Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Budapest és nevezetességei - Cikkek

Kőbánya kórháza – a Bajcsy

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

2016. április 28., csütörtök — Bagi László

A Bajcsy Kórház – hivatalos nevén Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet – négy utca által határolva, a kerület kertvárosi részén helyezkedik el. A területre belépve a történelmi épületegyüttes, három különleges kialakítású, védett kémény és az ősfás park tűnik először szembe. A második benyomásunk a rendezettség, ami apró jelekből is látszik – nem csoda, hogy egy sikeres intézményről van szó, ahová országos szinten is jó gyógyulási eséllyel kerülnek be a betegek.

Történelmi épületegyüttes

Az 1930-as években kezdték el építeni a mai Bajcsy Kórház épületegyüttesének első szakaszait a mostani Maglódi út mellett, a sörgyárak közelében. A cél az volt, hogy a Szegényház téren (a mai Rózsák terén) működő intézményt kihozzák a zsúfolt belvárosból, így a korszerűtlen szeretetotthon helyett az idős és ápolásra szoruló elesettek számára egy 1600 férőhelyes modern otthont teremtsenek.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

Az építkezést 1930 nyarán kezdték és alig egy év alatt, 1931 őszére be is fejezték, az intézmény pedig a következő év nyarán kezdte meg a működését.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

A terv az volt, hogy három épületet emelnek a területen: egy külön épületet az ápolásra szoruló, de egyébként egészséges gondozottak részére 1000 férőhellyel, egy effektív gyógyítást végző, kórházként működő épületet 450 férőhellyel, illetve egy kisebb épületet a tüdőbetegek részére 150 férőhellyel.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

Végül csak az utóbbi két ház – a mai „A” és „E” épület – megépítésére került sor, a legnagyobb tömb a II. világháború miatt meghiúsult. Az épületek homlokzata klinkertégla borítást kapott, ami a mai napig elegáns megoldásnak számít.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

A terveket két, ma már kevésbé ismert építész, Maróthy Kálmán és Szabolcs Ferenc készítette, a tervek egyesítésében azonban közreműködött Rimanóczy Gyula, a kor egyik meghatározó építésze, akinek többek között a Pasaréti templom, a Pasaréti téri autóbusz-végállomás, a Bosnyák téri templom, a Műszaki Egyetem „R” épülete és számos kiváló villaépület tervét is köszönhetjük.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

A gondosan megtervezett, ősfákkal teli belső kertben Ohmann Béla szobrait és az úgynevezett professzorok tornyát találjuk, ami a kórház iskolateremtő orvosegyéniségeinek állít emléket. A torony sziluettje a kórházi logóba is bekerült.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

Elsőként az „A” jelű kórházi épületbe lépünk be. A bejáratnál egy hangulatos előtér fogad minket, az ajtóval szemben egy ülőfülke, az emelet levegős folyosóit pedig egy nagyvonalú, oszlopos lépcsőházon, illetve saroklépcsőn keresztül érhetjük el.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

A termek kézzel gyártott, különböző színű csempéit a pécsi Zsolnay-gyár szállította – az élénk színek állítólag pozitívan hatnak a betegekre. Az ajtók fém vázat kaptak, a folyosókat pedig olyan finomra csiszolt üveg-márvány anyaggal borították, amit még a mai technológiákkal sem tudják szépen rekonstruálni, ha valahol pótlásra szorul.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

A részleteken is látszik, hogy nagyvonalú megoldásokat alkalmaztak, amelyekre ma már nem nyílik lehetőség.” – állapítja meg a bejáráson részt vevő Semmelweis Tamás építész, aki az Építéstudományi Egyesület Egészségügyi Szakosztálya révén maga is számos egészségügyi épülettel foglalkozott már munkája során.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

A tüdőosztálynak helyet adó épület hatalmas teraszaival, déli tájolásával, sporteszközeivel, külön sétálókertjével a legmodernebbek közé tartozott Európában. Szükség is volt a korszerű betegápolásra, hiszen – ahogy ez a Korányiról írott cikkünkből is kiderül – a TBC akkoriban népbetegségnek számított.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

Furcsának tűnhet, de az egykor ipari üzemekkel tarkított kerület levegője ma a legjobb a fővárosban. A régi gyárakat raktárak, légszennyezést okozó termelést nem végző üzemek váltották, a kerületben viszonylag sok a zöld terület, és magasabban is fekszik, mint a pesti kerületek többsége.

