutópálya betonozását. Végül az eredeti tervek megvalósulásával készült el a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér, melynek átadása 1950. május 7-ére datálódott (a szomszédos Ferihegy egyébként a területen a 19. században szőlőbirtokkal rendelkező Mayerffy Ferencről kapta a nevét).

Fotó: Fortepan / UVATERV

A kifutópálya csupán 1500 méter hosszú lett, és még a nyitás napján fogadott gépet, egy Douglas DC-3 Dakotát. A kezdeti időszakban menetrend szerint csak a hazánkéhoz hasonló politikát folytató országok gépei járhattak, így az 1946-ban megalakult Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (MASZOVLET) Moszkvából, Varsóból, Prágából és Szófiából fogadott repülőket. Az első évben összesen 7133 utas csekkolt be.

Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

1954. november 25-ét írtunk, amikor megalakult a Magyar Légiforgalmi Vállalat (azaz a MALÉV), ami lehetővé tette a nyugati irányba szóló repülőjegyek értékesítését: 1956 nyári hónapjaiban immáron Bécsbe is repülhettek Budapestről, egy évvel később pedig a holland KLM légitársaság első nyugati társaságként járatokat indított a magyar fővárosba. Ekkora már befejezték a forgalmi épület teljes megújítását, további szárnyakat építettek az eredeti kéttornyos épülethez, valamint modern fénytechnikát telepítettek. 1958 nyarára elkészült a 3000 méterre meghosszabbított kifutópálya, úgyhogy a terminál teljes mértékben megfelelt az akkori normáknak, mi több: a tranzitváróval, a radarberendezéssel Közép-Európa legmodernebb repülőterének számított.

Fotó: Fortepan / UVATERV

Ahhoz, hogy a ferihegyi reptér újabb szintet lépve felzárkózzon a nemzetközi elithez, nagyszabású állami beruházás szükségeltetett. A fejlesztés a hetvenes évek derekán indulhatott meg (ekkor már az utasforgalom elérte az egymilliót!), aminek eredményeként 1983-ig új kifutópálya készült el, irányítótorony épült, továbbá egy gépek karbantartására szolgáló műszaki bázis. A terjeszkedés odáig „fajult”, hogy a második ütem részeként szükség lett egy újabb épületre, mivel az évtized elején az utasforgalom már évi kétmillió, a leszálló gépek száma évi 32 ezer fölött járt.

Fotó: Fortepan / UVATERV

1983. november 16-án rakták le Ferihegy 2A alapkövét, a terminál – osztrák hitelből – két év alatt gyorsan el is készült és 1985. november elsejétől fogadhatta kezdetben a MALÉV-gépek utasait, merthogy a külföldi gépek továbbra is csak Ferihegy 1-et használták. A nagyméretű előtérrel, állóhelyekkel, fél tucat utashíddal megtámogatott Ferihegyi Repülőteret újra a korszerű repülőterek között tartották nyilván.

Fotó: Fortepan / UVATERV

1993 jelentette a következő nagy mérföldkövet a MALÉV életében, amikor elindult az első tengerentúli járat New Yorkba. A forgalmi adatokra épülő előrejelzések szerint kevésnek ígérkezett az évente közel immáron 4 millió utast kiszolgáló két terminál, ezért 1997-ben szükségesnek látták a 2B építését. A következő esztendő decemberében nyomban át is adták a 30 ezer négyzetméter alapterületű új épületet, ahová az összes külföldi légitársaság beköltözött.

Fotó: Fortepan / UVATERV

2002-ben megszűnt a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI), és a repülőtér üzemeltetésére létrehozták a Budapest Airport Zrt.-t, a légiforgalom irányítására pedig a Hungarocontrolt. Három esztendő elteltével 9 hónapot igénybe vevő munkával felújították az 1-es terminált, amely eztán a diszkont légitársaságokat szolgálta ki.

Ebben az időszakban nagyjából évente 8 millió utas fordult meg a légikikötőben, ami értelemszerűen újabb fejlesztésért kiáltott. Az addigi tulajdonos, a magyar állam először részleges privatizáció mellett döntött, majd 2011-ben eladta a repülőtér üzemeltetésének jogát egy külföldi befektetői csoportnak. A fejlesztések közül a futópályák megújított fénytechnikája mellett kiemelkedőnek számított a 2. Terminál két szárnyát összekötő SkyCourt: az elegáns égi udvar egyszerre teremtett építészeti és utazási élményt, valamint korábban nem látott bőséges vásárlási és éttermi kínálatot. Ebben a történelmi évben Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából nevezték át a repteret Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.

Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

A repülőtér históriás könyvében 2012. februárjának első napjai szerepelnek gyászkeretben, amikor csődöt jelentett és leállt a MALÉV. Az eset következtében több százezer fővel csökkent az utasforgalom, a repülőgépek fel- és leszállásainak száma visszaesett a tíz évvel ezelőtti szintre. Több projekt leállt, jelentős létszámleépítés történt, a krízis talán legdurvább következményeként pedig bezárták az 1-es terminált. A Budapest Airport Zrt. azonnal jelentős lépéseket tett a renomé visszaállítására, így napjainkban már rekordforgalommal üzemel a légikikötő, amely 2016-ban 11 és fél milliós utasforgalmat bonyolított.

A légikikötő területe 1505 hektár, 217 épület található a birtokon belül, 18 kilométer távvezeték és 46 km vízvezeték kanyarog alatta, továbbá saját hőerőműve, szemétégetője és benzinkútja van.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!