Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Budapest és nevezetességei - Cikkek

40 éve csillagtúrán - boldog születésnapot, Planetárium!

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

2017. május 12., péntek — Tompos Viktor

40 éves a Planetárium! A jeles jubileum alkalmából ellátogattunk a népligeti csillagszínházba, ahol Nyerges Gyula házigazda csillagász a kedvünkért vezényelte az égbolt mozgását. Pörgette a Földet, keringtette a bolygókat, elröpített minket a Holdra, üstököst varázsolt és északi fényt. A szebb napokat látott égboltszimulátor nagyon hangulatos, de szerencsésebb csillagállásért kiált. Menjünk el a jubileumi előadásokra!

Kicsit késve érkeztünk a Planetárium Idővándor című előadására, de kalauzunk, Nyerges Gyula csillagász segítségével sikeresen belógtunk a személyzeti bejárón. Belehuppanva a zöld műbőr retró fotelbe kezdetét vette a csillagközi időutazás. A történet szerint két kamasz besurran egy laboratóriumba és titokban tér-idő ugrásokat tesznek az ott található időgép segítségével, hogy részesei lehessenek néhány történelmi csillagászati felfedezésnek. A 40. szülinapját idén ünneplő népligeti csillagszínház elhivatott asztronómusa privát bemutatót tartott számunkra a planetárium működtetésből, és persze végigutaztatott minket az intézmény dicső múltjától, a méltatlan jelenen át, a vágyott jövőbe.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Planetárium

1101 Budapest, Népliget
+36 1 263 1811

A Planetárium szíve-lelke maga a Zeiss márkájú, 1968-ban gyártott kétgömbös projekciós planetárium-műszer. A speciális masina, amelyet az intézményt működtető Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) rendelt meg, már 1969-ben készen állt a budapesti bevetésre. Azonban a kezdetben felmerült Margit-szigeti és Gellért-hegyi helyszínek egyike sem kapott engedélyt. Végül 1971-ben döntöttek a Népliget mellett. Az építkezés 1975-től '77-ig folyt Lux László és Tömöry Tamás tervei szerint. A ház első csillagászati bemutatójával stílusosan augusztus 20-án debütált. Egyébként a Gellért-hegyen találjuk a valós égbolt felfedezésekkel csábító Uránia Csillagvizsgálót is, melyet szintén a TIT és sokszor Nyerges Gyula kezel. A csillagszínház épületének kettős kupolaszerkezete alatti huszonhárom méter átmérőjű körteremben zajlanak a vetítések. A külső burok véd a külvilágtól, a kezdetben négyszáz, napjainkban háromszázötven férőhelyes nézőtér feletti belső alumíniumhéjra vetítenek. A fehérre festett, visszhang miatt tésztaszűrőszerűen átlyuggatott fémelemekből álló szerkezet a maga idejében korszerűnek számított. Napjaink követelményei már teljesen homogén felületet kívánnának.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Csillagászunk elbeszélésből a Planetárium egy komplett műhelystúdióként rajzolódik ki, ahol követve a vetítési technikák evolúcióját újabb és újabb eszközökkel népesítették be a Zeiss anyagép körüli képalkotó családot. Számos leleményes "kézműves" megoldásra találunk példát. A virtuális űrutazási irodát mindössze két asztronómus és egy technikus működteti. Akad olyan műsornap, amikor egyetlen kolléga "zongorázza le" a teljes repertoárt. Gyula a kedvünkért kezébe is vette a karmesteri pálcát és demonstrálta, miként lehet dirigálni egy egész előadást a vezérlőpult mögül. Gyakorlatilag minden égi jelenség külön gombhoz és vetítőhöz rendelt. Kedvünkre váltogathatunk a különböző körpanorámák között: egyszer a Holdon találjuk magunkat, máskor a főváros vesz minket körül, de a Sarkvidékre is eljuthatunk. Ha ahhoz támad kedvünk, felkapcsolhatunk egy aláhulló üstököst, egy gyönyörű színekben pompázó szivárványt vagy a lenyűgözően vibráló északi fényt. Megnyithatjuk a hullócsillagzápor "csapot", külön keringtethetjük a Jupitert és holdjait. Megcsodálhatjuk forgó földgolyónkat a Holdról nézve. 

