Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Budapest és nevezetességei - Cikkek

Az egykori Britannia Hotelbe is benézhetsz a Budapest100-on

Fotó: Bódis Krisztián

2015. április 17., péntek — Bagi László

Fábri Henrik a Nyugati pályaudvarhoz közel, egy századfordulós bérházban nyitotta meg szállodáját 1913-ban, melyet – feltehetően a közeli London Hotel mintájára – Britannia névre keresztelt, majd a szálloda a második világháborút követő évtizedekben a Béke nevet viselte. Az épület történelmi festményeiről, üvegablakairól, mélygarázsáról, kupolaterméről és szétnyitható tetejéről volt híres, ami alatt a pesti éjszaka színe-java megfordult egy-egy táncmulatság alkalmával.

A mai Nyugati tér környékén állt a Westend-ház, benne a kétes hírű szállóval, a közelben nyílt meg a London Hotel, majd a Britannia Hotel is. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a tér ráadásul a német fővárosról kapta a nevét, nem csoda, ha valaki esetleg összezavarodott a nevek kavalkádjában.

5. Budapest100

Ingyenes
2015. április 18., szombat 10:00:00
2015. április 19., vasárnap 20:00:00

@ Budapest
Budapest

A külföldön sokfelé megfordult Fábri Henrik - a konkurensekkel ellentétben - minden, akkoriban létező kényelmi felszereléssel ellátta első osztályú, egy századforduló idején épült négyemeletes lakóház átépítése után megnyitó hoteljét. Az épületben központi fűtés, szállodai mosoda és központi porszívó üzemelt, valamint kuriózumnak számított a fürdőszoba és a meleg víz is, az ajtók fölötti szobahívó fényjelzés pedig a vendégek kívánságairól tájékoztatta a személyzetet.

Fotó: Krisztián Bódis

Nem csoda, hogy a jó elhelyezkedésű szálloda hamar az utazók egyik kedvelt célpontjává vált, amihez a díszítés is hozzájárult: a szobákban perzsaszőnyeg, a hallban bronzcsillárok, az étteremben velencei tükrök várták a vendégeket.

Fotó: Krisztián Bódis

A szálloda több tulajdonosváltás után két angol úr tulajdonába került, a vezetéssel pedig a debreceni Aranybika bérlőit bízták meg: Németh Aladár és felesége alatt valódi aranykorát élte a ház. A szobákba telefon került, részben ennek köszönhetően megnőtt a vidéki vendégek száma, a luxus étterem után az alagsorban megnyílt a klinkertégla falburkolatú és történelmi tárgyú falfestményekkel, valamint üvegablakokkal díszített Szondi söröző, majd a Nótás étterem, végül, a körúti oldalon pedig a híres kávéház.

Fotó: Krisztián Bódis

Nem csoda, hogy a pesti társasági élet egyik középpontja lett az épület, Móra Ferenc pedig - a szálló gyakori vendégeként - második otthonaként tekintett az intézményre.

Töredékek maradtak csak fent belőle, de a mai napig meghatározóak az ekkor készült díszítések, amelyeket Haranghy Jenőnek, az Iparművészeti Főiskola tanárának köszönhetünk. A liftek előtt a régi üvegablakok egy-egy táblája van kiállítva, a rendezvénytermek falait szintén az ő festményei díszítik. A Velence terem egyik jelenetében a festő magát is megörökítette.

A szálloda legismertebb része mégis az 1937-ben megnyílt Kupolaterem lett, amelynek félgömb alakú teteje gombnyomásra szétnyitható volt, így a közönség nyáron a szabad ég alatt szórakozhatott. Az üvegrácsban stilizált tulipánmotívumok jelentek meg, ezek a mai napig láthatóak.

Fotó: Krisztián Bódis

A szomszédos, Szondi utcai telek alápincézésével nyílt meg az első pesti szállodai mélygarázs, amely harminc autót tudott befogadni.

A garázs világításáról - és egyben a táncparkett alsó megvilágításáról - a Kupolaterem üvegből készült padlója gondoskodott.

Fotó: Bódis Krisztián

A termet márványkandallók és Haranghy művei díszítették: a falemezekre festett képek Shakespeare műveit illusztrálták.

A hotel a második világháború után a Béke nevet kapta, ami viszonylag furcsa fricska a sorstól, hiszen a szálló hónapokon keresztül a Vörös Hadsereg katonáinak adott otthont – akiknek utódai azután több, mint négy évtizedig élvezték hazánk vendégszeretetét a béke és a szeretet jegyében a Szovjetunió nagyhatalmi törekvéseinek köszönhetően.

A sok évtizeddel ezelőtti falfestmények és üvegek, a Zsolnay-féle tárgyakkal díszített egykori kávéház, a felülről beépített, de máig megőrzött üvegkupola sajátos keveréket alkotnak a ’80-as évek közepének dizájnjával. Az idei Budapest100 alkalmával most bárki bepillanthat ide vagy akár a Mátyás Pincébe is, amelynek üvegablakait szintén Haranghy Jenő készítette.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!