A kórház ma

A történelmi falak mellé az évtizedek folyamán több, főként kiszolgáló épület is került, többek között az 1973-ban átadott igazgatósági épület, vagy például a '90-es években épült új konyha és ebédlő.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

A legjelentősebb fejlesztésre az ezredforduló után került sor egy több mint 30 éves terv megvalósításával: 2006-ban adták át az intézmény új diagnosztikai és műtéti tömbjét, amely közvetlenül a régi kórházépület mellé, vele szoros egységet alkotva épült.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

A több mint 10 milliárd forint értékű beruházás eredményeképp egy modern, valóban világszínvonalú tömb jött létre a korábbi „H” épület helyén. Mementóul megőrizték az egykori épületen elhelyezett Budapest-címert, ami a bejárati rész fölött kapott helyet. A terveket az ALTANA Építész és Épületgépész Mérnökiroda, illetve Bihary László vezető tervező készítette.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

Az orvosok az egész intézményben a legmodernebb technológiákkal dolgoznak: a digitális képarchiváló és leletező rendszer (PACS) például összeköttetést teremt a kórház osztályai között, így bármelyik leletet láthatják a kollégák.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

A racionális szerkesztésű épületegyüttes ma jó általános állapotban van. A tudatos építkezés jele, hogy a felújításokat a falakkal és a csövekkel kezdték – mondta el Horváth Gabriella építészmérnök, aki hosszú ideje felügyeli az intézmény felújításait.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

A tervezés során az egyik elsődleges cél az volt, hogy az épületegyüttes alatt húzódó alagútrendszeren – illetve egy helyen egy híd segítségével – minden pavilon össze legyen kötve, illetve bekötötték a rendszerbe a kiszolgáló épületeket, a mosodát, a kazánházat is, így ezeken keresztül megoldható a közművek vezetése, az étel, a gyógyszerek, az ágynemű vagy éppen a betegek szállítása, függetlenül a külső időjárási körülményektől.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

Az épületben helyet kapott egy meghitt kápolna is. A nemes arányú, barátságos belső teret Horváth Gabriella építész és Temesváry Csilla belsőépítész tervei szerint alakították ki. A fény a felső bevilágítón keresztül érkezik a fehér falakra és az egyszerű fehérmárvány oltárasztalra. Az oltár fölött a névadó Árpád-házi Szent Erzsébet fatáblára festett mása látható: az alkotás Angyal Júlia tehetségét dicséri.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

Nem csak kórház

Az intézmény nem csupán a Maglódi úton található épületegyüttest foglalja magában, a Bajcsyhoz több szakrendelő is tartozik a kerületben, sőt annak határán túl is. Ezek közül egy műemléki védelem alatt álló házat látogattunk meg a Kőbányai úton, a Népliget szélénél. Az oszlopokon álló épület 1949-ben készült el Molnár Pál építész tervei alapján. Alaprajza legyezőszerű, külseje tégla- és betonborítást kapott, ennek egy részén betonpengék szabnak szabályos ritmust.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

A főbejárat egy kis hídon keresztül érhető el, innen érjük el a védett aulát, ahonnan a különleges szögben elhelyezett, egyszerű, de mégis nagyon szép, csőkorláttal kísért lépcsőház nyílik. A kissé eldugott és nem túl fényes állapotban lévő rendelő kis felújítás után még évtizedekig szolgálhatná a betegeket, építészeti értéke ugyanis első látásra is világos.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

Az egész intézménnyel való első „találkozásunk” egyébként egy kulturált honlapon keresztül történik. Később, a területére lépve azonnal néhány olyan külső jegy tűnik fel, amelyet máshol eddig még nem láttunk. A porta után egy üdvözlőtáblával találkozunk, a kertben virágok, egy másik fémtáblát éppen egy munkatárs festi. Ezek apróságok, önmagában ettől nem gyógyul meg senki.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

Mégis, mindez a betegek és a látogatók közérzetéhez pozitívan járul hozzá, ahogy az is, hogy a folyosón az orvosok, az ápolók és a munkatársak neve és egy kis fotó is ki van függesztve, így a betegek név szerint ismerik az őket gyógyítókat, a különböző vizsgálatokra tartva könnyebb megtalálni az orvosokat és talán egy kedves szót válthatnak a takarítóval, aki a szobát tisztogatja. „Rengeteg köszönőlevelet kapunk a betegektől. Számomra egy nagy öröm, hogy a sokat szidott magyar egészségügyben vannak ilyen szigetek és ezt mások is észreveszik.” – mondja Dr. Bodnár Attila főigazgató.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

Mindez azt mutatja, hogy okos fejlesztésekkel, holisztikus szemlélettel még a magyar viszonyok között is ki lehet alakítani olyan környezetet, ahol ha nem is jól, de legalább méltóképp érzik magukat a betegek és a családtagok – és ehhez még nem is feltétlenül csak pénz kell.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!