Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Budapest és nevezetességei - Cikkek

141 éves vasúti csarnokban klónozzák majd az Opera és az Erkel Színház színpadát – Eiffel-csarnok

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

2017. április 10., hétfő — Tompos Viktor

Aktuális Kortárs Építészeti Központ-sétánk a vasutasok szentélyébe, az Eiffel-csarnokba vezetett. A világháború bombázásait átvészelő Északi Járműjavító Műhely főépülete a 19. századi acélépítészet remekműve. A Szabadság hidat és a Mária Valéria hidat tervező Feketeházy János alkotta házba a vasutasok helyére kékszakállú hercegek, Desdemonák és Papagenók költöznek.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Felpattantunk a 28-as villamosra és kilátogattunk a Kőbányai úti MÁV Északi Járműjavítóba vagy régi nevén az Északi Főműhelybe, hogy megcsodáljuk az Eiffel-csarnok páratlan térélményt nyújtó 20 ezer négyzetméteres 141 éves fémszerkezetét. A Kortárs Építészeti Központ szervezte épületbejárást Marosi Miklós, a KÖZTI építésziroda vezető tervezője kalauzolta. Az építész nevéhez fűződik többek között a Royal Szálló és Fürdő, a Nyírő Gyula és az Uzsoki utcai kórház egy-egy tömbje valamint a Dohány utcai Soho Hotel. Miklósnak és csapatának most a vasúttörténeti ipari műemléket kell az Operaház és az Erkel Színház műhelyházává és próbacentrumává varázsolnia. A tervek készen állnak. Jelenleg a kivitelezőkkel folynak a tárgyalások. Az állam közben az Operaház felújítását is elkezdi, ezért a több mint 130 éves intézmény az év végén egy évre bezár és 2018-ban Bartók Béla A kékszakállú  herceg vára című operájának 100 éves születésnapján szeretnék újranyitni.

Az építész a 214 méter hosszú és 96 méter széles szegecselt acélszerkezetű vasúti "bazilikában" állva az Operaházzal kezdte mondandóját. Bár Ybl Miklós Andrássy úti Operájának épületében történtek felújítások a rendszerváltás előtt – szocialista minőségben –, napjainkra megérett a komplett ráncfelvarrásra. Nemcsak a székek és a külcsín koptak meg, de az NDK színpadtechnika felett is eljárt az idő. Az Operaház és az Erkel Színház együtt a világ egyik legnagyobb társulatát foglalkoztatja, heti mintegy kilenc előadáson. A tempó, a díszletkészlet, a személyzet és a teljes infrastruktúra hatalmas – nem véletlenül kapta a "város a városban" nevet. A színpadképért és a jelmezekért felelős operaműhelyek, a Hajós utcai próbaépület és a nyolc-tíz városkörnyéki ázó, porosodó díszletraktár már nem tudja tartani a lépést. Ezért kapta az akusztikai, acél- és épületszerkezeti, tájépítész és számos egyéb szakembert felvonultató harminc fős operaépítő szupercsapat a feladatot egy multifunkcionális operakiszolgáló központ létrehozására.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Az ország legnagyobb műemléki védelem alatt álló ipari létesítményében centire pontosan klónozzák majd az Operaház és az Erkel Színház színpadát, összecsukható nézőtérrel, süllyeszthető padlójú zenekari árokkal – itt folynak majd a főpróbák. A Magyar Vasút iránti tiszteletből a leendő komplexumban fog parkolni egy 327-es gőzmozdony is. A vasszörny már most a helyszínen állomásozik, így mi is megbámulhattuk, ahogy a felújításra váró teakfa borítású étkezőkocsit, mely az intézmény büféjeként szolgál majd. A csarnok nem csupán próbahelyszín lesz, befogadószínházként is fog működni. A vendégszerepléseket és a próbákat a legkomolyabb csúcstechnika segíti majd: a társulat és a stáb lepróbálja az adott darabot és a premier előtt egy az egyben viszik a kész díszletet és a hangtechnikai beállításokat egy adathordozón a klónszínpadról az Operába vagy az Erkelbe. A mutatvány sikeressége nem kis fejtörést okozott az akusztikusoknak.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Marósi Miklósék elsődleges célja, hogy a hitelesen felújított műemlék fémszerkezet a maga valójában táruljon fel. Ehhez a "házban ház" technikát alkalmazták, ami "békén hagyja" az idős acélcsarnokot. A műhelyház irányított keretek között, de megengedi, hogy működésébe, érdekes műhelyeibe, öltözőibe, jelmez- és díszletraktáraiba is betekintést nyerjünk. Ne feledkezzünk meg a hatalmas többhektáros területen található két kisebb földszintes épületről és az egykor irodaként működő típusmegállóról. Előbbiekben kap helyt a központi jelmeztár, a látogatóközpont, néhány műhely és a műszaki bázis, utóbbi koncertteremmé és zeneiskolává változik. Az új csarnokkert megőrzi vasúti jellegét: a kerttervezők is tiszteletben tartották a "mozdonyfüstös" múltat és belekomponálták a parkba a régi vágányokat. Egyszer itt majd hajtányozhatunk is.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