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Járjuk körbe egy kicsit a muzeális Zeiss készüléket! A pörgésre-forgásra képes szerkezet két végén található gömbök vetítői "lövik fel" a kupolabelsőre a csillagos égboltot. A műszer középső részén elhelyezett hét projektorból öt a bolygók, egy-egy pedig a Hold és a Nap megjelenítéséért felel. A további kis gömbök rajzolják ki a csillagképeket. Az eszköz képes szimulálni egy tetszőlegesen kiválasztott időpontban az égitestek együttállását vagy akár a teljes napi égboltváltozást. Egy baj van vele: olyannyira régi darab, hogy már az összeset leselejtezték Európában, így nincs hová menni alkatrészt kunyerálni, ha elromlana. Az egyetlen működő példány még ebből a típusból valahol Dél-Amerikában festi falra a világűrt. Az asztronómus lelkes mondataiból kiviláglik, hogy a modern planetáriumok nagyon népszerűek Nyugat-Európában, ahol a hasonló veterán égbolt szimulátorok kiállítási darabként tekinthetők meg az előtérben vagy egy múzeumban. Csak Németországban tíz nagyméretű intézmény várja a csillagtúrázókat, amelyek közül a Hamburgihoz hasonlót álmodnak a Népligetben. A jóval kisebb planetárium gépek már magasabb színvonalon tudják ellátni szórakoztató-ismeretterjesztő küldetésüket, kiegészülve high-tech projektorokkal. És nem csak egész magasra, de mélyebb világokba is alámerülhetünk: képzeljünk el egy óceáni jelenetet, ahol bálnák úsznak körül minket. Egy planetárium alkalmas továbbá pilóták, navigátorok, matematikusok és természetesen csillagászok oktatására is.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Ami a repertoárt illeti, a legemblematikusabb, A Nap családja című alsó tagozatosoknak szóló előadás a naprendszert mutatja be meseszerűen. A '70-es évek végi bemutató óta több mint tízezerszer játszották, ami Gyula szerint világrekordnak számít. A gyerekekhez beszélő égitestek közül a Nap, Halász Judit hangján mutatkozik be. Azok a gyerekek, akik egykor jöttek az énekes-színésznő kedvéért, napjainkban is visszajárnak, de már a saját gyerekeikkel. Gyula elmondta még nekünk, hogy az újabb és újabb tudományos felfedezéseknek köszönhetően aktualizálni kell a forgatókönyvet. Legutóbb például a Plútónak írt egy új duzzogós monológot, ugyanis a tudósok néhány éve "lefokozták" törpebolygóvá. A Süni és a csillagok a legkisebbeknek szól. Tüskéshátú barátunk az egérkével csodálkozik rá az égboltra, miközben a bölcs bagoly bácsi mesél nekik a csillagokról. Az Égbolt csodái a szabad szemmel és a kis távcsővel is jól látható tüneményeket mutatja be. Az Égiekkel játszó földi lelemény a csillagképek legendáit tárja elénk. Egy ideje 3D-s produkciókat is megtekinthetünk. Ilyenek A világűr meghódítása és a Csodálatos univerzum. 2010-ig nagy sikerrel mentek a Lézerszínház fénykoncertjei, olyan virtuális fellépőkkel, mint Jean-Michel Jarre, Mike Oldfield vagy a Depeche Mode.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Fontos tudni: az itt dolgozók írják, vágják, keverik, hangosítják és ők is vezénylik le a műsorokat. Még a szinkronszínészek hangját is ők rögzítik, helyben. Többek szerint idejétmúlt intézmény a Planetárium, mi nagyon értékeltük azt a találékonysággal vegyes lelkesedést és tudást, amellyel a körülményekhez képest valódi vetítős gyermekkort idéző hangulatot varázsolnak ebben a 40 éves időkapszulában. Fénykorában évente 200 ezren is bámulták a kupola plafonjára vetített csodákat. Ez a szám napjainkra sajnos a felére csökkent. Az asztronómiai kiállítást rejtő körbejárható előcsarnok rendszeresen beázik, ami többhetes leálláshoz is vezetett már. Előfordult, hogy futballhuligánok rongálták meg az épületet. Egyértelmű tehát: a ház, a technika és a lepusztult népligeti környezet is megérett egy alapos ráncfelvarrásra. Minisztériumi berkekből ugyan kaptak már ígéretet, de mi is segíthetünk egy kicsit, ha meglátogatjuk a Planetárium valamelyik jubileumi előadását. Csoportok szabadon választhatnak produkciót a több mint tizenöt csillagszínházi darabból.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!