A következőkben az építész képzeletbeli vasutassá változott és lelki szemeink elé vázolta az Eiffel-csarnok történetét és jelentőségét. Ha megkérdeznénk valakit az egykor itt dolgozó több száz vasutas közül, valószínűleg könnyezve mesélne az itt eltöltött évtizedekről. Az 1883 és 1886 között épített Eiffel-csarnok csodával határos módon megúszta a világháború bombázásait. A kommunista korszakból találtak olyan fotót, amin Gobbi Hilda és Major Tamás társaságában avat Gerő Ernő egy 424-es gőzmozdonyt. A mozdonyok, kocsik javítására és építésre szolgáló csarnok Európa egyik legkomolyabb vasúti műhelyének számított: több mint kilencven gőzöst később dízel- vagy épp villanymozdonyt tudtak egyszerre javítani és még 455 személykocsi is befért. 

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

A házban jól láthatóan egymásra rakódtak a különböző korok lenyomatai, ezért a vezetékhálózat teljesen kaotikus. A gőzös fűtés rendszerre ráépítették a gázost, arra pedig a villanyt. A műhely szíve a ház hossztengelye mentén mozgatható mai napig működő elektromos tolópad: segítségével tudták az épület közepén oldalról begördülő mozdonyt a számos munkaállomás egyikének mellékvágányára irányítani. A vasutasok a 2009-es bezárásig járhattak "templomukba". A csarnokot aztán menetrendszerűen utolérte a zabrálás: még hatalmas fém satupadokat is vittek el. Van azonban még egy veszély, amellyel szembe kell néznie az építménynek és új építészeinek, ez pedig a csupán egy méter mélyen húzódó talajvíz.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

A vasutas szentély Feketeházy János statikus és hídépítő mérnök alkotása. Legfontosabb művei közé tartozik a Szabadság híd, az esztergomi Mária Valéria híd, a komáromi Erzsébet híd, a Keleti pályaudvar, az Operaház és a Fővámpalota tetőszerkezetei. Érdekesség: az Északi Járműjavítónak nincs köze sem Gustave Eiffel francia építészhez, sem a nevét viselő toronyhoz és építészirodához. A nevet minden bizonnyal az utókor aggatta a csarnokra a külföldi szakember munkáihoz hasonló stílusa és szerkezete miatt. A Főműhelyt egyszerű és nagyszerű szegecselt acélhálója teszi különlegessé: a még nem Siemens-Martin acélból készült, tehát nem hegeszthető anyagból álló fémalkotás, a korabeli kiváló minőségű lakatos-iparos munka látványos példája. “Papíron” már rég össze kellett volna dőlnie – csodájára is járnak korunk szakmérnökei.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!